A hajléktalanok és környezetük együtthatása

Hajléktalanok minden nagyobb városban előfordulnak az utcákon, tereken. Sokszor szemét, piszok, rendetlenség, a parkok növényeinek letiprása jelzi éjszakai tartózkodási helyüket. Nem erre a populációra jellemző a környezetvédelem. Újabb kategória a mentális környezetszennyezés: a köznapi emberek számára elborzasztó, undort keltő mocsok látványa, a kunyeráló otthon nélküliek zaklatása. De vajon a társadalom megtesz-e mindent, hogy ne itt, ne így kelljen élniük? Vajon biztosítja-e az otthonát vesztett embereknek, hogy emberhez méltó körülmények között élhessenek, ugyanakkor védi-e a társadalmat az „emberi környezetszennyeződéstől”? Milyen lehetőségei vannak egy hajléktalannak, hogy ne (köz)területfoglalással, kénytelen környezet-károsítással biztosítsa pihenését, hanem újra beilleszkedve a természetes, az épített és a társadalmi környezetbe teljes emberi életet éljenek? Megtesz-e a társadalom hajlékkal rendelkező nagyobb része minden tőle telhetőt, hogy ebben segítse

Addikcióval terhelt személyek kapcsolódása resztoratív gyakorlatokkal a családi és egyéb közösségekhez

Írásom fő témája a szenvedélybeteggel rendelkező családok rendszerszemléletű bemutatása, illetve ezen családok gyógyulási lehetőségének szemléltetése resztorativ gyakorlatok segítségével, mint a társadalomtudomány fejlődő területét, mely az emberi kapcsolódásokra helyezi a hangsúlyt. A resztoratív szemlélet alapfilozófiája, hogy az ember képes pozitív változásra, ha azok a személyek, akik fontosak számára, vele együtt mozdulnak a változás útján. Végezetül témámhoz kapcsolódóan szeretném részlegesen megjeleníteni azokat kutatásokat és jó gyakorlatokat, melyet Magyarországon, illetve az Egyesült Királyságban végeztek e témában

Hogyan járul hozzá az iskolai matematikaoktatás az ember és környezete összhangjához?

A 21. században az emberi környezet hármas tagozódású. Ezzel kell összhangban lennie a felnövekvő nemzedék életének úgy, hogy megőrizze a természeti és történeti környezet értékeit, ne tegyen tönkre mindent az emberi tevékenységgel, a technikai fejlődés ne okozzon végzetes, visszafordíthatatlan károkat. Visszatekintünk a 16‒19. századi nevezetes matematika tankönyvekre, majd megvizsgáljuk a NAT 2020-nak az emberi környezettel kapcsolatos elképzeléseit, és ennek megvalósulását az új általános iskolai 5‒7 évfolyamos és középiskolai 9‒11 évfolyamos matematika tankönyvekben

A koevolúciós gondolat megjelenése és hatása a jövőkutatásban

A koevolúciós elmélet az általános evolúciós elmélet gondolatából nőtt ki a 20. század végén. Ezt a gondolatot a jövőkutatásban először az evolúciós jövőkutatási irányzat fogalmazta meg, majd pedig jelenleg az integrált jövőkutatás tekinti alapvetésének és juttatja kifejezésre integrált előretekintéseket kidolgozó eljárásaiban. Ennek elemei a humán, a nem humán és a vegyes rendszerek közötti kölcsönhatások koevolúciós dinamikája, a humán tényezők participatív részvétele a kölcsönható rendszerek jövőképeinek formálásában, és az ezekre a folyamatokra vonatkozó folyamatos és megújuló tudásintegráció

Nílus és Parnassos

Egyiptom a Nílus ajándéka, vízállásától függ az élet, a sarjadás, áradás, forróság évszakai. A termékeny iszaptól ellepett terület a kemet, a fekete föld, az attól távolabbi a vörös sivatag. Maga Egyiptom ettől a fekete földtől lesz egy olyannyira virágzó civilizáció, hogy nemcsak a környező népek fiai menekülnek oda éhínség idején, amint erről a Biblia is tájékoztat Ábrahám és József történetének kapcsán, hanem provinciává süllyedésének idején a Római Birodalom éléstára is. A Parnassos hegye másként lesz vallási központja Hellasnak. A hagyomány szerint egyik barlangjából illatozó, jóslásra késztető kábító légáramlat tört elő. Ezért tekintették később vallási központnak, sőt a föld középpontjának, ezért jósolt itt a Pythia, és járultak ide Apollón jóslatát meghallgatni Hellas városaiból, később pedig a Római Birodalom császárai is egész Iulianusig

Anatómiai látásmód a művészetben: Barcsay és Gerzson elméleti öröksége

Barcsay Jenő „Művészeti anatómiá”-ja abból indul ki, hogy a művésznek a test elsősorban látvány, ezért az anatómiát az élő modell felől magyarázza. Barcsay holisztikus szemléletmódjával az összefüggéseket elgondolja, és azt hangsúlyozza, hogy a legkisebb változás is erős formajátékot eredményez. A festőknek ezért fontos az anatómiai látásmód kialakítása. Tanítványa, Gerzson Pál ezt az örökséget művészi absztrakciókkal gazdagította. Barcsay megmutatta az élő test művészi ábrázolási alapjait, Gerzson pedig ebből egy új szabályrendszert szerkesztett, sajátos színvilággal és rendkívüli formaszerkesztői kreativitással