A decentralizált energiarendszer és a közösségi energiatermelés lehetőségei a településfejlesztésben Magyarországon

A megújuló energiaforrások hazánkban is egyre nagyobb figyelmet kapnak, azonban kevés szó esik ezek lehetséges szerepéről a terület- és településfejlesztésben. Magyarországon kizárólag energetikai indokok is alátámasztják a megújuló energiaforrások fokozott felhasználásának szükségességét (csekély fosszilis készletek, rossz minőségű lignit-tüzelés, geopolitikailag is aggasztó importfüggőség), a nemzetközi tapasztalatok alapján azonban ezeken túl is érdemes lenne vizsgálni a megújuló energiaforrások, a decentralizált energiatermelés szerepét. Jelen munkánkban egyelőre a konkrét földrajzi terek vizsgálata nélkül áttekintettük a megújuló energiaforrások decentralizált felhasználásának elvi lehetőségeit külföldi példák alapján. Eredményeink azt mutatják, hogy az energetikai előnyök mellett a helyi, közösségi alapú energiatermelés környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból is fejlesztő hatással bír; többek között erősítheti a vidéki települése

A gazdasági tudnivalók oktatása Magyarországon = Education of economic principles in Hungary

A korszerű gazdaságokban a tudás, pontosabban annak alkalmazása (az ún. innováció) a dinamikus fejlődés fő motorja. Ezért súlyos problémák forrása, ha az oktatási rendszer nagy arányban bocsájtja ki a tudásigényes munkára felkészületlen végzetteket. Cikkünkben tehát – 2016-17 téli gazdaságpolitikai vizsgájuk tapasztalatait áttekintve – 60 magyar egyetemi hallgató közgazdasági tudását értékeljük. Megállapítják, hogy néhányan igen tehetségesek és törekedtek is elsajátítani e tárgy fontosabb ismereteit, így jó eredményeket értek el a kollokviumon. Sokuk gazdasági tudása (zárthelyi eredménye) azonban lényegesen gyengébb lett a kívánatosnál, a többség pedig megbukott, mert sok éves tanulmányai ellenére még a közgazdaságtan alapjairól sem tud semmi igazán lényegeset. A továbbiakban a jelzett gond okait kerestük. Úgy találtuk, hogy a félév elején a tantárgyat választó hallgatók közül 24, a jelentkezettek 40%-a (!) egyetlen órán se jelent meg, majd 21 fő, az indulólétszám egyharmada a kollokvium letételét se kísérelte meg. Joggal feltételezhető tehát, hogy nem is próbálkoztak a tárgy tudnivalóinak a megtanulásával. Sokaknak volt továbbá súlyos tudáshiánya az alapvető piacgazdasági ismeretek körében, a gazdasági „általános műveltség” ezen, az 1990-es rendszerváltás óta a közoktatás fontos témájának tartott témában is. Mások a magyar gazdaság jellemzőiről, helyzetéről, perspektíváiról bizonyultak teljesen tájékozatlanoknak. Ez utóbbi gondok oka részben az e témák tanítását kerülő oktatás, ennél is inkább azonban a hazai társadalomnak a tudást lebecsülő felfogásmódja (az ún. értékválság). A vázoltak nyomán a szerzők azt valószínűsítették, hogy a magyar a társadalom közgazdasági ismereteinek a gazdagítása jelentősen segítené a gazdasági fejlődés gyorsítását. Az előrehaladás érdekében kívánatos lenne tehát a közoktatás hatékonyságának emelése, az iskolák gyermekbaráttá alakítása is. A felsőoktatásban pedig az egyetemi szabadság pontos tartalmát is át kellene gondolnunk. = In the modern economies knowledge, more exactly its application (the so-called innovation) is the main engine of the dynamic development. Thus, it leads to serious problems, if the education system produces to a great extent graduates unprepared for knowledge-intensive work. That is why in this paper the authors evaluated the economic knowledge of 60 Hungarian university students in the base of some experiences coming from their written economic policy exams in winter of 2016-17. In the article the authors stated that some students were very talented and they had made efforts to acquire the subject’s more important scope of knowledge, thus they obtained good grades in the examinations as well. The economic knowledge (exam results) of many others however were weaker than the desirable range, and their clear majority even failed the exam, because, in spite of many years of studying they do not even know the basic fundamentals of economics. In the following the authors of the article were looking for the possible causes of the mentioned problem. They found that out of the students who had chosen this subject at the beginning of the semester 24 (40% of them) never showed up at the course; 21 people, one third of those enrolled did not try to pass the exam. Therefore we can suppose rightly, that they haven’t even tried to learn the subject. Many others had great knowledge deficit related to the market economy, a subject which is considered to be very important since 1990, the change of the Hungarian political system and which is part of the economic „general literacy”. Other students proved to be ignorant on the characteristics, situation and perspectives of the Hungarian economy. The reason of these problems could be partly the education, which shirks the teaching of these topics, but the other, more significant part can be the knowledge depreciating views of the Hungarian society (the so-called value crisis). On the base of the above the authors suggest that the improvement of the Hungarian society’s economic knowledge could present a valuable contribution to the speeding up of the economic development. Therefore, in order to reach a progress, enhancing the public education’s effectiveness, as well as transforming the schools into child-friendly institutions would be advisable. And in case of the higher education the accurate content of the academic freedom should also be reconsidered

Shifts in the smart research agenda? 100 priority questions to accelerate sustainable energy futures

Energy transitions are at the top of global agendas in response to the growing challenges of climate change and international conflict, with the EU positioning itself as playing a pivotal role in addressing climate risks and sustainability imperatives. European energy transition policies identify 'smart consumption' as a key element of these efforts, which have previously been explored from a predominantly technical perspective thus often failing to identify or address fundamental interlinkages with social systems and consequences. This paper aims to contribute to interdisciplinary energy research by analysing a forward looking 'Horizon Scan' research agenda for smart consumption, driven by the Social Sciences and Humanities (SSH). Reflecting on an extensive systematic Delphi Method exercise surveying over 70 SSH scholars from various institutional settings across Europe, we highlight what SSH scholars see as future directions for smart consumption research. Building from seven thematic areas (under which are grouped 100 SSH research questions), the study identifies three key 'shifts' this new smart research agenda represents, when compared to previous agendas: (1) From technological inevitability to political choice, highlighting the need for a wider political critique, with the potential to open up discussions of the instrumentalisation of smart research; (2) From narrow representation to diverse inclusion, moving beyond the shortcomings of current discourses for engaging marginalised communities; and (3) From individual consumers to interconnected citizens, reframing smart consumption to offer a broader model of social change and governance. Social Sciences and Humanities scholarship is essential to address these shifts in meaningful (rather than tokenistic) ways. This agenda and the shifts it embodies represent key tools to enable better interdisciplinary working between SSH and teams from the technical and natural sciences.Ministry of Education, Youth and Sports of the Czech Republic DKRVO, (RP/CPS/2022/005); Horizon 2020 Framework Programme, H2020; European Commission, EC; Horizon 2020, (826025)European Union [826025]; Ministry of Education, Youth and Sports of the Czech Republic DKRVO [RP/CPS/2022/005

Shifts in the smart research agenda? 100 priority questions to accelerate sustainable energy futures

Energy transitions are at the top of global agendas in response to the growing challenges of climate change and international conflict, with the EU positioning itself as playing a pivotal role in addressing climate risks and sustainability imperatives. European energy transition policies identify ‘smart consumption’ as a key element of these efforts, which have previously been explored from a predominantly technical perspective thus often failing to identify or address fundamental interlinkages with social systems and consequences. This paper aims to contribute to interdisciplinary energy research by analysing a forward looking ‘Horizon Scan’ research agenda for smart consumption, driven by the Social Sciences and Humanities (SSH). Reflecting on an extensive systematic Delphi Method exercise surveying over 70 SSH scholars from various institutional settings across Europe, we highlight what SSH scholars see as future directions for smart consumption research. Building from seven thematic areas (under which are grouped 100 SSH research questions), the study identifies three key ‘shifts’ this new smart research agenda represents, when compared to previous agendas: (1) From technological inevitability to political choice, highlighting the need for a wider political critique, with the potential to open up discussions of the instrumentalisation of smart research; (2) From narrow representation to diverse inclusion, moving beyond the shortcomings of current discourses for engaging marginalised communities; and (3) From individual consumers to interconnected citizens, reframing smart consumption to offer a broader model of social change and governance. Social Sciences and Humanities scholarship is essential to address these shifts in meaningful (rather than tokenistic) ways. This agenda and the shifts it embodies represent key tools to enable better interdisciplinary working between SSH and teams from the technical and natural sciences

Alternative and sustainable energy scenarios for Hungary : summary report

The Greens / European Free Alliance Group of the European Parliament contracted Wuppertal Institute in collaboration with Energiaklub to develop scientifically sound, comprehensive, alternative, and sustainable long term energy scenarios for Hungary, which cover potential development paths till 2030 and 2050. The scenarios developed deliver information about the costs and long-term effects of different energy choices for Hungary as well as credible information on potential benefits of greening the energy mix. As a result, the study aims to provide policy makers with better evidence for making informed, prudent and forward-thinking decisions in this field