Interethnic Relations among Roma and Non-Roma Students in Hungary = Roma és nem roma tanulók interetnikus kapcsolatai

The thesis focuses on the positive and negative relations between Roma and non-Roma Hungarian students. Educational integration of Roma pupils is a widely researched topic in Hungary (Berényi, Berkovits, and Erőss 2008; Havas and Liskó 2005; Kertesi and Kézdi 2011; Kertesi and Kézdi 2009), but less is known about the relational integration of classmates of different ethnic background. This study aims to fill this gap and investigates the extent and quality of positive and negative relationships between Roma, constituting the largest ethnic minority group in Hungary, and non-Roma Hungarian students. To better understand the nature of ethnic classification, we also concentrate on the determinants of ethnic classification among secondary school students. Moreover, we examine both ethnic self-identification and peers’ perceptions of classmates’ ethnicity in our empirical analyses. ____ A disszertáció a roma és nem roma tanulók közötti pozitív és negatív kapcsolatokat vizsgálja. A roma tanulók iskolai szegregációját több kutatás is vizsgálta Magyarországon (Berényi, Berkovits, és Erőss 2008; Havas és Liskó 2005; Kertesi és Kézdi 2011; Kertesi és Kézdi 2009), azonban keveset tudunk arról, hogy az oktatási integráció megvalósulásával kialakulnak-e pozitív kapcsolatok a különböző etnikai hátterű tanulók között. Tanulmányunk ennek a kérdésnek a megválaszolására törekszik. Emellett az interetnikus kapcsolatok vizsgálatakor fontos kérdés az is, hogy az etnicitást hogyan definiáljuk. Tanulmányunkban nem csak a diákok etnikai önidentifikációját, hanem a társak általi klasszifikációt is bevonjuk az empirikus elemzésekbe, valamint arra a kérdésre is keressük a választ, hogy az etnikai klasszifikációt milyen tényezők befolyásolják

The quality of inter- and intra-ethnic friendships among roma and non-roma students in Hungary

In this paper I compare the quality of inter- and intra-ethnic friendships. Findings of previous studies suggest that interethnic friendships are less likely to be characterized by closeness and intimacy than friendships among same-ethnic peers. I analyze data of a Hungarian panel study conducted among Roma and non-Roma Hungarian secondary school students. Descriptive analysis of 13 classes shows that interethnic friendships are indeed less often characterized by a co-occurring trust, perceived helpfulness, or jointly spent spare time nomination than intra-ethnic ones. This association holds if I include self-declared ethnicity as well as peer perceptions of ethnicity into the analysis. Analyzing self-declared ethnicity of students I also find that interethnic relations are less often reciprocated than intra-ethnic ones. If I concentrate on ethnic peer perceptions, however, I find that outgoing nominations of non-Roma students are more often reciprocated by classmates perceived as Roma than by classmates perceived as non-Roma

Ethnic classification among secondary school teachers and students in Hungary

This study focuses on ethnic classification among secondary school teachers and Roma and non-Roma Hungarian secondary school students. It is expected that students living in better socio-economic circumstances are less likely to be classified as Roma by their classmates and teachers than students with a poorer socio-economic background. It is also assumed that students with more Roma friends are more likely to be classified as Roma than students with fewer Roma friends. First-wave data from a Hungarian panel study were analyzed. To test the hypotheses, cross-sectional logistic and fractional regression analyses were conducted for 17 classes (N=559). Results suggest that, consistent with the hypotheses, students from low-status families and students with more incoming friendship nominations from Roma classmates are more likely to be classified as Roma by their teachers and peers than high-status students and students with fewer Roma friends, even after controlling for the students’ ethnic self-identification

A pletyka és a reputáció összefüggései középiskolai osztályközösségekben

A kamaszok körében tapasztalható intenzív státuszverseny egyik gyakori velejárója a pletykálkodás, amit a fiatalok gyakran használnak eszközként a csoporton belüli magasabb státusz elérésére. Ha valakiről sok negatív pletyka terjed, az előbb vagy utóbb veszít megbecsültségéből. Az alacsony megbecsültséggel rendelkező kamaszokról továbbá egyre több negatív pletyka terjedhet el. Ugyanakkor a gyakori pletykálás is vezethet alacsonyabb megbecsültséghez. Ezeknek a lehetséges folyamatoknakaz elemzésére egy magyarországi középiskolai panel adatfelvétel (7 iskola, 40 osztály, NT1=1313) első három hullámának kapcsolathálózati adatait használtuk fel. A pletyka- és a reputációs hálózatok leíró statisztikai és korrelációs elemzése mellett hét gimnáziumi osztály esetében sztochasztikus aktororientált modellek segítségével vizsgáltuk a kamaszok pletyka- és reputációs hálózatának együttes változását. Igazolódott az a feltételezés, hogy a kamaszok hajlamosak idővel lenézni azokat a társaikat, akikről negatív tartalmú pletykát terjesztenek. Emellett azokról az osztálytársaikról, akiket lenéznek, idővel pletykálnak is

A piacok morális korlátai

Recenzió: Debra Satz. Why Some Things Should Not Be for Sale. The Moral Limits of Markets. Oxford, New York: Oxford University Press, 2010

More than one’s negative ties: The role of friends’ antipathies in high school gossip

Gossip is universal, and multiple studies have demonstrated that it can have beneficial group-level outcomes when negative reports help identify defectors or norm-violators. Gossip, however, seldom happens in a social vacuum. Instead, it is enmeshed in a fabric of positive and negative relationships that creates opportunities, constraints, and also motives to gossip. This article studies the importance of friendships and antipathies among the three concerned parties (sender, receiver, target) for negative gossip among adolescents. We contrast two theoretical accounts. According to the first, gossip brings closer individuals who have “enemies” in common. Based on this, we infer that gossip appears in triads where both the sender and receiver share their antipathy against the target. The second position argues that gossip is used to compromise different opinions of friends towards the target. Thus, what predicts gossip is direct antipathy against the target or being friends with someone who dislikes the target (indirect antipathy) rather than the combination of the two antipathies. We test these two lines of reasoning with sociometric data from 17 classroom observations (13 unique classrooms in different time points) in Hungary. Bayesian Exponential Random Graph Models yield support for direct antipathy in 13 (nine unique) classrooms and indirect antipathy in five. No evidence for shared antipathy is found. Results suggest that, at least among adolescents, negative gossip is not about bonding with potential allies but more about consensus-making between friends. Also, results reveal that negative gossip concentrates on the two ends of the reputational echelon, hinting that, in the classroom, high reputation might be contested instead of rewarded

Logisztikus regressziós együtthatók összehasonlítása

Az utóbbi években egyre több figyelmet kapott az a probléma, hogy az egymásba ágyazott modellspeci-fikációkban szereplő, illetve a különböző részmintákra vonatkozó logisztikus (és más nemlineáris) regressziós együtthatók nem hasonlíthatók össze, mivel a külön-böző modellspecifikációkban és a különböző részmin-tákban eltér a nem megfigyelhető reziduális szórás. A tanulmányban a szerzők bemutatják a probléma megoldására kidolgozott módszereket és szimuláció segítségével vizsgálják azok hatékonyságát. Az egy-másba ágyazott modellek együtthatói összehasonlítha-tóvá tehetők az együtthatók y-standardizálásával vagy a többváltozós modell (nem közvetlenül az egyválto-zós modellhez, hanem) egy speciális, kváziegyváltozós modellhez való hasonlításával. A különböző részmin-tákra vonatkozó becslések összehasonlítására kidolgo-zott módszerek – a csoport-interakciók arányosságá-nak tesztelése, valamint a heterogenitást tartalmazó logisztikus regressziós modellek – azonban nem adnak érdemi megoldást a problémára. A tanulmány ennek a kudarcnak az elemzésével zárul

Diszkrimináció a tanári értékelésben

A kutatók a kutatás során azt vizsgálták, milyen különbségek lelhetőek fel a tanárok osztályozási gyakorlatában és továbbtanulási ajánlásaiban és ezeknek milyen szándékolt és nem szándékolt következményei vannak a tanulók egyes csoportjaira. Kutatásuk során általános iskolai magyar és matematika szakos pedagógusokat kértek meg arra, hogy vegyenek részt egy online, önkitöltős kérdőíves kutatásban. A kérdőív első felében arra kérték őket, hogy 6 darab nyolcadikos szintű magyar vagy matematika dolgozatot javítsanak ki, pontozzanak és osztályozzanak le, majd a dolgozat alapján adjanak javaslatot a középiskolai továbbtanulásra vonatkozóan. A dolgozatok fiktív roma és nem roma fiú és lány neveket tartalmaztak, amelyeket a kitöltők között randomizáltak. A kérdőív második része a résztvevők demográfiai jellemzőjével, tanítási tapasztalatával és osztályozási gyakorlatával és elveivel kapcsolatban tartalmazott kérdéseket. Kutatásukban arra voltak kíváncsiak, hogy a tanárok osztályozási gyakorlatában meglévő egyéni, mikro-szintű különbségek vezetnek-e makro-szinten, az összes válaszadó válaszait tekintve átlagosan nemi vagy etnikai különbségekhez az osztályzatokban. A gyűjteményben található kérdőív és adatfile egy 24 hónapos, 2024. júniusig tartó embargós időszakot követően a kutatásvezető hozzájárulásával lesz elérhető