Estudo tragicômico-pastoral-histórico sobre a mais horrível afirmação da teoria marxista

Traducción del ensayo "Estudio histórico tragicómico-pastoral sobre la más horrible afirmación de la teoría marxista", por Miklós Mesterházi (Academia de Ciencias de Hungría / Investigador del Archivo Lukács), sobre Lukács y su texto "Observaciones del método sobre el problema de la organización ".  Traducido del alemán al español, por Francisco García Chicote.Tradução do ensaio "Estudo histórico tragicômico-pastiral sobre a mais horrível afirmação da teoria marxista", por Miklós Mesterházi (Academia de Ciências da Hungria / Pesquisador do Arquivo Lukács), sobre Luk´´acs e seu texto "Observações do método sobre o problema da organização". Traduzido do alemão para o espanhol, por Francisco García Chicote

La musa paraolímpica

This article aims at showing that Georg Lukács’ The Theory of the Novel is the work of the Hungarian philosopher which best contains the aesthetic core of his philosophy. To reach that, first of all, the author examines the essay of 1916 and the way the concepts of novel and form are there studied; secondly, he compares the critique of the genre with the Lukácsian literary analyses in the twenties and thirties. Finally, the article contrasts the aesthetics of The Theory of the Novel with his late theoretical work.El presente artículo se propone como objetivo demostrar que es La teoría de la novela de Georg Lukács la obra que contiene el núcleo estético más propio del filósofo. Para ello se analiza en primer lugar el ensayo de 1916 junto a los conceptos de novela y de forma allí implicados y, en segundo lugar, se compara la lectura crítica de este género con los análisis literarios lukácsianos de las décadas del veinte y del treinta. Finalmente el artículo contrapone la estética de Teoría de la novela a las elaboraciones teóricas tardías del filósofo húngaro

Az ágy melletti ultrahangvizsgálat diagnosztikus lehetőségeinek vizsgálata a sürgősségi betegellátásban

Absztrakt Bevezetés: Az ismeretlen etiológiájú kritikus állapotok közül a keringési elégtelenség (sokk) gyors differenciáldiagnosztikája mindennapi kihívás a sürgősségi betegellátásban. A „Rapid Ultrasound in Shock” (RUSH) protokoll 2010 óta ismert, amelynek segítségével a négy sokkforma (kardiogén, disztributív, obstruktív, hypovolaemiás) elkülöníthető. A módszerrel percek alatt megállapítható, hogy a háttérben milyen kórfolyamat (pericardialis tamponád, szívelégtelenség, tüdőembólia, hypovolaemia, vérzés, feszülő légmell, aortadissectio, illetve aortaaneurysma-ruptura vagy disztributív sokk) áll. Célkitűzés: A szerzők a RUSH protokoll alkalmasságát vizsgálták a sokk differenciáldiagnosztikájában. Módszer: A retrospektív vizsgálatban 123 kritikus állapotú beteg vizsgálatának eredményeit elemezték. A betegeket a Markusovszky Kórház Sürgősségi Osztályán egy klinikai, tünetorientált ultrahangmodul segítségével vizsgálták. A betegekről részletes feljegyzéseket és képanyagot rögzítettek. Eredmények: A vizsgált betegek közül 64 beteg szenvedett sokkban, a többi kritikus állapotú beteg akut, súlyos mellkasi vagy hasi fájdalomban, illetve fulladásban szenvedett. Következtetések: Az eredmények megerősítik a célzott ágy melletti ultrahangvizsgálat előnyeit. Az első hazai vizsgálat eredményei alapján a szerzők véleménye szerint a módszer a hazai sürgősségi oktatásba és ellátásba integrálható. Orv. Hetil., 2016, 157(15), 569–574

Lukács György levelezése 1945 és 1971 között = The Correspondence of George Lukács between 1945 and 1971

A kutatás a technikai feltételek megteremtésével kezdődött (számítógép- és szkennervásárlás, korlátlan internethasználat). Elkészült a Lukács Archívum honlapja: www.lua.hu. Megkezdődött, majd más forrásból kapott támogatással befejeződött a Lukács-levelezés digitális katalogizálása. Elvégeztük a Lukács 1945 utáni leveleinek más levéltárakból, archívumokból való fölgyűjtését, a kiadási és szerkesztési koncepció kidolgozását, az előválogatást, továbbá az életrajzi, kapcsolati segédletek elkészítését, a kiadni tervezett magyar nyelvű levelek jelentős részének abc- és időrendi jegyzékét, a magyar anyag annotálását. Megkezdődött a német nyelvű levelezés hasonló szempontú feltérképezése, a további kutatás szempontjainak kidolgozása. | Research began with building the technical infrastructure (purchase of computers, scanners, broadband internet connection). The website of the Lukács Archive has also been created: www.lua.hu. Digital cataloguing of the Lukács correspondence was started. This process was later completed using financial support from other sources. We collected Lukács? post-1945 correspondence from different archives, elaborated the conception for editing and publication, did the pre-selection, and prepared the biographical supplements. We also finished the alphabetical and chronological catalogue of most of the Hungarian letters to be published, as well as the annotation of the Hungarian material. A similar work on the German-language correspondence, along with the preparation of further aspects of research, has been started

Korai felvilágosodás a XVII-XVIII. század fordulóján = Early Enlightenment on the Threshold of 18th Century

Nemzetközi együttműködésben végzett kutatásaink eredményeként az 1670-1730 közti korszak filozófiájának alapvető elemei váltak hozzáférhetővé magyarul. Az egyik fő vonulat Descartes szenvedélyelmélete az egységes emberi lény szubsztanciális felfogásával, s az ebből kibomló karteziánus elmefilozófia, logika s művészetelméleti elgondolások. Önálló hangsúlya lett a kutatásnak Leibniz: művét monográfiában foglaltuk össze, értekezéseit antológiában adtuk ki, Teodíceáját lefordítottuk. Az ő vitapartnere Toland, akivel a deisták fő alakja is megjelent magyarul. Az ő filozófiafelfogásuk befolyásolta döntően a német felvilágosodást, amelynek filozófiai profilját egy monográfia fordításával mutattuk be, csakúgy, mint a történetiség és a filozófia első nagy találkozását a lábjegyzet kialakulásában valamint Vicónál, akinek egyik alapvető értekezését adtuk közre antológiánkban. Konferenciát szerveztünk Pascalról és recepciójáról, s a századfordulón filozofáló hölgyek érzelemfilozófiájáról. Hangsúlyt helyeztünk arra, hogy láthatóvá váljanak az individualistának látszó 17. századi filozófia mély kötődései a közösségek tudományos, politikai és teológiai formáihoz, s ezek egységéhez, a korabeli utópiákhoz. Összefoglalva: az ember mint logikusan megismerő, de egyúttal szenvedélyeknek is alávetett individuum mellett bemutatásra került az ember mint hagyományos és újszerű közösségek tagja s hagyományos és újszerű – „természetes” – teológiák útján az emberi szféra határait kitapogató lény is. | Resulting from our research in international cooperation basic elements of the philosophy in 1670-1730 became accessible in Hungarian. One of these elements was Descartes’ theory of passion with his substantialist concept of the human being, and the later Cartesian philosophy of mind, logics and theory of art. Another culminating point was Leibniz, whose thought was presented in a monograph, his essays appeared in an anthology, his Theodicy has been translated. His discussion partner was Toland, and with him the main figure of the Deists appeared in Hungarian too. Their concept of philosophy influenced greatly the German Enlightenment, the philosophical profile of which was presented by the translating of a monograph, just like the first crossing of the ways of philosophy and history in the development of the footnote and in Vico, whose important essay was translated and published. Conferences were organized on Pascal’s reception in our period, and on the philosophy of emotion of philosophizing women. Special accent was laid on the deep connections of the seemingly individualistic 17th century philosophy to the scientific, political and theological forms of communities as well as to their unity, the utopias. To sum it up: beyond man as a cognizing but at the same time passionate individual we presented also man as member of traditional and new communities and as a being who explores the boundaries of the human sphere via traditional and new – “natural” – theologies

Sete contos maravilhosos: Introdução de Miklós Mesterházi

"Siete cuentos maravillosos", ensayo de Györy Lukács e "Introducción", por Miklós Mesterházi. Traducidos del alemán por Francisco García Chicote (Universidad de Buenos Aires)."Sete contos maravilhosos", ensaio de Györy Lukács e "Introdução", por Miklós Mesterházi. Traduzidos do alemão por Francisco García Chicote (Universidad de Buenos Aires)