Dragonflies (Odonata) of Botanical Garden‘s Pond of SUA in Nitra

Article Details: Received: 2019-09-09 | Accepted: 2019-11-12 | Available online: 2019-12-31 https://doi.org/10.15414/afz.2019.22.04.110-113The faunistic research of dragonflies was realized during 2016 and 2017. The research was carried out under the conditions of Botanical garden‘s pond of Slovak University of Agriculture (SUA) in Nitra. 229 dragonfly individuals (105♂, 124♀) were trapped during the monitored period. Trapped individuals represented 10 species and 3 families of dragonflies. The aim of the research was to determine the species composition of dragonflies of the selected locality. Based on the representation of individual species for the monitored locality, its dominance was also calculated.Keywords: dragonflies, Odonata, bioindicator, habitat, pond, dominance, climate change References ASKEW, R. R. (1988) The dragonflies of Europe. Colchester: Harley Books. 291 p.BERACKO, P. et al. (2017) Bentic invertebrates and its habitats. Bratislava: Faculty of Natural Sciences of Commenius university, 291 p. (in Slovak).BUTLER, R. G. and DE MAYNADIER, P. G. (2008) The significance of littoral and shoreline habitat integrity to the conservation of lacustrine damselflies (Odonata). In Journal of Insect Conservation, vol. 12, pp. 23–36.CORBET, P. S. (1999) Dragonflies: behavior and ecology of Odonata. New York: Cornell University Press, 829 p.DALECKÝ, V. (2011) Influence of landscape structure on bionomics of forest species of reophilic dragonflies. Bachelor thesis. Brno: Mendel University. 63 p. (in Czech).DAVID, S. (2013) Annotated Checklist of dragonflies (Odonata), Slovakia. In BRYJA, J. (eds.): Zoological days. Brno 2013: Abstracts from the conference. Brno: Mendel University, pp. 1–52.DAVID, S. and ÁBELOVÁ, M. (2015) Dragonflies (Odonata) of the Protected Area Mlyňany Arboretum. In Folia faunistica Slovaca, vol. 20, no. 2, pp. 135–139.DIJKSTRA, K. D. B. and LEWINGTON, R. (2006) Field guide to the dragonflies of Britain and Europe including western Turkey and north-western Africa. London: British Wildlife Publishing, 320 p.FAŠKO, P. and ŠŤASTNÝ, P. (2002) Average annual rainfall. In Zaťko, M. (eds.) Initial landscape structure. Atlas of the Slovak Republic. Banská Bystrica: Ministry of the Environment of Slovak Republic, Slovak Agency of Environment, 344 p. (in Slovak).FOOTE, A. L. and HORNUNG, C. L. R. (2005) Odonates as biological indicators of grazing effects on Canadian prairie wetlands. In Ecological Entomology, vol. 30, pp. 273–283.HANEL, L. and ZELENÝ, J. (2000) Dragonflies (Odonata): research and protection. Vlašim: Czech Union for Nature Conservation, 240 p. (in Czech).HARABIŠ, F. and  DOLNÝ, A. (2010) Ecological factors determining the density-distribution of Central European dragonflies (Odonata). In European Journal of Entomology, vol. 107, pp. 571–577.HEIDEMANN, H. and SEIDENBUSCH, R. (1993) Die Libellenlarven Deutschlands und Frankreichs. Handbuch für Exuviensammler. Keltern: Verlag Erna Bauer Keltern, 391 p.HOLUŠA, O. and VANĚK, J. (2008) Fauna of Dragonfies (Odonata) Krkonoš. In Opera Corcontica, vol. 45, pp. 81–98 (in Czech).HOLUŠA, O. (2013) Taxonomy, ecology and zoogeography of Cordulegaster dragonflies (Odonata: Corgulegastridae) in Central Europe. Dissertation thesis. Bratislava: Commenius University, 179 p. (in Slovak).HREŠKO, J. et al. (2006) Nitra and its surroundings – Initial phase of research. Scientific Monograph. Nitra: Constantine the Philosopher University, 182 p. (in Slovak).KOHL, S. (1998) Odonata. Anisoptera – Exuvien (Grosslibellen-Larvenhäute) Europas. Bestimmungsschlüssel. Berlin: Kohl. 27 p.LAMBECK, R. J. (1997) Focal species: A multispecies umbrella for nature conservation. In Conservation Biology. vol. 11, no. 4, pp. 849–856.LOSOS, B. (1992) Exercise of animal ecology. Brno: Masaryk University, 229 p.NOSS, R.F. (1990) Indicators of monitoring biodiversity: A hierarchical approach. In Conservation Biology, vol. 4, pp. 355–364.OLBERG, R.M. et al. (2000) Prey Pursuit and Inception in Dragonflies. In Journal of Comparitive Physiology A: Sensory Neural and Behavioral physiology, vol. 186, pp. 155–162.SAHLÉN, G. and EKESTUBBE, K. (2001) Identification of dragonflies (Odonata) as indicators of general species richness in boreal forest lakes. In Biodiversity and Conservation, vol. 10, pp. 673–690.ŠÁCHA, D. et al. (2007) Dragonflies of Slovak Republic. [Online]. Retrieved 2019-03-20 from http://www.vazky.sk, 10/2008 (in Slovak).ŠÁCHA, D. et al. (2008) The key to identifying our species of dragonflies. [Online]. Retrieved 2019-05-12 from http://www. vazky.sk (in Slovak).ŠÁCHA, D. 2010. Dragonflies (Odonata) detected during „Monitoring of species of European importance“ in southern Slovakia. In Folia faunistica Slovaca, vol. 15, no. 6, pp. 43–46 (in Slovak).SIMAIKA, P. and SAMWAYS, M. J. (2008) Valuing dragonflies as service providers. In Córdoba-Aguilar A. (eds.): Dragonflies: Model Organisms for Ecological and Evolutionary Research. Oxford: Oxford University Press, pp. 23–55.TISCHLER, W. (1949) Basic features of terrestrial animal ecology. Wiesbaden: Springer trade media, 220 p. (in German).WASSCHER, M. T. and BOS, F. G. (2000) The European dragonflies: notes on the checklist and on species diversity. In Odonatologica, vol. 29, pp. 31–43.WILDERMUTH, H. (2001) The rotation model for the care of small bog waters. In Conservation and Landscape Planning, vol. 33, pp. 269–273 (in German).

Ukrán állampolgárok Magyarországon

Alapvető célunk az ezredfordulótól Ukrajnából érkezett diákok, nyugdíjasok, adófizetők mozgásának vizsgálata. Elemezzük, hogy mennyiben különböznek demográfiai és gazdasági értelemben a hazai népességtől. Megvizsgáljuk, mi jellemzi a jelentősebb migrációs csomópontokat, mely csoportok igényelhetnek nagyobb számban, arányban magyar (kettős) állampolgárságot. Fontos kérdésnek tartjuk, hogy a Magyarországon munkát vállalók hol fizetik az adójukat. Hiszen az adófizetési „hajlandóság” növelésével maximalizálható a migrációból származó gazdasági haszon. Megoldásra vár, hogy mekkora ukrán születésű lakónépességgel kell számolnia Magyarországnak a közeljövőben (migrációs tendenciák, kettős állampolgárság), illetve milyen stratégia alkalmazása eredményezne nagyobb társadalmi, munkaerő-piaci integrációt, beilleszkedést, továbbá az ilyen stratégiát hogyan lehetne hatékonyan megvalósítani és fenntartani

„A munkakapcsolat határozza meg a jelzőrendszert”

A Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Szociális Munka Tanszéke 2009-ben felmérést végzett a gyermekek veszélyeztetettségét észlelő- és jelzőrendszer működésével kapcsolatban. A kutatás két részből állt: egyrészt a jelzőrendszer kiválasztott szereplőivel készültek strukturált mélyinterjúk, másrészt a kvalitatív megközelítést kiegészítendő a kérdezettek körében is készült egy ún. teljes kapcsolathálózat-felmérés. Igyekeztünk a jelzőrendszer szereplőinek szemüvegén keresztül megnevezni és leírni a működés erősségeit és gyengeségeit. Összegyűjtött ük az interjúkban szereplő javaslatokat is, amelyek a további együtt működés fő pillérei lehetnek. Tanulmányunk rendhagyó módon fejeződik be, kivételesen ugyanis a kutatás óta eltelt időszak eredményeiről is be tudunk számolni. Tanulmányunk megírásakor a kutatási eredmények ismertetése mellett az a cél is vezérelt bennünket, hogy felhívjuk a szociális szakemberek figyelmét a kapcsolathálózati megközelítés mint kutatási módszer fontosságára, vagyis arra, hogy az új lehetőségeket kínál a szociális szféra számára, és hogy a kapcsolathálózat-kutatás a gyakorlati munkát is tudja segíteni