Túlkorosság és esélyegyenlőtlenség az iskola kezdő szakaszában

A későbbre tolódó iskolakezdés társadalmi következményeit feltáró vizsgálat a neveléstudomány azon gyakorlatának kritikájából indul ki, amely a gyermekkort életkori átlagok mentén osztályozza, és erre építi fel pedagógiai intézményrendszerét is. Ez a megközelítés idézi elő az óvodából iskolába történő átmenet nehézségeit. E nehézségekkel való megküzdés egyik intézményesített formája a későbbre tolódó iskolakezdés lehetősége. A vizsgálat bemutatja, hogyan válhat egy, az iskola és a szakemberek által támogatott gyakorlat a különböző társadalmi rétegekhez tartozó gyerekek közötti esélykülönbségek elmélyítésének eszközévé. A kutatás eredményei rámutatnak arra, hogy szoros kapcsolat van a későbbi iskolakezdés és a hátrányos helyzetű gyerekek iskolai kudarcai között, miközben ugyanez a gyakorlat további előnyhöz juttatja a magas státusú gyerekeket

Óvodák Fiumében

Az 1830-as évek végén, a magyarországi és európai történésekhez hasonlóan, Fiumében is megindult egy óvoda alapítását célzó mozgalom. Fiumében úgy tartják, hogy egy óvoda felállításának ötlete a tekintélyes orvostól, Girolamo Fabristól ered (Matejčić, 2007, 302.). A kisdedóvó intézmény létrehozásának gondolata lelkes fogadtatásra talált az akkor éppen a magyar koronához tartozó tengerparti városban. A fiumeiek ismerték már ezen intézmények hasznosságát, hiszen Nyugat-Európában tett utazásaik során hallhattak a gyáripar terjedésével, a nők munkába állásával sorra alakuló kisgyermekiskolákról, kisgyermekek megóvásának különféle létesítményeiről, továbbá voltak híreik már működő monarchiabeli, illetve magyarországi kisdedóvókról. Jótékonykodásukról közismert fiumei polgárok azonnal az ügy mellé álltak

Sárszentágota kora Árpád-kori temetője

Am 10. Oktober 1973 wurden bei Grundlegung des Kindergartens von Sárszentágota zwei Körpergräber (Grab 1-2) mit W -O Orientierung gestört. Bei den darauf folgenden Ausgrabungen in den Jahren 1973 und 1974 wurden insgesammt 32 frühárpádenzeitliche Gräber und vier spätärpädenzeitliche bienenstockförmige Gruben freigelegt. Die Ausdehnung des Gräberfeldes war dabei nicht geklären und so kann es sich vermutlich auf die Gründe um den Kindergarten erstrecken. Das Gräberfeld von Sárszentágota fügt sich hervorragend ins System der schon bekannten frühárpádenzeitlichen Siedlungen und Gräberfelder des Gebietes, die sich überwiegend nach den Elementen des früheren römischen Straßennetzes richteten. Die Ansiedlung der Bevölkerung erfolgte in der Nähe der Flüße und Bäche, in diesem Fal im Becken des nach süd-südöstlich fliessenden Flusses Sárvíz. Sie vermieden die niedrigen Überschwemmungsgebiete sowie die für den Süden des Komitats charakteristischen hohen Lössplateaus. Eine interessante Parellele ist in der Lage der Gräberfeldern von Sárszentágota und Székesfehérvár bemerkbar. In beiden Fällen wurden in von ständigen oder zeitweiliegen Wasserläufen, sowie von Teiche und Sümpfe teils oder vollständig begerenzte Gebiete angesiedelt. Es hinweist auf die ungarische Strategie der Raumnutzung der Epoche, die sich an die zur Ansiedlung nötigen Vorassetzungen und an die rationale Nützung der Umweltelementen des jeweiligen Gebietes knüpft. Die meisten freigelegten Gräber (62,5%) hatten irgendeine Beigaben. Die Waffen fehlten gänzlich aus den Gräbern. Neben den bestatteten Personen wurden ausnahmlos Schmuckstücke und Gebrauchgegenstände gelegt. Die Mehrzahl der Funde bildeten die Ringschmuckstücke von unterschiedlichen Typen. In den Gräbern befanden sich am häufigsten Fingerringe (11 Gräber/14 Stück), aber auch Ringe von unterschiedlichen Typen (einfache und mit S-Enden) (9/12), sowie Armringe (4/4) und Perlen (2/2). Aus Grab 9 kamen ein Halsreif und ein halbmondförmiger Anhänger zum Vorschein. Die meisten der zum Vorschein gekommenen Schmuckstücke waren im Laufe der ganzen Árpádenzeit im Gebrauch und mangels der Münzen ist eine genauere Datierung des Gräberfeldteils in der Frühárpádenzeit schwierig. Bei der genaueren zeitlichen Einordnung könnten vielleicht die Parallelen der Lunula aus Grab 9 helfen

Üzemi óvodák 1945 és 1975 között

A hazai óvodarendszer speciális eleme, a vállalati óvodák kialakulásának a története elsősorban a kisgyermekek nappali ellátásának jelenlegi kérdései és problémái miatt lehet számunkra fontos és tanulságos. Nemcsak a mindennapi diskurzusokban, de számos szakpolitikai megnyilvánulásban is a gyermeknevelés és a női munkavállalás összeegyeztetésében, a munkahelyi gyermekintézményekben látják az egyik lehetséges megoldást. A nyilatkozatokban hivatkozási alap, sőt sokszor követendő példa gyanánt a múlt rendszerben létező intézmények jelennek meg. Tanulmányomban arra keresem a választ, hogy vajon az államszocializmus ’45 és ’75 közötti időszakában hogyan épült ki és hogyan tartotta fenn magát ez a hálózat, mik voltak az erősségei/ gyengeségei, és legfőképpen hogyan ágyazódott bele a jóléti rendszer egészébe

Matematika alsó- vagy felsőfokon? A Babeş-Bolyai Tudományegyetem szatmárnémeti tagozata óvoda- és elemi oktatás pedagógiája szakos hallgatóinak matematikai alapismeretei

L

Az óvodai csoportszobai számítógépek

Az óvodai csoportszobai számítógép-használat jelenlegi gyakorlata a számítógépet a „drillező játék- és oktatógép” funkciójában tartja. A helyzet kialakulásában szerepe volt annak a fejlesztési politikának, mely (saját) szektorális invenciók hiányában kompakt megoldásokat vásárolt – importált – az információs technológiai szektor egyik globális nagyvállalatától, kihasználatlanul hagyva a lokális szinten teljesítőképes fejlesztői és szolgáltatói kapacitásokat. A tanulmányban adatok alapján kimutatjuk, hogy a szülők szívesen veszik gyermekük óvodai számítógépes fejlesztését, de jelentőségét tekintve sokkal lényegtelenebbnek tartják azt, mint a gyerek számára nyújtott egyéb – főként humán jellegű – óvodai szolgáltatásokat