Az önszabályozás szerepe a fejlődésben. Új kutatási irányok és nemzetközi nézőpontok

A tanulmánykötet, melyben két magyar kutató, Józsa Krisztián és D. Molnár Éva tanulmánya is helyet kapott, az önszabályozás fejlődésben játszott szerepét mutatja be a releváns nemzetközi szakirodalom feltárásával, különböző tudományterületi háttérrel rendelkező empirikus vizsgálatokkal. Elemzi mind a tipikus, mind az atipikus fejlődési utakat. További kutatási lehetőségeket, irányvonalakat vázol fel és újabb megválaszolandó kérdéseket fogalmaz me

A kiskamaszok és szüleik vélekedése a szülő-gyermek viszonyról

Korábbi kutatások sora mutatott rá, hogy a szülő-gyermek kapcsolat jelentősen befolyásolja a gyermek személyiségfejlődését, és hatással van az iskolai eredményességére is. Viszonylag kevés információval rendelkezünk azonban arról, milyen eltérések és azonosságok vannak a szülők és gyermekek között abban, ahogyan megélik a kapcsolatukat. Mennyire látják a szülők és gyermekeik hasonlóan a viszonyukat? Mennyire változik a kapcsolatuk megítélése a kiskamaszkor időszakában? Keresztmetszeti vizsgálatunkban ezekre a kérdésekre kerestük a választ negyedik és hetedik osztályos tanulók és szüleik körében. Tanulmányunkban egyidejűleg elemezzük a kapcsolat két résztvevőjét, a szülőket és kiskamasz gyermekeiket, összehasonlítva vélekedéseiket a szülői bánásmódról, különös tekintettel a vélekedések 10–13 éves kor közötti alakulására

Néhány családi változó összefüggése az elsajátítási motivációval és a tanulás sikerességével óvodás- és iskolás korban

The crucial role the social environment and within it, most importantly, family plays in the development, motivation and, as a result, school success of children has been confirmed by Hungarian and international studies alike. However, little is known of which specific factors of the family environment shape children’s motivation and school success the most. The paper aims to explore the role of the emotional and physical home environment as well as that of parenting in the mastery motivation and school success of preschool and school-age children. Three studies were conducted among preschool children. The relationship of emotional and physical home environment and students’ degree of motivation as perceived by teachers and parents was analyzed on a small sample (n=43). In a large-scale study (n=400), children’s motivation was rated by the emotional reactions and persistence they exhibited in moderately challenging tasks. Moreover, a longitudinal (n=77) study explored the role of the emotional and physical home environment in the change in preschool children’s mastery motivation. Two studies were conducted among school-age children. The study among 4th and 7th graders (n=299) analyzed individually the correlations of parenting practices, children’s motivation, school achievement and specific background variables. The second study, which was conducted among 7th graders (n=296), used structural equation modeling to explore the interrelation of mothers’ parenting practices, children’s mastery motivation and school achievement. The emotional and physical home environment was analyzed with the help of the HOME Inventory, while mastery motivation was assessed with the help of the Dimensions of Mastery Motivation Questionnaire. During the observation, children completed computer-based, playful tasks with various levels of difficulty (FOCUS test). In order to explore parenting practices, children filled out the Parental Bonding Instrument, while parents filled out the Child-Mother Bonding Instrument. In line with the literature, our results both among preschool and school-age children confirm the relevance of analyzing children’s family background in order to gain insight into the factors that impact motivation. We found that the more supportive and stimulating the emotional and physical home environment is, the higher the mastery motivation of preschoolers is. As for school-age children, results show that the more higher the degree of parental care is, and the lower the degree of parental overprotection is, the more motivated children are, and the higher they achieve in school

A Pedagógiai Értékelési Konferenciák összehasonlító elemzése

A Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének és Neveléstudományi Doktori Iskolájának közös szervezésében 2013. április 11–13. között megrendezett Pedagógiai Értékelési Konferencia immár tizenegyedik alkalommal szolgált szakmai találkozóként a pedagógiai értékelés terén munkálkodó szakemberek számára. Az idei konferenciát a résztvevők száma alapján az egyik legnépszerűbb PÉK-nek tekinthetjük. A konferencia 2006-tól bírálati rendszerű tudományos rendezvény. Beszámolónkban bemutatjuk, hogy az ezt követő években hogyan alakult az elfogadott előadások, poszterek, szekciók és résztvevők aránya, és milyen képet mutat e tekintetben az idei fórum. Továbbá kitérünk arra, hogy melyek az éveken át meghatározó témák, valamint hogyan alakultak idén ennek tükrében a jelentős területekhez sorolható témával foglalkozó előadások. A nyitó plenáris előadás mellett röviden beszámolunk a különleges bánásmódot igénylő gyermekek és fiatalok tematikus szekcióban elhangzott előadásokról