life-long learning among the Romany ethnic groups

repor

case of Hungary

The main purposes of the academic research commissioned by the Rural Development Department of the Ministry of Agriculture and Rural Development were: to examine the interrelation between long-term unemployment and individual as well as family life strategies, the regional characteristics of the labour market and the territorial development of rural areas, as well as explore governmental and local ambitions to alleviate long-term unemployment and evaluate their efficiency. The basic issues of the research were as follows: 1) Which are the regions where the concentrations of long-term unemployment can be found and what are the reasons for it? 2) What kind of interrelation can be observed between long-term unemployment and the potential of the social and economic development of the regions? 3) What central and local attempts have there been to alleviate long-term unemployment? 4) What results did these initiatives have and what were the reasons for their success or failure? 5) What foreign models can be followed when trying to alleviate long-term unemployment? 6) Which are the economic sectors, in which employment of those long-term unemployed is the most possible? The research was carried out by the horizontal work-team of rural development of the Centre for Studies Research of the Hungarian Academy of Sciences.repor

Otthoni nevelési környezet és iskolai teljesítmény

Kutatások sora igazolja, hogy az otthoni nevelési környezet és a gyermek iskolai teljesítménye között pozitív összefüggés van. A tanulmány ezt az összefüggést vizsgálja a különböző családtípusokban az általános iskolások körében 23 leghátrányosabb helyzetű (LHH) térségben. Elemzett adataink kérdőíves adatgyűjtésből származnak, amely a gyermekes családok körében folyt 2013-2014-ben. Az eredmények minél sokrétűbb értelmezésére - kiegészítésként - a terepen készült interjúk egy részét is felhasználtuk. A gyermekes családokra reprezentatív mintánkba az országos átlagnál lényegesen több szegény és roma család került, így adekvát képet kaphatunk arról, hogyan befolyásolja a nevelést és a tanulói sikerességet a család anyagi helyzete és etnikai hovatartozása a legelmaradottabb területeken. Számos hazai kutatás rámutatott, hogy a roma tanulók gyengébben teljesítenek az iskolában, mint nem roma társaik, ennek magyarázata pedig a rosszabb társadalmi-gazdasági státusban keresendő. A szakirodalom alapján tehát azt várjuk, hogy alapvetően a család jövedelmi viszonyai határozzák meg a tanulmányi előmenetelt az elmaradott kistérségekben is. A nemzetközi kutatási eredmények egy részének fényében ugyanakkor joggal feltételezhetjük, hogy az otthoni nevelési környezet egyes elemei nemcsak a szegénységgel függnek össze, azt erőteljesen befolyásolja a gyermek szűkebb és tágabb szocializációs közege, egy ebben a közegben elterjedt és elfogadott nevelési kultúra, parenting. A parenting pedig módosíthatja a család anyagi helyzetének hatását az általános iskolások teljesítményére. Elemzésünkben külön vizsgáltuk az anyagi ráfordítást igénylő és nem igénylő nevelési tényezőket. Eredményeink szerint az anyagi áldozatot nem igénylő nevelési tényezőkben közel áll egymáshoz az egyes családtípusok nevelési gyakorlata. A legnagyobb eltéréseket éppen az olyan, anyagi ráfordítást és előzetes szervezést igénylő tételekben tapasztaltuk, amelyek összhangban vannak az iskolai elvárásokkal és közvetlenül javíthatják az iskolai teljesítményt. Azt találtuk, hogy a tanulmányi eredményt legerősebben az befolyásolja, hogy a szülők milyen iskolai végzettséget várnak el a gyerektől

Önkéntesek a jövő alkimistái

A 21. században az alulról jövő kezdeményezések egy új generációja, a forprofit szektor módszereit és a nonprofit szektor céljait ötvöző társadalmi innovációk sora bukkant fel világszerte, így hazánkban is. A szélesebb társadalmi kört vagy lokális közösségeket érintő problémákat felismerő és azonosító fiatalok saját válaszokat és megoldásokat adnak azokra a kérdésekre, melyeket kormányzati vagy egyéb felülről jövő kezdeményezések és beavatkozások nem voltak képesek hathatósan megválaszolni. Írásomban végzős mesterszakos hallgatóként végzett kutatásom eredményeit mutatom be. A 2018-ban elvégzett kutatásban azt vizsgáltam, hogy az egyes társadalmi innovációk ötletgazdái milyen hatások összességével váltak a társadalom alkimistáivá, milyen benyomások, attitűdök ismerhetők fel közös jegyekként életútjukban, maguk mely hatásokat azonosítják fordulópontként életükben, melyeknek hatására a társadalmi problémák megoldására irányuló törekvéseik hivatásukká váltak. A kutatás kitért arra is, hogy mit gondolnak a közösségi szolgálat elvégzésével érintett csoportok a társadalmi alkimistákról, véleményük szerint alkalmas-e a közösségi szolgálat arra, hogy megalapozza a fiatalok későbbi társadalmi felelősségvállalását és aktivitását. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a fiatalkori önkéntesség, mint közösségi aktivitás, a korai pozitív tapasztalatok és az önkéntesség élményszerűsége, a felkészítést végzők támogató figyelme, valamint a felkészítésre szánt idő jelentősen befolyásolja a fiatalok későbbi, felnőttkori társadalmi aktivitását. A középiskolás csoportok, bár nagyra tartják azokat, akik a közösségért tesznek, a kötelező szolgálatot nem érzik motivációnak arra, hogy csatlakozzanak kezdeményezésekhez

Risk Evaluation of Strategic Indicators

Most risk assessment methods can only be used if historical data are available, as they rely on statistical analysis to assess risks. However, such datais usually missing or imperfect. Of course, the probability of occurrence and impact of these risks should always be assessed (estimated) in a reliable manner. The method presented in the paper has been used in more than 50 different applications up to now. The aim of this paper is to demonstrate how the risks affecting the target values of different strategic indicators can be assessed using the developed method