Egyes rendi jogintézmények hatása a nemesi családnévviselésre

The influence of some feudal legal institutions on the surnames of the Hungarian nobility     In Hungary, in the period of the stabilization of two-constituent names, the nobility, setting an example also in name bearing, accepted several regulations resulted in name changes, each of which was rooted in the legal system of the feudal Hungary. Marriage (as a result of its property right consequences), changes in estates, assignment in kind of the quarter inherited by a daughter, investment with the rights of a son, contemporary forms of adoption could all lead to (deliberate) changes in surnames, as these feudal legal institutions influenced financial conditions. This paper explains the so far neglected aspects of the relation between the history of law and name bearing, and describes the contemporary plasticity of name use as observed in the cases of some noble families

A doktori iskolákban megvédett névtani témájú disszertáció 2012-ben: Megyeri-Pálffi Zoltán

PhD thesis on Onomastics defended in 2012     The brief summaries and the most important data of onomastic PhD dissertations defended successfully at doctoral schools in Hungary are published regularly in Névtani Értesítő: year of completion, size, consultant, opponents, date of defence. – More detailed summaries, summaries in English and complete dissertations can be found on the home page of the Onomastic Section of the Society of Hungarian Linguistics (http://nevtan.mnyt.hu). A copy of the dissertations can be found in the libraries of the respective universities. – The dissertation presented here: Megyeri-Pálffi, Zoltán: Name and the law – The history of the development of name-bearing regulation in Hungary

Kaszárnyától a Campusig: a Kassai úti laktanya rövid története

L

A bécsi neoreneszánsz Debrecenben. Wágner Gyula igazságügyi palotái

Debrecen városa a 19. század utolsó évtizedében, hasonlóan más magyar nagyvá-rosokhoz, nagyléptékű fejlődésen ment keresztül, amely a városképen ma is látható nyomot hagyott.1 E fejlődés összefüggött a dualizmus korának politikai, gazdasági, társadalmi és nem utolsó sorban jogrendszerbeli változásaival, s ennek hozadékaként Debrecenben helyet kaptak az újonnan kialakított igazságügyi szervezet fórumai: Magyar Királyi Járásbíróság, Magyar Királyi Törvényszék, Magyar Királyi Ítélőtáb-la.2 Ezeknek a bíróságoknak az elhelyezése egyúttal infrastrukturális fejlesztést is jelentett. Ez utóbbi a működéshez szükséges fizikai tér, azaz az épület megvalósítá-sát jelentette. Ezekről az építkezésekről az elmúlt években többször ejtettem szót az Interdiszciplináris konferencián is.3 Jelen tanulmány az épületek megjelenésére, azok építészeti stílusára fókuszál, azt bemutatandó, hogy a Bécs városának építészeti arculatát meghatározó Theophil Hansen-féle stílus, a „griechische Renaissance” formavilága hogyan jelent meg a magyarországi, így a debreceni bírósági épületeken Hansen tanítványának, Wágner Gyulának a közvetítésével

Városjáró jogászképzés a debreceni jogi oktatás helyszíneinek alakulása, különös tekintettel a mai Kassai úti Campus történetére

Moving Legal Education – The Evolution of Locality of the Legal Education in Debrecen with special regard to the History of Campus Kassai. The legal education in Debrecen has a long history. It started in the Reformed Collage of Debrecen in the middle of the 18th century. As a state university, it was established by the Act XXXVI of 1912. Until the main building of the University of Debrecen was completed (1932) the Faculty of Law had been operating in many places in the city. First, in the building of Reformed Collage, but some legal departments were in an apartment house on the main street. After 1932, the faculty of law had suitable offices in the main building of the University. Between 1949 and 1996 the legal education was suspended, and its offices were occupied by other departments. In the year of 1996 a solution had to be found, the restarted legal education needed new buildings. The new place was found on the field of ex-soviet barrack on the Kassai Street. This site was a cavalry barrack before the WWII. Some of the original buildings can still be found today, and many new buildings were built in the last couple of years e. g. library, student hostel, educational buildings. The faculty of law has also found its place on this campus. Its last moving was in the year of 2015, and it has a nice old-style group of buildings now

A bécsi neoreneszánsz Debrecenben: Wágner Gyula igazságügyi palotái

L

Changes in Administrative Status and Urban Built Forms of the Town Centre of Berettyóújfalu After the Second World War = Változások Berettyóújfalu közigazgatási helyzetében és városközpontjának beépítési formáiban a második világháború után

After the Second World War, Hungary adopted the so-called Soviet model, which gave rise to significant changes in the state organisation. “Centralisation” and “democratic centralism” are the keywords which described the operation of government and local bodies in the four decades between 1945 and 1990. Through the change of the townscape of one settlement, this study throws light on how the change in administrative status and the centrally determined settlement policy affected urban development in Hungary, similarly to other former socialist states. Our highlighted example is Berettyóújfalu, whose administrative status changed from period to period in its 19–20th century history. Today, Berettyóújfalu’s townscape is basically determined by three architectural periods: the era of the Austro–Hungarian Monarchy (1867–1918), the period between the two world wars (1918–1944) and the age of state socialism (1949–1989). Out of these periods, the third one was the most significant, as the most important interventions into the townscape occurred at that time. It seems that in Berettyóújfalu, the appearance of urban buildings has not been brought about by economic forces, but expressly by the change in the settlement’s administrative status. It was this change that influenced the town’s architectural character, which consists of two components: the official buildings and the residential building stock. In the era of socialism, the construction of housing estates also falls into the category of public developments, as after the Second World War, the system of state organisation changed fundamentally. Local governments ceased to exist, their role was taken over by hierarchical councils. Consequently, urban policy and urban construction became central duties according to the socialist state concept. The centrally developed industry and the resulting increase in the population was served by building housing blocks with system-building technology. These panel apartment blocks occupied the urban fabric that had been an integral part of the former townscape. In this way, this changed townscape could become a kind of architectural reader on Central and Eastern European history and urban development of the 19–20th centuries. A második világháború után Magyarország átvette az úgynevezett szovjet modellt, amely jelentős változásokhoz vezetett az államszervezetben. A „központosítás” és a „demokratikus centralizmus” azok a kulcsszavak, amelyek az állami szervek, s mellettük a helyi szervek működését jellemezték az 1945 és 1990 közötti négy évtizedben. Jelen tanulmány egy település városképének változásán keresztül arra világít rá, hogy Magyarországon – hasonlóan a többi volt szocialista államhoz – miként hatott a közigazgatási státus változása és a központilag meghatározott településpolitika a városépítészetre. A mai Berettyóújfalu településképét alapvetően három építési periódus határozza meg: az Osztrák–Magyar Monarchia kora (1867–1918), a két világháború közötti időszak (1918–1944) és az államszocializmus periódusa (1949–1989). Ezek közül a legmarkánsabb a harmadik, ugyanis ekkor történtek a legjelentősebb beavatkozások a településképben. E korszakokat és a mai városképet tekintve úgy tűnik, hogy a városias épületek megjelenése Berettyóújfaluban nem a gazdasági erő hozadéka volt, hanem kifejezetten a közigazgatási helyzetének megváltozásáé. Ez befolyásolta igazán a mai építészeti karaktert, amelynek két összetevője van: egyrészt a hivatali, másrészt a lakóépület-állomány. Az államszocializmusban a lakótelepek építése is a középítkezések körébe esik, miután a második világháború után alapvetően megváltozott az államszervezet rendszere. Az önkormányzatok megszűntek, helyüket a hierarchikusan működő tanácsok vették át. Ennek velejárója volt, hogy a településpolitika, a városépítés központi feladattá vált a szocialista államfelfogásnak megfelelően. A központilag meghatározott módon telepített ipart, a hozzá kapcsolódó lakosságnövekedést házgyári lakások felépítésével szolgálták ki. Ezek a paneles lakóházak épp azt a városszövetet foglalták el, amely egyébként a maga módján szervesen illeszkedett a korábbi városképbe. Ilyen módon ez a megváltozott településkép egyfajta építészeti olvasókönyvévé vált a 19-20. század közép-kelet-európai történelmének és városépítészetének