Hiánypótló könyv az autizmus történetéről

Recenzió: Mitzi Waltz: Az autizmus társadalmi és orvosi története. Budapest: FSZK, 2015. 172 o

Az emberi jogok és a fogyatékos emberek társadalmi mozgalma

A fogyatékos emberek mozgalmában egyre erősebb az emberi jogi narratíva. Az ENSZ Fogyatékos emberek jogairól szóló egyezménye (2008) tovább erősítette ezt a trendet. Ugyanakkor csak kevés empirikus adatunk van arról, hogy valójában mennyire ismertek és elfogadottak az érdekvédelemben működő aktivisták, érdekvédők, önérvényesítők között az emberi jogok. Habár az emberi jogok rendszerét a fogyatékos emberek mozgalmának meghatározó alapítói, érdekvédői és kutatói is erősen bírálták, hiányzik az érdemi vita az emberi jogi és az azon kívüli gondolkodók között. Tanulmányom az emberi jogi narratíva kritikai elemzése. Az empirikus adatokra épülő kutatás annak járt utána, hogy miként látják az autista és értelmi fogyatékos emberek érdekvédelmében dolgozók az emberi jogokat. A kutatást az Egyesült Királyságban és Magyarországon folytattam, résztvevői hivatásos érdekvédők, szülő-érdekvédők és értelmi sérült vagy autista érdekvédők voltak. Az eredmények alapján elmondható, hogy – konzisztensen mindkét országban – az emberi jogokat az érdekvédelemben részt vevők többsége csupán távoli, jól hangzó elveknek tekintik, amelyeknek hatása a gyakorlati életre elenyésző. A résztvevők többsége nem vagy csak ritkán használ emberi jogi eszközöket érdekvédelmi munkájában. Az emberi jogi egyezményekről, eszközökről való tudás foka minden résztvevői csoportban alacsony. A tanulmány amellett érvel, hogy hiba a fogyatékos emberek érdekvédelmi munkáját az emberi jogi egyezmények teljesítéséért való küzdelemként láttatni. Ugyancsak hiba a magyarországi és más kelet-európai fogyatékosmozgalmakat a globális kapitalizmus centrumországainak (Nyugat-Európa, Észak-Amerika) mozgalmaira kialakított modellekkel értelmezni. Fontos lenne a hazai érdekvédelem kutatása, ami a szűken vett emberi jogi küzdelmek helyett gazdag történelmi és diszkurzív részleteket tárhat fel arról, mikor és miért, milyen környezetben küzdöttek és küzdenek a of gyatékos érdekvédők és szövetségeseik. A kutatást a University of Kent Tizard ösztöndíja tette lehetővé

Közösségi életvitel és intézményi férőhelykiváltás Magyarországon

Háttér: A tanulmány egy adott férőhelykiváltási pályázat tapasztalatai kapcsán azt vizsgálja, hogy Magyarország miként, milyen kontextusban és milyen eredménnyel kezdett neki a fogyatékos emberek bentlakásos intézeteinek lebontásához. Módszertan: A tanulmány két fő adatforrásra támaszkodik: releváns dokumentumok elemzése és félig strukturált interjúk a tervezésben és a végrehajtásban részt vevő 15 kulcsszereplővel. A tematikus elemzés keretét Walt és Gilson (1994) által javasolt modell adja, amely a tartalmi szempontokon túl figyelembe veszi a környezetet, amelyben a szakpolitika létrejön, a tervezésért és végrehajtásért felelős folyamatokat és a szereplők széles körét is. Eredmények: Figyelemre méltó, hogy a közösségi életvitel sikeres megvalósításában egyetlen szereplő sem bízott igazán. A tervezési és a végrehajtási problémák mellett a transzparencia hiánya, az intézményi szintű bizalmatlanság és az információk intézmények közötti visszatartása lényeges jellemzői a hazai férőhelykiváltási programoknak. Ez különösen azért aggasztó, mert közben a férőhelykiváltás töretlenül tovább folytatódik. Feltétlenül szükség lenne a folyamat alaposabb és érdemi nyomon követésére

The Housing and Living Arrangement Situation of People with Disabilities in Hungary: Regime Characteristics and Individualized Risks

Our study explores the housing situation of people with disabilities based on life course interviews. Although the focus is mainly on present housing issues and challenges, this is set in a longitudinal perspective highlighting the legacies from the socialist period onwards. The study distinguishes three social policy regimes: the state-socialist, the liberal and the illiberal ones, which, on the one hand had different ideas about disability, while on the other hand, applied different housing policies. Results suggest that the housing of people with disabilities depends on a number of aspects which cannot be controlled by our interviewees. Based on the interviews, we identified three key areas which play an especially important role in shaping the housing opportunities of people with disabilities. These are the resources and motivations of the family of origin; the geographic location of the residence; and institution managers, care-workers, roommates around them

Kiszolgáltatottság és stagnálás: fogyatékos emberek társadalmi helyzete a 2010-es években

The chapter, based on statistical data, gives an overview of some of the main demographic and policy trends in the 2010s, affecting disabled people in Hungary. The chapter is in Hungarian