A tanulmánykötet, melyben két magyar kutató, Józsa Krisztián és D. Molnár Éva tanulmánya is helyet kapott, az önszabályozás fejlődésben játszott szerepét mutatja be a releváns nemzetközi szakirodalom feltárásával, különböző tudományterületi háttérrel rendelkező empirikus vizsgálatokkal. Elemzi mind a tipikus, mind az atipikus fejlődési utakat. További kutatási lehetőségeket, irányvonalakat vázol fel és újabb megválaszolandó kérdéseket fogalmaz me

Kis, Noémi

Repository of the Academy's Library

125Kritikaviszonylag röviden ír az ötödik fejezetben. A kötet célközönsége elsősorban a gyakor-ló pedagógusok, de a kutatók számára is tartogat újdonságokat, például a negyedik fejezetben a fejlesztő kísérlet, ami koráb-ban még nem jelent meg. Úgy gondolom, a célközönség miatt a könyv határvonalon mozog a tudományos és a tudománynép-szerűsítő munka között, ami miatt kettős-ség jellemzi: az eredményeket ismertető részekben a kutatók számára egyértelmű-ek a statisztikai próbák, ám lehetséges, hogy a tanárok számára szükség lett volna néhány soros bevezetőre az elemzéssel, elemzési módokkal kapcsolatban.A könyv jól tagolt, világos szerkeze-tű. Jó példával szolgálhat arra, miként lehet a kutatásokból származó eredménye-ket hasznosítani az iskolai gyakorlatban. A szerző reményei szerint ezek az ered-mények segíthetik meggyőzni a gyakor-ló pedagógusokat az olvasási stratégiák jelentőségéről, emellett a könyv végén található segédanyagok előmozdíthatják a magyar olvasástanítás fejlődését. Steklács János (2013): Olvasási stratégiák tanítása, tanulása és az olvasásra vonatkozó meggyőződés. Nemzedékek Tudása Tankönyv-kiadó, Budapest.Török TímeaSZTE Neveléstudományi Doktori Iskola,  PhD-hallgatóAz önszabályozás szerepe  a fejlődésbenÚj kutatási irányok és nemzetközi nézőpontokA tanulmánykötet, melyben két magyar kutató, Józsa Krisztián  és D. Molnár Éva tanulmánya is helyet kapott, az önszabályozás fejlődésben játszott szerepét mutatja be a releváns nemzetközi szakirodalom feltárásával, különböző tudományterületi háttérrel rendelkező empirikus vizsgálatokkal. Elemzi mind a tipikus, mind az atipikus fejlődési utakat. További kutatási lehetőségeket, irányvonalakat vázol fel és újabb megválaszolandó kérdéseket fogalmaz meg.Az önszabályozó folyamatok fejlő-désben játszott szerepének fontos-ságát mutatja be a 2013-ban meg-jelent Handbook of self-regulatory proces-ses in development. New directions and international perspectives című kézi-könyv, melynek szerkesztői valamennyien nemzetközileg elismert szakértői az önsza-bályozás valamely kutatási területének. Karen Barrett vizsgálatainak fókuszában az érzelmi szabályozás és a szociális érzel-mek – például a bűntudat vagy a szégyen – állnak, különös tekintettel a korai fejlő-désre, a kulturális és egyéb szocializációs hatásokra. Nathan A. Fox szakterülete a szociális és az érzelmi viselkedés biológiai Iskolakultúra 2014/7–8126alapjainak feltárása. George A. Morgan az elsajátítási motiváció vizsgálatának kiemelkedő szaktekintélye. Deborah J. Fidler elsősorban a korai atipikus fejlődés-sel, azon belül a Down-szindrómával fog-lalkozik behatóan. A kognitív és a viselke-désbeli fejlődést elemzi különböző neuro-genetikus zavarnál a korai intervenciós célok azonosítása és a nevelési-oktatási folyamatok fejlesztése érdekében. Lisa A. Danhauer fő kutatási területei az interven-ció és a terápia, az iskolai eredményesség Down-szindrómások és más fejlődési zavarral küzdők körében.A kötet a legkiemelkedőbb, de egy-mástól jelentősen különböző tanulmá-nyok gyűjteménye. Egyediségét fokozza a minden gyermekre kiterjedő vizsgáló-dás, tárgyalja a tipikus és az atipikus fej-lődési utakat egyaránt. Áttekinti az ön- és érzelemszabályozás fejlődését a kora gyermekkortól a serdülőkoron át a felnőtt-korig. A szerzők kapcsolatot teremtenek a neurobiológiai, kognitív, affektív és szo-ciobiológiai nézőpontok között. Minded-dig külön-külön témakörhöz tartozó szak-irodalmakat szintetizálnak. Így az agyi és fiziológiai folyamatok, az elsajátítási moti-váció és az atipikus fejlődés vonatkozásá-ban egyaránt információkhoz jut az olva-só. Céljuk, hogy kapcsolatot teremtsenek az egyes területek között és megvilágítsák egymásra gyakorolt hatásukat. Annak elle-nére, hogy a hangsúly a kvantitatív vizsgá-latokon van, kvalitatív kutatások eredmé-nyei is fellelhetők a könyvben.A könyv négy nagy egységre tagolódik. Valamennyi előtt egy áttekintés olvasható a benne található fejezetekről, ezek segítik a kötetben való tájékozódást és az egyes témakörök mélyebb megértését azáltal, hogy kapcsolatot teremtenek a szerzők munkái között. Az első rész (Érzelmi sza-bályozás  és  az  önszabályozás  fejlődése) célja, hogy segítse az önszabályozás, a viselkedésszabályozás, az érzelemszabá-lyozás, valamint az érzelmek és a kogníció mint elméleti konstruktumok értelmezé-sét, egymástól való megkülönböztetését és egymáshoz való kapcsolódásainak megér-tését. Bemutatja a top-down és bottom-up szabályozási folyamatok szerepét, a tuda-tos és akaratlagos, illetve a tudattalan és az akaratlan szabályozás, valamint a kognitív és érzelmi szabályozás különb-ségeit. Thompson, Vilmani, Waters, Rai-kes és Meyer tanulmányukban az érzel-mi szabályozás top-down és bottom-up folyamatainak leírásával foglalkoznak mind neurológiai, mind viselkedési szin-ten. Gyermekeknél elemzik az érzelmek megértését és szabályozását, azokat a szü-lői attribúciókat és szocializációs folya-matokat, amelyek kapcsolatban állnak a gyermek megértésével, gondolkodásával és viselkedésével. Holodynski, Seeger, Kortas-Hartman és Wörmann egy koncep-tuális keretet adnak, megkülönböztetve a különböző, egymást átfedő szabályozási folyamatokat, amelyek az érzelmi szabá-lyozással kapcsolatban állnak. Szerintük a fejlődés végső célja, hogy lehetővé váljon a magas szintű, kognitív, akarati érzelem-szabályozás. Barrett másfajta nézőpontot nyújt az átfedések és a megkülönbözteté-sek értelmezéséhez. Kiemeli, hogy a sza-bályozási folyamatok és a magas szintű akarati érzelmi szabályozás is lehet adap-tív és maladaptív (amikor nem megfelelő az alkalmazkodás), függően a kontextustól és az egyén céljaitól. Bemutatja a szoci-ális érzelmek szerepét az önszabályozó folyamatokban és az ebben rejlő egyéni különbségeket. Zeman, Cassano és Adri-an, megvizsgálva az érzelmi szabályozás szakirodalmát, összeillesztik a fejlődési pszichopatológiai és funkcionális néző-pont elveit. Kiemelik a szocializáció fon-tosságát, bemutatják, hogy a különböző szociális környezet miként hat a gyermek adaptív és maladaptív érzelmi szabályozá-sának fejlődésére.A második egység címe az Önszabá-lyozás  fejlődése: fiziológiai és agyi  folya-matok. Az öt tanulmányban a neurológiai fejlődés kognitív és affektív területeit is figyelembe véve tárgyalják az önsza-bályozás agyi és viselkedési folyamatit. Egyaránt tekintetbe véve az elméletet és a kutatási eredményeket, a fejezetek bemutatják a gyermekkortól felnőtt korig zajló fejlődést a tipikusan és az atipikusan 127Kritikafejlődők, illetve a viselkedési zavarokkal küzdő gyermekek esetében. A fejezeteket sorra olvasva egyúttal követhet fejlődési és kronológiai utat az olvasó. Henderson és Mundy történeti áttekintést ad az első életévekben megjelenő önszabályozásról, kiemelve, hogy a fejlődést a korai szociá-lis interakciók jelentősen meghatározzák. Felvázolják a fokozatos átmenetet a ref-lexszerű önszabályozástól a szándékosig. Dennis, O’Toole és DeCicco széleskörű áttekintést nyújt az érzelmi szabályozás fejlődéséről, a pontos definícióalkotás fon-tosságából kiindulva az életkori fejlődésen át a kognitív folyamatokig. A bemutatott elméleti modellben négy terület mentén elemzik az érzelmi szabályozást: mi szabá-lyozza az érzelmeket és mit szabályoznak az érzelmek, hol játszódnak a folyamatok (intrinzik, extrinzik), mikor jelenik meg az érzelmi szabályozás és mikor válik az egyénre jellemzővé, valamint mi az érzelmi szabályozás célja. Hum és Lewis a reaktív és a proaktív (automatikusan végbeme-nő) kontrollra építve mutatja be az érzelmi szabályozás elméleti kereteit. Különbö-ző agyi működések vizsgálatával is alátá-masztják a két kontrolltípus elválasztásnak szükségességét. Az agyi és viselkedésbeli fejlődési változásokat a kontroll e két típu-sa mentén írják le, majd kapcsolatba hoz-zák a különböző viselkedési problémákkal. Koolschijn és Crone a végrehajtási funk-ciók fejlődését tekintik át gyermekkortól felnőtt korig. Bemutatják azokat a vizsgá-latokat, amelyekben az agy és a viselke-dés kapcsolatát a végrehajtási készségek vonatkozásában tanulmányozták. McNa-mara, Kappenman, Black, Bress és Hajcak az önszabályozásra való figyelem szerepét ismertetik. A figyelemzavar vonatkozás-ban áttekintik mind a felnőttekre, mind a fejlődésre vonatkozó szakirodalmat és kitérnek a mérési nehézségekre is.A harmadik rész (Önszabályozás fejlődé-se és elsajátítási motiváció) bevezetőjében olvashatunk az elsajátítási motivációról mint kutatási területről, történeti áttekin-tést a meghatározásáról, megismerhetünk három mérési módszert, bepillanthatunk az én-fogalommal és az önszabályozással való összefüggéseibe. Két magyar szerző, Józsa Krisztián és D. Molnár Éva Az elsa-játítási motiváció, az önszabályozó tanulás és az iskolai sikeresség közötti összefüggé-sek: Magyar  és  tágabb  európai  nézőpont című tanulmánya az elsajátítási motivá-ció és az önszabályozó tanulás kapcsolatát neveléstudományi szempontból vizsgálja. Több, magyar iskolások körében végzett empirikus vizsgálat eredményei alapján mutatják be a két terület egymással, szá-mos iskolai eredményességre vonatkozó változóval és készségek fejlődésével való összefüggését. A fejezet áttekinti és szinte-tizálja a korábban külön-külön vizsgált két terület szakirodalmát, kiemeli a célmegha-tározás jelentőségét mindkét folyamatban. Megismerhetjük, hogy a motiváltság és az önszabályozás hogyan alakul a fejlődés során, az életkor előrehaladtával, illetve mi jellemzi az atipikus fejlődést, milyen nemi különbségek tapasztalhatók, milyen szerepe van a családi háttérnek. Morgan, Wang, Liao és Xu tanulmányukban egy 3000 fős angol és kínai mintán végzett vizsgálatot mutatnak be, mely során tipi-kusan és atipikusan fejlődő gyermekeket egyaránt elemeztek. Kiemelik, hogy az elsajátítási motiváció mértéke az életkor előrehaladtával csökken, illetve felhívják a figyelmet a környezet, a szociális inter-akciók meghatározó voltára is. Wang és Barrett új elméleti modellt vázol az elsa-játítási motivációra és annak az önszabá-lyozással való kapcsolatára. Véleményük szerint az elsajátítási motiváció az én, nemszociális (tárgyi) és szociális terüle-ten jut kifejezésre. Az empirikus alapon is alátámasztott modell szerint az egyén pil-lanatnyi kogníciója, érzelmei, viselkedé-se és a kompetencia működési mintázata, illetve az ezekben bekövetkező változások erőteljesen befolyásolják az elsajátítási motiváció fejlődését. Cuskelly, Gilmore és Caroll áttekintést nyújt az elsajátítási moti-vációról és az önszabályozásról a fejlődési zavarokkal küzdők esetében. Kiemelik az önszabályozást nehezítő és erősítő ténye-zőket és stratégiáit, kitérnek az interven-cióra és az önszabályozás készségeinek fejlesztésére.Iskolakultúra 2014/7–8128A negyedik rész címe: Önszabályo-zás  atipikus  fejlődés  esetén. Az itt helyet kapott tanulmányok szerzői hangsúlyoz-zák, hogy az atipikusan fejlődő gyerme-keknél, ezen belül a figyelemzavaros és hiperaktív, az autizmus spektrumzavar és a Down-szindróma esetében az önszabályo-zás korai károsodásának sajátos vonatko-zása lehet, mert az egy területen jelentkező deficit más területekre is negatív hatást gyakorolhat. A tanulmányokban a szerzők amellett, hogy bemutatják a specifikus fej-lődési zavarral küzdő gyermekek önszabá-lyozását, alternatív elméleteket fogalmaz-nak meg, hogy ezzel is segítsék a klinikai értékelést és az intervenciót. Walcott ala-pos áttekintést nyújt az ADHD-ról óvo-dás korúakkal kapcsolatban. Bemutatja a problémákat, vitatott kérdéseket és a diag-nosztizálás nehézségeit is. Kiemeli, hogy az ADHD negatív kapcsolatban áll a pro-szociális viselkedéssel és az iskolaérett-séggel, az iskolába lépéshez szükséges készségekkel. Az intervenció terén kitér a viselkedésterápiára és a gyógyszeres keze-lésre. Hapburn és Wolff az önszabályozás-ban megfigyelhető tünetek sokszínűségére figyelmeztet autistáknál. A problémát az önszabályozás fejlődése szempontjából közelítik meg, különös tekintettel arra, hogy a neurobiológiai háttér mennyiben befolyásolja a szabályozási nehézségeket. Daunhauer és Fidlera Dawn-szindrómával összefüggésben tárgyalják az önszabályo-zást, kiemelve a végrehajtási funkciók és a szindróma kognitív fenotípusa közötti kapcsolatot. Választ keresnek arra a kér-désre, hogy a Down-szindrómás gyerme-kek számára mennyire okoz nehézséget a tervezés és ez mit jelent az intervenció szempontjából.E tanulmánykötet, mely az önszabá-lyozó folyamatok fejlődése témakör köré szerveződött, a benne fellelhető 20 feje-zet segítségével áttekinti a téma releváns nemzetközi szakirodalmát, így naprakész betekintést nyújt az önszabályozás vizsgá-latába, a legfrissebb kutatási eredmények-be és elméleti modellekbe. Ugyanakkor alapot is teremt a jövő kutatásai számá-ra azzal, hogy rávilágít további kutatási lehetőségekre, irányvonalakat vázol fel, illetve újabb megválaszolandó kérdése-ket vet fel. A sokszínű, nemzetközileg is elismert kutatói háttér, a több nézőpontú megközelítés, a nézőpontok közötti össz-hang megteremtésének igénye, az infor-mációk naprakészsége olyan jellemzői a kötetnek, amelyek az olvasók széles réte-gének érdeklődését kelthetik fel. A köny-vet egyaránt ajánlják kutatók, egyetemi hallgatók és mindazok figyelmébe, akik a pszichológia, neurológia, emberi fejlődés és az oktatás területén tevékenykednek és érdeklődnek az ön- és érzelemszabá-lyozás folyamatai iránt. A kötet magyar nyelvre történő fordítása mindenképpen fontos lenne annak érdekében, hogy a benne fellelhető információk mind szé-lesebb olvasói rétegek számára váljanak elérhetővé. Barrett, K. C., Fox, N. A., Morgan, G. A., Fid-ler, D. J. és Daunhauer, L. A. (2013, szerk.): Handbook of self-regulatory processes in deve-lopment. New directions and international perspectives. Psychology Press, New York.Kis NoémiSzegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola, PhD-hallgató

Az önszabályozás szerepe a fejlődésben. Új kutatási irányok és nemzetközi nézőpontok

SZTE OJS Journals (University of Szeged / Szegedi Tudományegyetem)