Fiatal felnőttek droghasználata : az egyetemista korosztály droghasználatának háttere, jellemzői, megelőzése

Nowadays, various addictions at the social level, especially drug abuse, is a growing problem among young people. What is the reason for this? Can this be prevented? The first drug use happens in high school. In my thesis I search for answers for the following questions: how does drug use appear in young adulthood, what are the characteristics of drug users and the ones who belong to user group in whole or in a part? My assumption is that drug use is more common in the peer group’s cohesion and greatly influenced by family background. The dysfunctional operation of micro-communities encourages young people to find new values and if these are found in a drug user group then to become users themselves. My thesis aims to point out the fact that it is the task of parents and educational institutions to show correct values and that close, personal ties can overcome deviance and anomie. To discover the drug abuse is very difficult, because each case is different. To understand this could last forever. One part of my empirical studies includes a focus group study among students of the University of Szeged with the aim to get to know the students’ attitudes towards the substance use. According to the respondents the strong value system of the family determines the attitude of young people towards drug use which means that it is not always influenced by the peer group. I also interviewed Laci who is receiving treatments in rehab in Dr. Farakasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrum (Youth Drug Centre in Szeged). He is currently twenty-eight years old and was a drug user since he was fourteen. Laci’s childhood was largely determined by his parent’s addictive behavior. Due to the devaluation of family values the circle of drug users remains a stable community. In the last chapter of my thesis I introduce some prevention activities that can positively influence young people who need support to find way back to the society

Az interpretatív fenomenológiai analízis (IPA) módszertana és gyakorlati alkalmazása

Az interpretatív fenomenológiai analízis (IPA) egyre gyakrabban alkalmazott kvalitatív kutatási módszer a pszichológiában. Az IPA alapjai a fenomenológiához és a hermeneutikához kapcsolódnak, amelyek azt hangsúlyozzák, hogy az egyén tapasztalata csak annak kontextusában értelmezhető. Az IPA személyközpontú megközelítésével lehetővé teszi, hogy a kutató egy adott tapasztalatot „bennfentes perspektívából” szemléljen, a kutatásban részt vevő személyt szakértőként kezelve. A módszer idiográfiás elkötelezettséggel, az adott tapasztalat minél részletesebb feltárására és annak megértésére törekszik, azt értelmezve, hogy a vizsgálatban részt vevő személy hogyan értelmezte azt. Jelen tanulmány során a szerzők bemutatják az IPA módszertanát, annak alkalmazási lehetőségeit, előnyeit és korlátjait. Továbbá elhelyezik a módszert a kvalitatív kutatások között, bemutatják az interpretív fenomenológiai módszerrel való kapcsolatát, valamint összehasonlítják a diskurzuselemzéssel, a narratív pszichológiával és a Grounded Theory módszertanával. Tanulmányuk során kitérnek az IPA-val szerzett tapasztalataikra: addiktológiai területen dolgozó tapasztalati szakértők identitásmunkáját, hanghalló betegek esetében a hang szerepét és a hanggal való kapcsolatot, a szintetikus kannabinoid (új pszichoaktív szer) használók esetében pedig a szerhasználat élményét vizsgálták. Utalnak a módszer – az egészségpszichológia melletti másik nagy alkalmazási területére – a piackutatásra is. Összefoglalva az IPA módszertana jól használható feltáró jellegű kvalitatív vizsgálatokban, amelyek tárgya nem a végeredményre, hanem a folyamatra fókuszál. Ezt teszi lehetővé az interdiszciplináris megközelítés (filozófiai fogalmakat és az antropológiából ismert megfigyelést alkalmazva), azonban a módszer kivitelezhető akkor is, ha a kutató a filozófiai háttér mélyebb ismeretével nem rendelkezik

Assessing the experience of using synthetic cannabinoids by means of interpretative phenomenological analysis

BACKGROUND: New psychoactive substances (NPS) have been increasingly consumed by people who use drugs in recent years, which pose a new challenge for treatment services. One of the largest groups of NPS is synthetic cannabinoids (SCs), which are intended as a replacement to cannabis. While there is an increasing body of research on the motivation and the effects associated with SC use, little is known about the subjective interpretation of SC use by the people who use drugs themselves. The aim of this study was to examine the experiences and personal interpretations of SC use of users who were heavily dependent on SC and are in treatment. METHODS: A qualitative research method was applied in order to explore unknown and personal aspects of SC use. Semi-structured interviews were conducted with six participants who had problematic SC use and entered treatment. The research was conducted in Hungary in 2015. We analyzed data using interpretative phenomenological analysis (IPA). RESULTS: Participants perceived SCs to be unpredictable: their initial positive experiences quickly turned negative. They also reported that SCs took over their lives both interpersonally and intrapersonally: the drug took their old friends away, and while initially it gave them new ones, in the end it not only made them asocial but the drug became their only friend, it hijacked their personalities and made them addicted. CONCLUSIONS: Participants experienced rapid development of effects and they had difficulties interpreting or integrating these experiences. The rapid alteration of effects and experiences may explain the severe psychopathological symptoms, which may be important information for harm reduction and treatment services. Since, these experiences are mostly unknown and unpredictable for people who use SCs, a forum where they could share their experiences could have a harm reducing role. For a harm reduction point of view of SCs, which are underrepresented in literature, it is important to emphasize the impossibility of knowing the quantity, purity, or even the number of different SC compounds in a particular SC product. Our study findings suggest that despite the adverse effects, including a rapid turn of experiences to negative, rapid development of addiction and withdrawal symptoms of SCs, participants continued using the drug because this drug was mostly available and cheap. Therefore, a harm reduction approach would be to make available and legal certain drugs that have less adverse effects and could cause less serious dependence and withdrawal symptoms, with controlled production and distribution (similarly to cannabis legalization in the Netherlands)

Szerhasználat és felépülés – az élmény és identitás kapcsolatának vizsgálata az interpretatív fenomenológiai analízissel

Tanulmányunk célja annak bemutatása, hogyan alkalmazható az interpretatív fenomenológiai analízis (IPA) módszere, amely kifejezetten az élmény és identitás vizsgálatára kifejlesztett kvalitatív pszichológiai kutatási eszköz a szerhasználat és felépülés vizsgálatára. Az IPA módszere els?sorban az egészségpszichológia területér?l származik, és a legtöbb kutatás továbbra is ezen a területen jelenik meg, mert a módszerrel kiválóan vizsgálhatók olyan tapasztalatok, amelyek befolyásolják az egyén mindennapi életét és azt, ahogyan észleli az identitását. Ilyen tapasztalat lehet a betegség tapasztalat, valamint a függ?ség, felépülés tapasztalat is. Tanulmányunk során bemutatjuk, hogyan folyik az IPA-kutatás menete, és az identitással kapcsolatos tapasztalatok feltárása, valamint miért fontos az élmény és identitás kapcsolatának vizsgálata a függ?ség és felépülés során. Végül bemutatjuk korábbi IPA-kutatások és saját kutatásunk tapasztalatait

Az interpretatív fenomenológiai analízis (IPA) mint kvalitatív pszichológiai eszköz bemutatása

Szakirodalmi összefoglaló tanulmányunkban az interpretatív fenomenológiai analízist (IPA) mutatjuk be. A módszert elsősorban kvalitatív pszichológiai kutatásokban alkalmazzák. A tanulmányban összefoglaljuk az IPA fenomenológiai és hermeneutikai alapjait. Kiemeljük az IPA idiográfiai alkalmazását, ami egyben a módszer erőssége: részletgazdag bemutatást tesz lehetővé, kis létszámú, homogén vizsgálati személyek esetén. Ismertetjük azokat a különbségeket, amelyek más fenomenológiai módszerektől megkülönböztetik az IPA-t. Bemutatjuk az IPA alkalmazását: a kutatói kérdés, a mintaválasztás, az interjúkészítés és az interjúátiratok fenomenológiai interpretációjának lépései segítségével. Kitérünk a validitás kérdésére és ismertetjük a módszer gyakorlati korlátait (kis minta) és episztemológiai kockázatait (az interpretációnak nincsenek objektíven ellenőrizhető kritériumai). Végül, néhány IPA-kutatást mutatunk be, ezekkel érzékeltetve a módszer kvalitatív pszichológiai használhatóságát: a krónikus betegség tapasztalatát, a pszichoaktív anyaghasználatot, a függőséget és a felépülést. Az IPA középponti témája az énhez, illetve az identitáshoz való viszonyulás változása