Reverses of the Cauchy-Bunyakovsky-Schwarz Inequality for n-tuples of Complex Numbers

Some new reverses of the Cauchy-Bunyakovsky-Schwarz inequality for n-tuples of real and complex numbers related to Cassels and Shisha-Mond results are given

Més sobre conjectures i demostracions

El professor George Pólya, professor emèrit de matemàtiques a la Universitat de Stanford, és un reconegut matemàtic de recerca, autor d'aproximadament dos-cents cinquanta articles en matemàtiques i en educaciómatemàtica, així com d'uns quants llibres àmpliament llegits. Entre d'altres: Com plantejar i resoldre problemes, Matemàtiques i raonament plausible i El descobriment en matemàtiques, entre d'altres. Les seves conferències, vídeos i escrits han estimulat extraordinàriament l'interès en la resolució de problemes i han influït en ensenyants de totes les etapes educatives

Sur les types des propositions composées

Il s'agit d'un problème combinatoire de logique formelle, formulé par Jevons; il sera expliqué en détails dans ce qui suit (voir no. 1). Jevona luimême n'a traité le problème que dans les cas les plus simples (n = 1, 2, 3); un cas plus difficile (n = 4) a été traité par Clifford; le cas général (n quelconque) a été à peine abordé. Le but de ce travail est de faire remarquer que ce problème de Jevons et de Clifford est contenu comme cas particutier dans un problème combinatoire général que j'ai traité ailleurs. La méthode générale ramène le problème présent à l'étude d'un certain groupe de permutations d'ordre n!2 n , étroitement lié au groupe symétrique d'ordre n!. J'ai fait les calculs nécessaires pour n = 1, 2, 3, 4. Mes résultats numèriques sont complètement en accord avec les résultats de Jevons, mais ils ne s'accordent qu'en partie avec les résultats de Clifford. Une proposition peut être vraie ou fausse. On peut exprimer la même chose en disant que nous pouvons attribuer à une proposition l'une ou l'autre des deux "valeurs logiques” qui s'excluent mutuellement: la "vérité” et la "fausseté.

Narratív struktúra mint az aktuális érzelmi állapot minőségének indikátora = Narrative structure as an indicator of the quality of an actual emotional state

Nyelvi elemző eljárásokat dolgoztunk ki a történetszerkezet három jellemzőjének automatikus azonosítására. A narratív értékelések, az időbeli kibomlás és a téri-idői perspektíva szerkezeti jellemzőjét azonosító eljárások 80 %-os megbízhatósági szint felett képesek elemezni a történetszerkezetet. A történetszerkezet és az elbeszélő személy aktuális érzelmi állapotának intenzitása közötti összefüggést 2 vizsgálatsorozatban tártuk fel. Egyrészt érzelmi epizódokról szóló történetek szerkezetének elemzésével megállapítottuk, hogy a történetek szerkezete szorosan összefügg az elbeszélő személy aktuális érzelmi állapotának intenzitásával, amelyet fiziológiai mutatókkal mértünk. Másrészt érzelmi epizódokat elbeszélő rövid történetek szerkezetének szisztematikus manipulálásával kimutattuk, hogy a történetszerkezet jelentős hatással van a történetet elbeszélő személy érzelmi állapotának olvasók által észlelt intenzitására. A 2 vizsgálatsorozat eredményei azt mutatják, hogy a történetek szerkezete megbízhatóan jelzi a múltbeli érzelmi élmények átélésének intenzitását az elbeszélés során. A feltárt összefüggés alapján arra következtethetünk, hogy az érzelmi állapotok narratív struktúrába szerveződnek. | Linguistic algorithms have been developed to analyse automatically three structural features of narratives. The algorithms analyse the following structural features: narrative evaluation, temporal unfolding and spatio-temporal perspective at the level of reliability above 80 %. Two series of studies were run to explore the relationship between the narrative structure and the intensity of the narrator’s actual emotional state. On the one hand, we analysed the structure of narratives about emotional episodes and found that there is a close relationship between narrative structure and the intensity of the narrator’s actual emotional state measured by physiological measures. On the other hand, we manipulated the narrative structure of short stories about emotional episodes and found that narrative structure has a strong effect on the perceived intensity of narrator’s emotional sate. The results show that narrative structure reliably indicates the actual emotional intensity of reliving past emotional experiences during narration. Based on these results it can be concluded that the emotional states are organized into a narrative structure

Szellemi kiútkeresés a Csereháton

Habár a különböző magatartási és tanulási zavarok a tanulók viszonylag nagy hányadát érintik, ezek a kérdések nem kapnak kellő visszhangot az oktatás tényleges folyamatában. Amíg az utóbbi évtizedekben megjelent tanulmányokban a diszlexiások nyelvtanulásával kapcsolatos problémák egyre tágabb teret nyertek, nem mondható el ugyanez a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral (ADHD) küszködő tanulók nyelvtanulási nehézségeiről. A jelen cikk célja egy összetett tanulási zavarokkal (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, figyelemzavar) küzdő tizenhat éves fiú angolnyelv-tanulási nehézségeinek és a tanulását megkönnyítő módszereknek a bemutatása, amelynek alapját egy másfél éven keresztül történő egyéni tanítás képezte.Kevés olyan mostohán kezelt, elhanyagolt tája van hazánknak, mint az északi fekvésű Cserehát. Az utóbbi években kitüntetett figyelmet szentel e leszakadt régiónak elsősorban a szociológia tudománya. Társadalmunk legszegényebbjei, az itt élő cigányság vonták magukra a kutatók figyelmét. Úgy tűnik, mintha a velük kapcsolatos problémák megoldása is szociális természetű volna. Ha társadalmi szinten szóba kerül a szegénység eme sajátos változata, amely lenézettséggel, meg nem értettséggel is párosul, jóhiszeműen nem is gondolhatunk másra, mint hogy tennünk, segítenünk kell. E hozzáállás alapmotívuma nem kérdéses, ám esetünkben sokkal többről van szó. A csereháti romák fölkarolásának, fölemelésének ügye csak részben lehet szociális természetű. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy csak ebben gondolkodni súlyos hibának tekinthető: a szociális társadalmi adakozás hárító mechanizmus részünkről

Més sobre conjectures i demostracions

El professor George Pólya, professor emèrit de matemàtiques a la Universitat de Stanford, és un reconegut matemàtic de recerca, autor d'aproximadament dos-cents cinquanta articles en matemàtiques i en educaciómatemàtica, així com d'uns quants llibres àmpliament llegits. Entre d'altres: Com plantejar i resoldre problemes, Matemàtiques i raonament plausible i El descobriment en matemàtiques, entre d'altres. Les seves conferències, vídeos i escrits han estimulat extraordinàriament l'interès en la resolució de problemes i han influït en ensenyants de totes les etapes educatives