Mi történik a Föld legmagasabban fekvő sivatagának aljzatában? - Az aktív réteg hőmérsékleti elemzése a Száraz-Andokban

Már az 1800-as évek végén (Ju et al., 1899) szembesültek azzal, hogy az elektromos áram-ellátásban alapvető szerepet játszó távvezeték-hálózatokat nagymértékben veszélyeztetik bizonyos időjárási körülmények, események. Ilyen például a villámcsapás, a viharos szél, illetve a téli jégfelhalmozódás. A jég és hó súlytöbblete, főleg ha szeles idővel társul, könnyen nagy területen okozhat vezetékszakadást. A lerakódás lehet zúzmara, ónos esőből származó jég-bevonat, vagy tapadó hó. A zúzmara a hazai éghajlati körülmények miatt ritkán éri el a kritikus súlytöbbletet, amely a vezeték elszakadásához vezethet. Ezzel szemben az ónos eső és tapadó hó gyakrabban okoz károkat. Az ónos eső kialakulási körülményeivel számos publikáció foglalkozik, amelynek Magyarországra vonatkozó vizsgálatait Fövényi (2001) végezte el. A vezetékre rakódó ónos, jeges bevonat egyszerűbben előrejelezhető, ezzel szemben a tapadó hó kialakulásának folyamata még nem ismert minden részletében, illetve előrejelzése is bonyolultabb az alkalmazott parametrizációk miatt (ISO124194, 2001). Az előrejelzések pontosítása miatt fontos megvizsgálni rádiószondás felszállások segítségével, hogy tapadó hó észlelésekor milyen a légkör vertikális állapota, a hőmérsékleti, nedvességi és szélviszonyok alakulása. A tapadó hó kialakulásához kedvező időjárási helyzetek gyakoriak hazánkban, egy téli félévben akár 35 tapadó havas napot is megfigyelhetnek (Gulyás, 2012). A legtöbb esetben néhány órán át tartó, kis csapadékintenzitású havazás tapasztalható enyhén pozitív talajközeli hőmérséklet mellett (Dalle & Admirat, 2011). Ekkor káresemény nem történik. Ezzel szemben a hevesebb, akár 5–10 órán át tartó, nagy csapadékintenzitással és erős széllel járó havazás jelenti a legnagyobb kockázatot a felsővezeték-hálózat számára (Wakahama et al., 1977, Dalle & Admirat, 2011). Magyarországon a mediterrán ciklonok átvonulásához kapcsolhatók leggyakrabban ezek az események (Gulyás, 2012). A nedves hópelyhek megjelenése összetett mikrofizikai folyamatok eredménye, amelyben jelentős szerepet játszik a légkör vertikális szerkezete, a meteorológiai, azon belül is a termo-dinamikai állapothatározók (léghőmérséklet, légnyomás, légnedvesség) alakulása. A nemzet-közi szakirodalomban a tapadó hóval kapcsolatos vizsgálatok két részre bonthatók. Egyrészt megtalálhatók a meteorológiai állomásokon mért adatokon (hőmérséklet, szélirány és szél-sebesség, látástávolság) alapuló (Makkonen, 1989; Makkonen & Wichura, 2010; Nygaard et al, 2013), másrészt a korlátos tartományú, nem-hidrosztatikus időjárás előrejelző modellek outputjaiból számított statisztikai vizsgálatok és előrejelzések (Grünewald et al., 2012; Somfalvi-Tóth et al., 2015; Lacavalla et al., 2015). Ez utóbbiak már rendkívül részletes mikrofizikai sémát használnak a téli csapadékfajták tulajdonságainak, mint például a felhőben megjelenő részecskék típusának (graupel, felhővíz, hó, eső, túlhűlt víz, stb.), a folyékony felhővíztartalomnak, a szilárd és folyékony halmazállapotú csapadékelemek arányának, vagy a hópelyhek tömegkoncetrációjának parametrizálására (Hong et al., 2004; Thompson et al., 2004; Thompson et al., 2008; Morrison et al., 2015). Ezeket a paramétereket nem mérik közvetlenül a meteorológiai állomások, ezért inicializálásuk a modellekben nem méréseken alapul, így az eredmények verifikálása is akadályokba ütközik

The challenges of commercial mountaineering on the highest Volcanic Seven Summit, the Ojos del Salado

Commercial mountaineering has gained widespread popularity in recent decades. Global mountaineering challenges – e.g., the Seven Summits challenge to climb the highest summit of each continent – amplify this process, and also raise the profile of individual destinations. The highest volcano on the Earth, the Ojos del Salado in the Dry Andes (Chile/Argentina) is featured in two of the major challenges (Seven Second Summits, Volcanic Seven Summits). Thus, it is a prime extreme outdoor tourism destination. The relative ease of access and the non-technical nature of the ascent have also contributed to the increasing volume of tourism. However, our observations about commercial mountaineering practices reveal surprisingly low success rates on the summit. Based on data from our decade-long environmental monitoring programme and our field experiences,, we attribute this to the extreme environment and landscape of the mountain (e.g., cold and dry climate, strong winds, topographical situation, loose surface material), scarce mountaineering facilities, and potential misjudgements by inexperienced climbers

Wind-snow interactions at the Ojos del Salado region as a potential Mars analogue site in the Altiplano - Atacama desert region

The general characteristics and interactions happening at a unique, potential new Mars analogue site, located in the Altiplano and Atacama Desert region: the Ojos del Salado inactive volcano. The interaction between rare snowing events and strong winds transported large masses of porous volcanic grains there could produce decimeter - meter thick buried snow masses fast, shielded against sublimation for extended periods (years). Subsurface temperature logging suggests that water ice melting is rare and surface modification is dominated by desiccation of the cryosphere and wind activity – just like on Mars. The site contains decameter scale megaripples, which are unusual for Earth and also support the understanding of resemble features on Mars. The shallow subsurface analysis with Mars relevance is supported here by drilled cores of evaporitic sediments

North-east sector of the Greenland Ice Sheet to undergo the greatest inland expansion of supraglacial lakes during the 21st century

The formation and rapid drainage of supraglacial lakes (SGL) influences the mass balance and dynamics of the Greenland Ice Sheet (GrIS). Although SGLs are expected to spread inland during the 21st century due to atmospheric warming, less is known about their future spatial distribution and volume. We use GrIS surface elevation model and regional climate model outputs to show that at the end of the 21st century (2070-2099) approximately 9.8 ± 3.9 km3 (+113% compared to 1980-2009) and 12.6 ± 5 km3 (+174%) of meltwater could be stored in SGLs under moderate (RCP 4.5) and high (RCP 8.5) climate change scenarios respectively. The largest increase is expected in the north-eastern sector of the GrIS (191% in RCP 4.5 and 320% in RCP 8.5), whereas in west Greenland, where the most SGLs are currently observed, the future increase will be relatively moderate (55% in RCP 4.5 and 68% in RCP 8.5)

A Late Pleistocene ice field in the Godeanu Mountains, Southern Carpathians

The possible existence of plateau type glaciations – ice caps, ice fields or plateau glaciers - in the Godeanu Mountains, Southern Carpathians during the Late Pleistocene is the main topic of this investigation. The Godeanu Mountains is one of the westernmost mountain range of the Southern Carpathians. It is located north of the River Cerna and south of the Ţarcu and Retezat Mountains. The question about the existence of former plateau type glaciers in the Godeanu Mountains emerged due to the widespread presence of the Borăscu surface in the region. The Borăscu surface, which was described for the first time in the early 20th century by Martonne (1907), is an uplifted peneplain, which could be found in many mountain ranges in the Southern Carpathians. It’s main features are a quite small relief and a high elevation range of 1800- 2200 m a.s.l.. The most typical appearance of it is located in the Godeanu Mountains, where shallow glacial valleys surround the central plateaus.</p

Cold, Dry, Windy, and UV Irradiated: Surveying Mars-Relevant Conditions in Ojos del Salado Volcano (Andes Mountains, Chile)

The Special Collection of papers in this issue of Astrobiology provide an overview of the characteristics and potential for future exploration of the Ojos del Salado volcano, located in the Andes Mountains in front of the Atacama Desert in northern Chile. The main benefits of this site compared with others are the combination of strong UV radiation, the presence of permafrost, and geothermal activity within a dry terrain. The interaction between limited snow events and wind results in snow patches buried under a dry soil surface. This leads to ephemeral water streams that only flow duringdaytime hours. On this volcano, which has the highest located subsurface temperature monitoring systems reported to date, seasonal melting of the permafrost is followed by fast percolation events. This is due to the high porosity of these soils. The results are landforms that shaped by the strong winds. At this site, both thermal springs and lakes (the latter arising from melting ice) provide habitats for life; a 6480m high lake heated by volcanic activity shows both warm and cold sediments that contain a number of different microbial species, including psychrophiles. Where the permafrost melts, thawing ponds have formed at 5900m that is dominated by populations of Bacteroidetes and Proteobacteria, while in the pond sediments and the permafrost itself Acidobacteria, Actinobacteria, Bacteroidetes, Patescibacteria, Proteobacteria, and Verrucomicrobia are abundant. In turn, fumaroles show the presence of acidophilic iron-oxidizers and iron-reducing species. In spite of the extreme conditions reported at Ojos del Salado, this site is easily accessible.Comment: Accepted in Astrobiology Special Issue 2020. 04. 1