The Kodály Concept of Music Education and its Reception in the United States - A Comparative Empirical Study of Selected Music Didactic Content of Hungarian and American Teaching Materials for Kodály-Based Elementary School Music Instruction

Kodály Zoltán zenenevelési koncepcióját 2017-ben az UNESCO a szellemi világörökség részévé nyilvánította. Kodály koncepciójának különleges jelentősége annak kettős funkciójában rejlik, egyfelől "a népi kultúra megőrzője"1 egyidejűleg "értékes, nemzetközileg alkalmazható tanítási modell". 2 Döntésével az UNESCO elismerte Kodály Zoltán pedagógiai örökségének történelmi dimenzióját, ugyanakkor kiemelte annak aktuális jelentőségét. A Kodály-koncepció nemzetközi elterjedése és fogadtatása 1955-ben kezdődött. A Kodálykoncepció alapján folyó zenetanítás eredményei inspirálták a nemzetközi szakma világát, és azt eredményezték, hogy a magyar modell a mai napig különböző adaptációk tárgya lett, amelyek elsősorban az iskolai zenetanítás, de a hangszeres pedagógia számára is készültek. Az elmúlt évtizedekben különösen az Egyesült Államokban törekedtek arra, hogy a Kodálykoncepciót országszerte megvalósítsák. Ennek érdekében egyetemi programokat hoztak létre, anyaggyűjteményeket és módszertani könyveket írtak, és Kodály-intézményeket alapítottak. A tankönyvek viszont még nem készültek el. A Kodály-koncepció adaptációs folyamata számos problémát és kérdést vet fel, amelyek megoldása és megválaszolása szükséges lenne ahhoz, hogy más kulturális és oktatási keretfeltételekhez is fenntarthatóan és nyereségesen igazítható legyen anélkül, hogy elveszítené lényegi elméleti magját és módszertani hatékonyságát. A megfelelő tananyag tehát az a központi kérdés, amelyet a Kodály koncepció adaptálóinak fel kell tenniük, mikor koncepciót alkotnak. Hogyan kell szerkezetileg és tartalmilag a Kodály-koncepción alapuló tananyagoknak felépülniük, hogy megfeleljenek a követelményeknek? Ebben a dolgozatban a magyar és az amerikai Kodály-gyakorlat tananyagát szeretném összehasonlítani válogatott zenei-didaktikai szempontok szerint, hogy támpontokat és alapvető tájékozódási pontokat adjak, amelyek segíthetnek a Kodály-koncepció adaptálásában. Mivel a Kodály koncepció nemzetközi recepciója és adaptációja tudományosan még mindig kevéssé kutatott, ez a tanulmány egy kicsit hozzá kíván járulni ehhez a terjedelmes kutatási területhez

The challenge to professionals of using social media: teachers in England negotiating personal-professional identities

Social media are a group of technologies such as Twitter, Facebook and LinkedIn which offer people chances to interact with one another in new ways. Teachers, like other members of society, do not all use social media. Some avoid, some experiment with and others embrace social media enthusiastically. As a means of communication available to everyone in modern society, social media is challenging teachers, as other professionals in society, to decide whether to engage with these tools and, if so, on what basis – as an individual (personally), or as a teacher (professionally). Although teachers are guided by schools and codes of practice, teachers as individuals are left to decide whether and how to explore social media for either their own or their students' learning. This paper analyses evidence from interviews with 12 teachers from England about their use of social media as to the challenges they experience in relation to using the media as professional teachers.. Teachers are in society’s spotlight in terms of examples of inappropriate use of social media but also under peer pressure to connect. This paper explores their agency in responding. The paper focuses on how teachers deal with tensions between their personal and professional use of social media. These tensions are not always perceived as negative and some teachers' accounts revealed a unity in their identities when using social media. The paper reflects on the implications of such teachers' identities in relation to the future of social media use in education

Media coverage of sustainable development issues - attention cycles or punctuated equilibrium?

Over the last two decades there has been a marked change in the way that the public perceives environmental issues and the concepts associated with sustainable development. Few would argue that this has moved into the mainstream of public consciousness. Coverage of sustainability related concepts within the media, as illustrated by a sample of 112 worldwide newspapers, shows a clear upward trajectory. Taking the example of climate change and sustainable development, this paper explores this increasing coverage, and arguably awareness, of sustainability concepts, and considers parallels with the concepts of punctuated equilibrium and issue-attention cycles