Results of Hungarian FADN Farms 2010

The brochure contains the processed data of 1,528 individual and 392 corporate farms. The selected sample farms are representing the Hungarian commodity producer agricultural holdings according to farm type, economic size and legal form. Profi tability of the agricultural sector after the decline in 2009 has increased again reaching the record level of 2008 in real terms. Revenues per one hectare rose by 8 per cent while the costs increased only by 1 per cent, thus increasing subsidies have also signifi cantly contributed to the growing profi ts. As a result, the net value added was 31 per cent higher than the previous year’s fi gure. While profi ts in the case of individual farms increased by 74 per cent, in the case of corporate farms the rate of growth was 71 per cent of the previous year’s value

A Tesztüzemi Információs Rendszer eredményei 2013=Results of Hungarian FADN Farms 2013

1. 2013-ban az előző évhez képest a mezőgazdaság jövedelmezősége országos szinten nem változott jelentősen. Az egyéni gazdaságok adózás előtti eredménye 1 százalékkal (138,04 ezer forint/hektár), a társas gazdaságoké 16 százalékkal csökkent (77,81 ezer forint/hektár). A nettó hozzáadott érték – 2012-höz hasonlóan – országos szinten stagnált. 2. Az egy hektárra jutó beruházások átlagos értéke 96,75 ezer forint, az ehhez közvetlenül kapcsolódó támogatások nagysága 7,00 ezer forint volt hektáronként. A beruházások értéke 26 százalékkal, a folyósított beruházási támogatások összege pedig 44 százalékkal nőtt a megelőző évhez viszonyítva. 3. A beruházások számottevő bővülése a vállalkozások finanszírozásában is érzékelhető változást hozott, amellyel egy több éves trend dőlt meg. A mezőgazdaságban nagymértékben növekedett a hosszú lejáratú pénzintézeti finanszírozás: a hosszú lejáratú kötelezettségek 26 százalékkal bővültek és ezen belül különösen kedvező, hogy a beruházási és fejlesztési hitelek 54 százalékkal emelkedtek. 4. A földárak növekedése 2013-ban sem torpant meg: a szántóterület ára – az inflációt meghaladóan – 7,7 százalékkal emelkedett (622,2 ezer forint/hektárra). Ezzel összefüggésben a földbérleti díjak is – 4,2 százalékkal – növekedtek

A tesztüzemi információs rendszer 2009. évi eredményei=Results of Hungarian FADN Farms 2009

Az európai uniós csatlakozás óta először csökkent a mezőgazdaság jövedelmezősége. Az egy hektárra jutó árbevételek 12, míg a költségek csak 8 százalékkal csökkentek, így a növekvő támogatások is csak mérsékelni tudták a jövedelem visszaesését. A nettó hozzáadott érték 35%-kal lett alacsonyabb az előző évinél. Míg az egyéni gazdaságok adózás előtti eredménye 36%-kal csökkent (43,2 ezer forint/hektárra), addig a társas gazdaságoké 66%-kal múlta alul az egy évvel korábbi értéket. A társas gazdaságok nagyobb mértékű eredménycsökkenése a pénzügyi válság hatásaival van összefüggésben. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program intézkedései 2009-ben fűtötték a beruházásokat, ezzel szemben a pénzügyi válság szűkítette a vállalkozások forrásait. A két egymással ellentétes folyamat miatt a gazdaságok nagyobbik része – különösen a társas vállalkozások – a termelés finanszírozása elől volt kénytelen elvonni forrásokat, így csökkentették az input-anyag ráfordításokat, melynek következtében a hozamok is alacsonyabbak lettek. A fizetőképesség fenntartása és a fejlesztések miatt a mezőgazdasági vállalkozások nyomott áron értékesítették készleteiket. Ez az aktivált saját teljesítmények évek óta növekvő értékét 59%-kal mérsékelte. Mindezek ellenére kijelenthető, hogy a korábbi években felhalmozott készletek részben ellensúlyozták a pénzügyi válság kedvezőtlen hatásait. A beruházások a tavalyi évhez hasonlóan tovább növekedtek (10%-kal), aminek eredményeképpen a nettó állóeszköz-felhalmozás (nettó beruházás) hektáronként a meghaladta 29 ezer forintot. A beruházások emelkedése a gépek, technológiai berendezések fejlesztésével van összefüggésben, de több év után az ingatlan beruházások is 16%-kal bővültek. A tenyészállat beruházások szinten maradtak. Az egyéni gazdaságok esetében az átlagnál jóval magasabb mértékben bővültek a beruházások. Esetükben az egy hektárra jutó beruházások értéke 55,1 ezer Ft volt, amely egy harmaddal magasabb az előző évinél. A nettó beruházás 14,7 ezer Ft/ha volt, így a befektetések 2009-ben – az Európai Uniós csatlakozás óta először – már a nettó állóeszköz-állomány növekedését szolgálták. A társas vállalkozások esetében 2009-ben először mértük fel az üzemtulajdonosoktól bérelt mezőgazdasági terület arányát. Ez a korábban igen tág határértékek között becsült arány 15,1%. Azok az üzemek, amelyek a tulajdonosoktól (saját maguktól) bérelnek földet, 10%-kal magasabb bérleti díjat fizetnek hektáronként. A jövedelmeket Európai Uniós (EU-27) összehasonlításban vizsgálva megállapítható, hogy a magyar üzemek az átlag 65,9%-át érik el. Bár a tesztüzemi rendszer csak a 2 EUME feletti üzemekről gyűjt adatokat, az ennél kisebb gazdaságok jövedelme is becsülhető a KSH Gazdaságszerkezeti Összeírásából nyert termelési szerkezeti és munkaerő-felhasználási adatok segítségével. A 2 EUME alatti egyéni gazdaságok részesedése a mezőgazdasági területből 7%, az állatlétszámból 17%, az egy főre jutó nettó hozzáadott érték 222 ezer forint. Ez kevesebb, mint havi 20 ezer forint, ami nem elegendő egy fő megélhetéséhez, viszont sok esetben fontos jövedelem-kiegészítés lehet. A 2 és 4 EUME közötti üzemeknél az egy főre jutó nettó hozzáadott érték ennél egy nagyságrenddel magasabb, meghaladja az egymillió forintot. A 16 EUME feletti egyéni gazdaságok munkajövedelmezőségi mutatói alig maradnak el a hasonló méretű társas gazdaságok mutatóitól, míg a 16 EUME alatti üzemek kedvezőtlenebb munkajövedelmezőségi mutatókkal rendelkeznek. A földárak növekedése 2009-ben 3,4%-ot tett ki. Egy hektár szántóterület piaci ára átlagosan 457 ezer Ft volt. A földbérleti díjak a földárral megegyező mértékben 3,6%-kal emelkedtek 2009-ben. Egy hektár szántó bérleti díja átlagosan 23 329 Ft volt

A Tesztüzemi Információs Rendszer eredményei 2012=Results of Hungarian FADN Farms 2012

A kiadvány 1599 egyéni gazdaság és 385 társas vállalkozás feldolgozott adatát tartalmazza. A mintavételre kijelölt gazdaságok üzemtípus, méret és gazdasági forma szerint reprezentálják a magyarországi árutermelő mezőgazdasági vállalkozásokat (106 ezer gazdaságot). A 2009-es pénzügyi válság óta folyamatosan növekszik a mezőgazdaság jövedelmezősége, bár 2012-ben a növekedés üteme jelentősen lassult. Az egyéni gazdaságok adózás előtti eredménye 6 százalékkal, a társas gazdaságoké 7 százalékkal növekedett. A növénytermesztés átlag alatti hozamait a kedvező árváltozás kompenzálta, illetve éves szinten az állati termékek árai is meghaladták az előző évit. A nettó hozzáadott érték alapján a legnagyobb mértékben – 48 százalékkal – a sertéstartó gazdaságok növelték a jövedelmüket. Jelentős mértékben – 25 százalékkal – bővült a zöldséghajtató gazdaságok jövedelme, továbbá 10 százalék körül bővült a baromfitartó és a szabadföldi zöldségtermesztő gazdaságok jövedelme. A szántóföldi növénytermesztők és a tejelő tehenészetek jövedelme stagnált, a húsmarha- és juhtartók, valamint a gyümölcstermesztő gazdaságok jövedelme 10 százalék körüli értékben csökkent, ugyanakkor a jövedelem jelentősen visszaesett a vegyes gazdaságoknál (25 százalékkal) és a szőlőtermesztőknél (32 százalék)

A magyar agrárvállalkozások versenyképességének és támogatási igényeinek vizsgálata a tesztüzemi rendszer adatai alapján = Analysis of the competitiveness and the subsidy demand of the Hungarian agricultural enterprises on the base of the FADN database

Kutatásunk fő célkitűzése az volt, hogy az Agrárgazdasági Kutató Intézet által működtetett, Magyar Mezőgazdasági Számviteli Információs Hálózat (angolul: Farm Accountancy Data Network, FADN), adatai alapján olyan gazdasági, üzemszerkezeti összefüggéseket tárjunk fel, melynek révén az üzemek közti különbségeket, a jövedelemképződést befolyásoló tényezőket jobban meg lehet ismerni. A kutatás során vizsgáltuk, hogy milyen regionális különbségek vannak a magyar mezőgazdasági vállalkozások között. Kutatásunk megmutatta, hogy nemcsak a régiók között, hanem régiókon belül is jelentős hatékonyságbeli különbségek vannak. Az 1 ha jutó termelési érték és költségek tekintetében a Dél- és Észak-Alföld, valamint a Dél-Dunántúl tekinthető homogénnek. A kapott támogatások üzemméretekkel együtt történő vizsgálata azt mutatta meg, hogy az üzemméret relatív és abszolút értelemben egyértelműen befolyásolja a fizetett adók és a pénzügyi támogatások mértékét, vagyis a magyar támogatás politika nem méretfüggetlen elsősorban információs okok miatt. A kutatást alapvetően a magyar tesztüzemi adatbázisra alapoztuk, de a nemzetközi kitekintés érdekében az Európai Bizottság FADN adatbázisát is elemeztük. | The aim of the research was to analyse the structural and financial differecies and the main factors of income and subsidy disparities among the agricultural enterprises on the basis of FADN data. The results of the regional analysis showed that there are many regional disparities among the agricultures of Hungary's seven statistical regions and there are a lot of disparities also inside of the regions. From the point of production value and costs per ha the Hungarian Flatland is rather homogenous, both the southern and the northern part. On the basis of the most indices South-Transdanubia is also a homogenous area. The analysis of the relationship between farm size and subsidies led to the conclusion that farm size influences significantly the amount of taxes paid and financial support used in relative and absolute terms; in other words, due to direct and indirect regulations, Hungarian subsidy policy cannot be considered as size independent due to informational barriers. The results of the research were utilized in an agricultural information technology project and in a government project related to agricultural investment subsidies

Collecting sustainability data in different organisational settings of the European Farm Accountancy Data Network

The European Farm Accountancy Data Network (FADN) collects detailed financial economic information on a sample of farms in Europe. These data are used intensively for the evaluation of the European Union’s Common Agricultural Policy. Owing to changes in policies, there is a need for a broader set of farm level data, especially on the sustainability performance of farms. This paper describes the different types of FADN systems in Europe and evaluates how these types affect the feasibility of collecting sustainability data. In addition to a theoretical evaluation, the practical experiences of collecting sustainability data on more than 1,000 farms in Europe are described. The paper concludes with a discussion on the advantages and challenges of extending the scope of FADN data collection with sustainability data

A tesztüzemek 2002. évi gazdálkodásának eredményei

A 2002. évi felmérés során 1401 egyéni gazdaságról és 492 társas vállalkozásról kaptunk értékelhető adatokat. A minta összességében több mint 90 ezer mezőgazdasági vállalkozást reprezentált. A gyűjtött adatok túlnyomó részt számviteli nyilvántartásokból származnak és elsősorban a különböző üzemcsoportok jövedelemhelyzetének vizsgálatára adnak lehetőséget. Adatgyűjtés csak a meghatározott alsó küszöbértéknél nagyobb méretű, árutermelő jellegű gazdaságokban történt.1 Összefoglalóan megállapítható, hogy a gazdálkodás az üzemek mindkét vizsgált csoportjában (egyéni, illetve társas vállalkozások) biztosított ugyan egy szerény nyereséget, de eredményessége jelentősen elmaradt a többi – a mezőgazdasághoz hasonlóan tőkeigényes – nemzetgazdasági ágakétól: míg 2002-ben a tesztüzemi rendszer által lefedett gazdaságokban 5,4% volt a saját tőke jövedelmezősége, addig ezen mutató értéke a bányászatban 17,9%, az építőiparban 19,9%, a feldolgozóiparban pedig 13,2% volt2. Az egyéni gazdaságokban az eredményesség folyó áron romlott az előző évihez képest (a csökkenés 17%-os mértékű), míg a társas vállalkozások minimális (2 százalékos) növekedést tudtak felmutatni..

A tesztüzemek 2000. évi gazdálkodásának eredményei

A tesztüzemi információs hálózat keretében végzett 2000. évi felmérés során 1378 egyéni gazdaságról és 292 társas vállalkozásról kaptunk értékelhető adatokat. Ezen adatok túlnyomó részt számviteli nyilvántartásokból származnak és elsősorban a különböző üzemcsoportok jövedelemhelyzetének vizsgálatára adnak lehetőséget. Adatgyűjtés csak a nagyobb méretű, árutermelő jellegű – legalább 5 hektáron gazdálkodó vagy legalább 5 számosállatot tartó – gazdaságokban történt. A gazdálkodás eredményessége a 2000. évben – 1999-hez viszonyítva – az üzemek mindkét vizsgált csoportjában (egyéni, illetve társas vállalkozások) javult ugyan, de messze elmaradt a méltányosnak tekinthető, illetve a gazdasági stabilitáshoz szükséges szinttől. Annak ellenére, hogy az egyéni és társas gazdaságok között lényeges különbözőségek vannak mind a méretet, mind a bevételek és a költségek struktúráját illetően, az 1 hektárra eső üzemi eredmény közel azonos volt a két szektorban (az összehasonlíthatóság érdekében korrigált értéken valamivel több, mint 11000 Ft/ha)..

A tesztüzemek 2001. évi gazdálkodásának eredményei

A tesztüzemi információs hálózat keretében végzett 2001. évi felmérés során 1388 egyéni gazdaságról és 369 társas vállalkozásról kaptunk értékelhető adatokat. A minta összességében több mint 90 ezer mezőgazdasági vállalkozást reprezentált. A gyűjtött adatok túlnyomó részt számviteli nyilvántartásokból származnak és elsősorban a különböző üzemcsoportok jövedelemhelyzetének vizsgálatára adnak lehetőséget. Adatgyűjtés csak a nagyobb méretű, árutermelő jellegű gazdaságokban történt. Összefoglalóan megállapítható, hogy a gazdálkodás az üzemek mindkét vizsgált csoportjában (egyéni, illetve társas vállalkozások) biztosított ugyan egy szerény nyereséget, de a gazdálkodás eredményessége a 2001. évben is jelentősen elmaradt a méltányosnak tekinthető, illetve a gazdasági stabilitáshoz szükséges szinttől. Az egyéni gazdaságok fajlagos (1 hektárra vonatkoztatott) üzemi eredménye mintegy 20%-kal kedvezőbb ugyan a társas vállalkozások hasonló mutatójánál, de ez csupán az előbbi szektorban elszámolt alacsony béreknek és bérjárulékoknak köszönhető. Ha az ilyen jellegű eltéréseket – az összehasonlíthatóság érdekében – korrigáljuk, akkor már a társas vállalkozások kerülnek viszonylagosan előnyösebb helyzetbe..