Balogh Artúr és a kisebbségi jogok liberális igazolása

Előadásom, szándéka szerint, egyszerre elméleti és történeti. Célom nem csupán Balogh Artúrnak a kisebbségelméleti nézeteit minél pontosabban rekonstruálni, hanem egyszersmind arra az elvi kérdésre is keresem a választ, hogy elképzelhető-e a kisebbségi jogok valamilyen liberális igazolása. Balogh Artúrnak volt egy ilyen irányú javaslata vagy elképzelése, amennyiben a kisebbségi jogokat egyéni jogok szükséges kiegészítésének tekintette, amelyek ugyanúgy az emberi méltóságból fakadnak, akárcsak az egyéni jogok. Álláspontom szerint azonban a kisebbségi és az egyéni jogok kapcsolata nem lehet deduktív, s a kisebbségi jogok nem alapozhatók az emberi méltóság eszméjére. A kisebbségi jogok az ember partikuláris, nemzeti identitásából fakadó igények elismerését jelentik, míg a méltóság, mint az embernek egy sajátos erkölcsi vagy metafizikai minősége, minden emberi lényt megillet. A partikulárisnak az egyetemesből való levezetése pedig mindig logikai és filozófiai problémákat fog felvetni

Nacionalizmus és patriotizmus között. Báró Eötvös József a nemzetiségi kérdésről

A tanulmány Eötvös Józsefnek a nemzetiségi kérdésben elfoglalt álláspontját összegzi, ahogyan azt az Uralkodó eszmék című kétkötetes politikai főművében kifejtette. Mint ismeretes, Eötvös elutasítja a nemzetiségeknek a területi autonómiára irányuló igényét, és ehelyett községi önkormányzatot kínál a nemzetiségeknek. Álláspontjának végső indokait azonban csak akkor értjük meg, ha figyelembe vesszük, hogy Eötvös távlati célja kora uralkodó eszméinek újraértelmezése volt. Álláspontja szerint a nemzetiségi törekvések a közösségi önértelmezésnek a francia forradalom nyomán kialakuló új formájában, a nacionalizmusban gyökereznek, s ezért mind a többségi, mind a kisebbségi nemzetiségek törekvései végső soron néphatalmi törekvések, a szuverenitásra irányuló igények. A nemzetiségi kérdést megnyugtatóan rendezni tehát csak úgy lehet, ha szembefordulunk az okaival, vagyis magával a nacionalizmussal. A községi önkormányzat számára nem egyszerűen modell a nemzetiségi kérdés rendezésére, hanem – akárcsak Tocqueville – a patriotizmus, azaz a kollektív lojalitás politikai formájának kialakulását reméli tőle a nemzetiségek körébe

Az Európai Unió és politikai közössége

A tanulmánynak a bevezető részben kifejtett alapgondolata az, hogy az Európai Unió szorosabb politikai integrációja, az „európai alkotmány” feltételezné az európai nép, az európai démosz létezését. Mivel ilyesmi nem létezik, ezért az olyan politikai gondolkodók, mint például Jürgen Habermas, akik a politikailag egységesebb Európaeszméjét szorgalmazzák, műveikben ennek lehetőségét vizsgálják. Habermas álláspontja szerint az európai démosz, ha lesz, olyan transznacionális politikai közösség lesz, amelyet az alkotmányos patriotizmus hív majd életre és tart egyben. A tanulmány első része tehát ennek a habermasi víziónak a tárgyalása, mégpedig elsődlegesen kritikai megközelítésben, arra a megfontolásra támaszkodva, miszerint történelmileg nézve a demokrácia működésében mindig is feltételezte a nemzeti öntőformát, következésképpen transznacionális közegben elképzelhetetlen. A tanulmány második része, szintén a fenti megfontolásból kiindulva, arra a kérdésre keresi a választ, hogy elképzelhető-e az európai politikai közösség, mint nemzeti típusú közösség. Az elemzés választott módszere egy történelmi analógia: áttekinti a nemzeti típusú politikai közösség megteremtésének folyamatát Európában, különösen a folyamat kezdeteire, Franciaországra és a francia forradalomra összpontosítva, és azt vizsgálja, hogy végiggondolható-e valamiféle analógia a nemzeti és az európai identitás kialakulása vagy kialakítása között. A konklúziója ennek a második résznek az, hogy az európai politikai közösségugyanúgy nem képzelhető el „nacionális” közösségként, mint ahogyan nem képzelhető el „transznacionális” közösségként sem. A tanulmány utolsó, befejező része amellett érvel, hogy ezek után az európai politikai egységről csakis föderális szerkezetben, az európai politikai közösségről pedig republikánus keretben érdemes gondolkodni,emlékezetben tartva mindeközben viszont azt, hogy a patriotizmus, bár valóban a politikai lojalitás életképes formája lehet ma is, sehol nem jött létre pusztán egy írott alkotmányhoz való hűség révén

Az interkulturális párbeszéd referenciái

Tanulmányomban, néhány példán megvilágítva, azokat a politikai kihívásokat elemzem, amelyeket a bevándorló (többnyire muszlim hitű) közösségek jelenléte hordoz Európa számára. Célom ezzel elsődlegesen nem a bevándolró közösségek sajátos vallási identitásának megértése, mint inkább a saját, európai társadalmi rendszereink politikai identitásának elemzése. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy melyek azok a végső politikai elvek vagy értékek, amelyekhez a bevándorló közösségekkel folytatott vitáinkban feltétlenül ragaszkodnunk kell, azaz amelyek politikai rendszereink identitását és legitimitását adják, és melyek azok, amelyek felett alkudozhatunk. Az előbbiek közé azokat sorolom, amelyek magának a szabad és nyílt vitának a feltételeit képezik: ilyen például a tolerancia vagy a beleegyezés elve. A tanulmány második, záró része kritikai szemléletű és az európai multikulturalizmus kudarcának okait vizsgálja. Álláspontom szerint a bevándorló közösségekkel folytatott sikeres politikai párbeszéd esélyeit nagyban rontja az a tény, hogy vita közben ragaszkodunk olyan politikai értékekhez, elvekhez, amelyeket a demokratikus politikai kultúránk elválaszthatatlan részeinek tekintünk (ilyen például az emberi jogok doktrínája), de amelyek az interkulturális párbeszédet nem csupán minden legitimitástól, hanem egyáltalán minden indoktól vagy értelemtől is megfosztják

Pattern forming instability induced by light in pure and dye-doped nematic liquid crystals

We study theoretically the instabilities induced by a linearly polarized ordinary light wave incident at a small oblique angle on a thin layer of homeotropically oriented nematic liquid crystal with special emphasis on the dye-doped case. The spatially periodic Hopf bifurcation that occurs as the secondary instability after the stationary Freedericksz transition is analyzed.Comment: 8 pages, 7 figures, LaTeX, accepted to Phys. Rev.

Consolidation of episodic memories during sleep: long-term effects of retrieval practice

Two experiments investigated the long-term effects of retrieval practice. In the retrieval-practice procedure, selected items from a previously studied list are repeatedly recalled. The typical retrieval-practice effects are considerably enhanced memory for practiced items accompanied by low levels of recall, relative to baseline, for previously studied items that are associated with the practiced items but were not themselves practiced. The two experiments demonstrated that the former effect persisted over 12 hr; the latter effect also persisted over 12 hr, but only if a period of nocturnal sleep occurred during the retention interval. We propose that consolidation processes occurring during sleep, and possibly featuring some form of off-line rehearsal, mediate these long-term effects of retrieval practice

Strain induced pressure effect in pulsed laser deposited thin films of the strongly correlated oxide V2O3

V2O3 thin films about 10 nm thick were grown on Al2O3 (0001) by pulsed laser deposition. The XRD analysis is in agreement with R-3c space group. Some of them exhibit the metal / insulator transition characteristic of V2O3 bulk material and others samples exhibit a metallic behavior. For the latter, the XPS analysis indicates an oxidation state of +III for vanadium. There is no metal / insulator transition around 150 K in this sample and a strongly correlated Fermi liquid rho = AT2 behavior of the resistivity at low temperature is observed, with a value of A of 1.2 10-4 ohm cm, 3 times larger than the bulk value at 25 kbar

Antimicrobial activity of biogenically produced spherical Se-nanomaterials embedded in organic material against Pseudomonas aeruginosa and Staphylococcus aureus strains on hydroxyapatite-coated surfaces

In an effort to prevent the formation of pathogenic biofilms on hydroxyapatite (HA)-based clinical devices and surfaces, we present a study evaluating the antimicrobial efficacy of Spherical biogenic Se-Nanostructures Embedded in Organic material (Bio Se-NEMO-S) produced by Bacillus mycoides SelTE01 in comparison with two different chemical selenium nanoparticle (SeNP) classes. These nanomaterials have been studied as potential antimicrobials for eradication of established HA-grown biofilms, for preventing biofilm formation on HA-coated surfaces and for inhibition of planktonic cell growth of Pseudomonas aeruginosa NCTC 12934 and Staphylococcus aureus ATCC 25923. Bio Se-NEMO resulted more efficacious than those chemically produced in all tested scenarios. Bio Se-NEMO produced by B. mycoides SelTE01 after 6 or 24 h of Na 2 SeO 3 exposure show the same effective antibiofilm activity towards both P. aeruginosa and S. aureus strains at 0.078 mg ml −1 (Bio Se-NEMO 6 ) and 0.3125 mg ml −1 (Bio Se-NEMO 24 ). Meanwhile, chemically synthesized SeNPs at the highest tested concentration (2.5 mg ml −1 ) have moderate antimicrobial activity. The confocal laser scanning micrographs demonstrate that the majority of the P. aeruginosa and S. aureus cells exposed to biogenic SeNPs within the biofilm are killed or eradicated. Bio Se-NEMO therefore displayed good antimicrobial activity towards HA-grown biofilms and planktonic cells, becoming possible candidates as new antimicrobials