Szógyűjtemények és szótárkezdemények a nyelvújítás korában

A tanulmány az 1810-es és 1820-as évek szógyűjteményeit vizsgálja

Kazinczy Ferenc kiadatlan grammatikája: hangtan

A cikk Kazinczy Ferenc grammatikaírási tevékenységéről számol be és közli az egyik félbehagyott szöveget, amelynek tárgya a magyar nyelv hangtana

Kazinczy Ferenc levelezése a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ Kézirattárában: Katalógus

Kazinczy Ferencnek, a magyar irodalmi élet első szervezőjének, a felvilágosodás tudós levelezőjének hagyatéka hosszas hányódás után került a magyar nyelvű irodalom és tudományosság művelésére megalakult Magyar Tudós Társaság tulajdonába. A hatalmas iratállomány feldolgozása és katalogizálása évtizedes munka eredményeként a 19. század végén zárult le. Az állomány megismerését elősegítő, a rejtett összefüggésekre is fényt derítő kötetes katalógussal majd egy évszázadig adós maradt a magyar szaktudomány. Kazinczy kéziratainak, szerteágazó tevékenysége írásos relikviáinak leírását Gergye László foglalta kötetbe 1993-ban (Kazinczy Ferenc kéziratos hagyatéka, MTAK).Jelen kiadvány Kazinczy Ferenc egyedülálló, a széphalmi műhelyből az országot behálózó tudós levelezése rendkívül gazdag ismeretanyagának könnyebb feltárása érdekében mintegy 6500 levél részletes leírását nyújtja. A katalógus emellett bepillantást enged Kazinczy kiterjedt kapcsolati hálójába, s így a korszak kulturális tablóját is adja

Studia Litteraria

Előszó p. 9-11. Bakcsi Botond: Irodalom, politika, esztétika (Jacques Rancière) p. 11-26. Mudriczki Judit: A kormányzás reprezentációja (Reneszánsz hatalomelméleti diskurzusok vizuális, nyelvi és térbeli megjelenítése Ambrogio Lorenzetti freskóciklusán a sienai városháza Sala dei Nove termében) p. 26-44. Lénárt Tamás: A szó-kép probléma és a technikai médiumok: fotográfia és irodalom p. 44-54. Nagy Csill a: A rajzolók szerződése: a narratíva tere és határa Linklater Kamera által homályosan és Volckman Renaissance című filmjében p. 54-68. Czifra Mariann: Glottomachia (Szembetűnő részletek a Kazinczy-levelezés kéziratos hagyatékában) p. 68-78. Gönczy Monika: Az Özvegy és leánya elektronikus kiadásának egy lehetséges változatáról (Mi történik, ha a kritikai kiadás igénye találkozik az inter/kontextuális olvasásmóddal és a digitalizációval?) p. 78-96. Lapis József: Szavak a hálóban – a kortárs magyar líra és az internet p. 96-104. Osztroluczky Sarolta: „Veszem a szót…” (Anagrammatikus és paronomasztikus jelenségek József Attila két versében) p. 104-120. Kovács Szilvia: Budapest emlékezete (Város- és élettörténet mint egymást író szövegek dialógusa Krúdy Gyula Budapest vőlegénye című regényében) p. 120-129. Kárpáti Zsuzsa: A pletyka narratív reprezentációja Mikszáth Kálmán A jó palócok című művében p. 129-151. Bovier Hajnalka: Egy zárt világ szemantikája (Kaffka Margit: Hangyaboly) p. 151-164. Maszárovics Ágnes: A hiábavalóság krónikása (Álom és példázat Szilágyi István A hóhér könnyei című regényében) p. 164-179. Lengyel Barbara: Diskurzusanalízis az Isteni színjáték egyes szöveghelyein demonstrálva p. 179-190. Gergely Nikoletta: „Ezt az összes, tökéletesen névtelen életet is le kell jegyezned” (A történetírás problémái Sarah Waters Affinity (Testvériség) című regényében) p. 190-204. Jabl onczay Tímea: A szöveg mint az anya teste (Földes Jolán Mária jól érett című regényének [újra]értelmezése) p. 204-226. Földvári József: Pajzs a résen – El(len)álló alakzatok a 20. század elején alkotó nőírók műveiben p. 226-237. Névmutató p. 237. A kötet szerzői p. 243

Csokonai könyvtár (Bibliotheca studiorum litterarium)

Hogyan jönnek létre a magyar irodalmi klasszikusok szövegkiadásai? Milyen megoldásokat kíván Arany János, Kazinczy és Kölcsey műveinek sajtó alá rendezése? miféle elméleti és materiális természetű feladványok elé állít a kiadói tevékenység? Ez a tematikus tanulmánykötet a 18-19. századi textológia területére kalauzol, s szövegkiadással foglalkozó kutatók eredményeiről ad számot. Tanulmányaik azokra az elméleti kihívásokra reagálnak, amelyek munkájukat az utóbbi időkben érték – olyan tapasztalatokból építkezve, amelyek a tevékenységüket mindenkor kísérik. A kötet egy 2013-as, Miskolcon megrendezett konferencián alapul, amely egy átfogó, a magyarországi szövegkiadások helyzetét áttekinteni kívánó sorozat részeként valósult meg. A tanácskozás a klasszikus magyar irodalom textológiai feldolgozásának időszerű kérdéseit kívánta áttekinteni számos kutatóhely munkatársai bevonásával. Az ebből a vállalkozásból létrejövő, átdolgozott és újrafogalmazott tanulmányok, textológiai és filológiai eredetükre építve, az értelmezés kereteit, műfaji határait kihasználva válnak egy történeti-poétikai szövegértemlezés hordozóivá, elmélyítve az irodalomtörténeti reflexió lehetőségeit. Az esettanulmányok, illetve a teoretikus és módszertani általánosításra is vállalkozó dolgozatok sokrétű, változatos képét rajzolják fel a textológia tudományterületének, s kijelölik a közeljövő számos feladatát is.Kecskeméti Gábor: Előszó - 7 A textológiai reflexió időszerűsége Szilágyi Márton: Textológia, filológia, értelmezés - 15 Debreczeni Attila: Kritikai kiadás papíron és képernyőn - 26 Teoretikus dilemmák a szerzői kritikai kiadásokban Bodrogi Ferenc Máté: Dologi hurok a szellemi műveleten: a szöveg mint nyomtatott termék. A Kazinczy Ferencz’ Munkáji: Szép Literatúra kiadástörténetéhez - 43 Czifra Mariann: A szöveg történeti feltárásának materiális feltételeiről - 57 Granasztói Olga: Kazinczy Ferenc, avagy Abafi Lajos Magyar Pantheonja. Egy új Kazinczy-kiadás előkészületei - 75 Orbán László: A szövegváltozatok öröme. Kapcsolatépítési stratégiák a Kazinczy-levelezésben - 93 S. Varga Pál: „…a keverék-mű a fejedre támad…”. Arany János 1860 és 1882 között keletkezett verseinek alapszövegéről - 116 Hajdu Péter: Szövegváltozat – novellaváltozat – műfajváltozat. A Mikszáth kritikai kiadás némely tapasztalatai - 136 Orosz Beáta: Csokonai költői életművének elektronikus kiadása. Problémák, tanulságok - 153 Kollektív szövegforrások kiadásának kérdései Labádi Gergely: A filológiai tudás formái - 173 Porkoláb Tibor: Szempontok a francia háborúk inszurrekciós költészetének textológiai és filológiai vizsgálatához - 191 Gábori Kovács József: A textológus felelőssége a Pesti Hirlap szerzőségi azonosításainak tapasztalatai alapján - 215 Steinmacher Kornélia: Élclapok a kiegyezés idejében (1865–1867) - 237 A nem szépirodalmi szövegek textológiai dilemmái Balogh Piroska: „Temptare volui possentne proferri in lucem”. Latin nyelvű esztétikai szövegek kiadásának fordításelméleti kérdései - 257 Bátori Anna: Kompilációs olvasás. Hivatkozások és keresőeszközök Paullus Wallaszky historia literariájában - 268 Völgyesi Orsolya: Hogyan dokumentálható egy reformkori politikus tevékenysége? A Kölcsey Ferenc országgyűlési működéséhez kapcsolódó szövegtípusok közléséről - 287 Textológia és értelmezés Biró Annamária: Aranka György: titoknok és magánember. Szerepértelmezési problémák az Aranka-levelezésben - 303 Csonki Árpád: „Arad munkás ’s jó szívű Lantosa”. Peretsenyi Nagy László mint Vörösmarty elődje - 323 Doncsecz Etelka: „Ez az írás éppen nem kedvez a’ németnek.” Szaicz Leó Magyar Világ című történeti munkájáról - 351 Hermann Zoltán: A Himfy-strófa műfaji határai - 373 Rövidítésjegyzék - 391 Névmutató - 39