Nemzetközi együttműködésben végzett kutatásaink eredményeként az 1670-1730 közti korszak filozófiájának alapvető elemei váltak hozzáférhetővé magyarul. Az egyik fő vonulat Descartes szenvedélyelmélete az egységes emberi lény szubsztanciális felfogásával, s az ebből kibomló karteziánus elmefilozófia, logika s művészetelméleti elgondolások. Önálló hangsúlya lett a kutatásnak Leibniz: művét monográfiában foglaltuk össze, értekezéseit antológiában adtuk ki, Teodíceáját lefordítottuk. Az ő vitapartnere Toland, akivel a deisták fő alakja is megjelent magyarul. Az ő filozófiafelfogásuk befolyásolta döntően a német felvilágosodást, amelynek filozófiai profilját egy monográfia fordításával mutattuk be, csakúgy, mint a történetiség és a filozófia első nagy találkozását a lábjegyzet kialakulásában valamint Vicónál, akinek egyik alapvető értekezését adtuk közre antológiánkban. Konferenciát szerveztünk Pascalról és recepciójáról, s a századfordulón filozofáló hölgyek érzelemfilozófiájáról. Hangsúlyt helyeztünk arra, hogy láthatóvá váljanak az individualistának látszó 17. századi filozófia mély kötődései a közösségek tudományos, politikai és teológiai formáihoz, s ezek egységéhez, a korabeli utópiákhoz. Összefoglalva: az ember mint logikusan megismerő, de egyúttal szenvedélyeknek is alávetett individuum mellett bemutatásra került az ember mint hagyományos és újszerű közösségek tagja s hagyományos és újszerű – „természetes” – teológiák útján az emberi szféra határait kitapogató lény is. | Resulting from our research in international cooperation basic elements of the philosophy in 1670-1730 became accessible in Hungarian. One of these elements was Descartes’ theory of passion with his substantialist concept of the human being, and the later Cartesian philosophy of mind, logics and theory of art. Another culminating point was Leibniz, whose thought was presented in a monograph, his essays appeared in an anthology, his Theodicy has been translated. His discussion partner was Toland, and with him the main figure of the Deists appeared in Hungarian too. Their concept of philosophy influenced greatly the German Enlightenment, the philosophical profile of which was presented by the translating of a monograph, just like the first crossing of the ways of philosophy and history in the development of the footnote and in Vico, whose important essay was translated and published. Conferences were organized on Pascal’s reception in our period, and on the philosophy of emotion of philosophizing women. Special accent was laid on the deep connections of the seemingly individualistic 17th century philosophy to the scientific, political and theological forms of communities as well as to their unity, the utopias. To sum it up: beyond man as a cognizing but at the same time passionate individual we presented also man as member of traditional and new communities and as a being who explores the boundaries of the human sphere via traditional and new – “natural” – theologies
