A moha propagulum bank és a felszíni mohavegetáció összehasonlítása az őrségi erdőkben

Kutatásom során különböző faállományú őrségi erdők moha propagulum bankját vizsgáltam, és vetettem össze ugyanazon területek felszíni mohavegetációjával. Arra kerestem a választ, hogy a vizsgált erdők jellemzői (fafaj-összetétel, szerkezet, mikroklíma, talaj és avarviszonyok, táji és történeti változók) milyen mértékben határozzák meg a moha diaspóra bank tömegességét, faji-összetételét. Emellett összehasonlítottam a felszíni mohavegetáció és a propagulum bank fajgazdagságát, faji-összetételét és tömegviszonyait. A vizsgálat 34, változatos fafaj-összetételű, 70 évnél idősebb erdőállományban zajlott az Őrségi Nemzeti Park területén. Eredményeim azt mutatják, hogy míg a felszíni mohavegetáció esetében az aljzatviszonyok, a faállomány összetétele és szerkezete a meghatározó, addig a moha propagulum bank összetételét és tömegességét leginkább a termőhelyi viszonyok (mikroklíma, avar- és talajváltozók) befolyásolják. A diaspóra bank jelentősen eltért a felszíni mohavegetációtól: fajszáma alacsonyabb, dominánsak benne a rövid életű kolonista mohák, míg a felszíni mohavegetációt évelő fajok uralják. Emiatt megállapítható, hogy az őrségi erdőkben a talajszint mohaközösségének regenerációjában, túlélésében a propagulum bank szerepe minimális

BOOL-AN: A method for comparative sequence analysis and phylogenetic reconstruction

A novel discrete mathematical approach is proposed as an additional tool for molecular systematics which does not require prior statistical assumptions concerning the evolutionary process. The method is based on algorithms generating mathematical representations directly from DNA/RNA or protein sequences, followed by the output of numerical (scalar or vector) and visual characteristics (graphs). The binary encoded sequence information is transformed into a compact analytical form, called the Iterative Canonical Form (or ICF) of Boolean functions, which can then be used as a generalized molecular descriptor. The method provides raw vector data for calculating different distance matrices, which in turn can be analyzed by neighbor-joining or UPGMA to derive a phylogenetic tree, or by principal coordinates analysis to get an ordination scattergram. The new method and the associated software for inferring phylogenetic trees are called the Boolean analysis or BOOL-AN

A myeloma epidemiológiai jellemzői Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. 33 év adatainak elemzése | Epidemiologic features of myeloma in Szabolcs-Szatmár-Bereg county, Hungary

Absztrakt Bevezetés: A szerzők 30 év tapasztalatait ismertető közleménye óta nem jelent meg tanulmány a malignus hematológiai betegségek hazai incidenciájáról. Célkitűzés: A myelomára vonatkozó megyei epidemiológiai adatok részletes elemzése. Módszer: A szerzők a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei leukaemia/lymphoma regiszterben 33 év alatt (1983. január 1. és 2015. december 31. között) 4521 újonnan felismert, malignus hematológiai megbetegedésben szenvedő, megyéjükben élő felnőtt beteg adatait rögzítették. A 4521 beteg között 440 myelomás (397 myeloma multiplex, 38 lokális, csont-, lágyrész-plasmocytoma és 5 primer plazmasejtes leukaemia) fordult elő, a regisztráltak 9,73%-a. Eredmények: A myeloma megyei incidenciája emelkedő tendenciát mutat, a teljes vizsgált időszakra vonatkozóan 2,33/100 000 lakos/év. A férfi:nő arány 45,9%:54,1%, a betegek átlagéletkora 65,1 (28–90) év. A myeloma multiplexes betegek 59,4%-ában monoklonális IgG-immunglobulin volt jelen. A megyében egyetlen olyan település sem volt, ahol a megyei átlaghoz (0,78) viszonyítva statisztikailag szignifikánsan nagyobb volt az ezer lakosra jutó myelomás betegek száma. Következtetések: Az ismertetett epidemiológiai sajátosságok – az enyhe női dominanciától eltekintve – lényegében megfelelnek az irodalmi adatoknak. Orv. Hetil., 2016, 157(34), 1357–1360. | Abstract Introduction: In their previous work, the authors reported findings from 30 years on the incidence of hematological malignancies in Szabolcs-Szatmár-Bereg county, Hungary. Until now there are no other studies on this topic available in Hungary. Aim: Detailed analysis of epidemiologic features of patients with myeloma. Method: During a 33-year period (between January 1, 1983 and December 31, 2015) 4521 adult patients with hematologic malignancies were recorded in the leukaemia/lymphoma registry of Szabolcs-Szatmár-Bereg county. Among them 440 patients with myeloma (9.73%) were registered (397 multiple myeloma, 38 solitary, bone/soft tissue plasmocytoma, 5 primary plasma cell leukaemia). Results: The incidence of myeloma in Szabolcs-Szatmár-Bereg county showed an increasing tendency, with an overall incidence rate of 2.33/100 000 inhabitants/year. The male:female ratio was 45.9%:54.1%, the average age of patients was 65.1 (28–90) years, and 59.4% of the patients with multiple myeloma had IgG-type monoclonal immunoglobulin. There was no town or village in this county where the occurrence of patients with myeloma in one thousand inhabitants was significantly higher, than the average (0.78). Conclusions: The epidemiologic features of myeloma in Szabolcs-Szatmár-Bereg county – except a moderate female dominance – is essentially similar to data published in the literature. Orv. Hetil., 2016, 157(34), 1357–1360

Jakó Zsigmond műhelyéből: A határokon túli magyar történetírás szerepéről. Magyar történetkutatás Romániában

Jakó Zsigmond születésének századik évfordulója alkalmából adjuk közre két, eddig publikálatlan írását. Mindkettő az 1990-es évek közepén született (az egyik 1996-ban Budapesten, a millecentenáris történészkonferencián, a másik 1997 nyarán, Marosvásárhelyen hangzott el, ez utóbbi a Kemény Zsigmond Társaságban tartott székfoglaló előadásként). Az elhangzott előadások szerkesztett, ahol szükségesnek véltük, ott jegyzetelt változatát adjuk közre, megjegyezve, hogy az elsőből részletek jelentek meg a Magyar Nemzet 1996. augusztus 6-i számában

Ultrasonographic, pharmacologic and pathologic examination of the fetoplacental circulation

There are several known risk factors for placental insufficiency and intraurerine growth restriction (IUGR) but the exact pathophysiology is not clear yet. We examined the microvascular changes of placental and umbilical cord vessels in IUGR and healthy pregnancies where neither mathernal nor fetal conditions could justify the growth restriction and it derived from placental insufficiency. We also investigated the microvascular changes elicited by hyperglycaemia in gestational diabetes. Conventional two-dimensional (2-D) ultrasound evaluation includes the morphology, anatomy, location, implantation, anomaly, color/power and pulsed Doppler ultrasound assessment of the placenta. The three-dimensional (3-D) reconstruction of the placenta gives information about 3-D placental vasculature and placental blood flow. The quantitative 3-D power Doppler (3-DPD) histogram analysis by Virtual Organ Computer-aided Analysis (VOCAL) program provides more details concerning qualitative assessments of the vascularisation and blood flow. A prospective case-conrol study was carried out in order to examine placental vascularisation using 3-DPD technique with VOCAL program in the second and third trimester of pregnancies complicated by gestational diabetes mellitus (GDM) and intrauterine growth restriction and we compared our data with those of the normal controls. After delivery we collected the placenta and umbilical cord, dissected vessel segments and performed tissue bath examinations via adding vasoactive agents in different doses and dosage patterns. All samples underwent pathological and histological examinations to find histopathologic alterations in the vessels that can justify the altered fetal growth. We compared our ultrasonographic data to pharmacological and pathological findings. A consecutive recruitment of pregnant women was carried out between January 2014. and May 2017. at the Department of Obstetrics and Gynecology, Szeged, Hungary. a, In the first study set, pregnancies complicated by GDM and pregnancies complicated by IUGR were compared to control ones. The tested vasoactive agents were oxytocin and desmopressin in logarithmic, non-comulative dosage. b, In the second study set, pregnancies were divided into two groups: non-pathological control group and IUGR group. The tested vasoactive agent was serotonin in logarithmic cumulative dosage with and without ketanserin incubation. In case of IUGR and diabetic patients, significant deterioration of the 3-DPD indeces could be seen compared to the control group. Placental vascularisation in pregnancies complicated by IUGR is lower than in diabetic pregnancies and in controls. The difference is smaller, but significant regarding the flow index, meaning the amount of blood flowing through one vessel exceeds the control value compensating hypovascularization to a certain level. In GDM pregnancies despite of the general enlargement low placental flow is measured because of microvascular occlusions and calcification of the villi. Oxytocin elicited no significant changes in vascular tone in any of the vessels. Desmopressin, a partial agonist of the previous ligand, did not cause any significant change in vascular tone either. The contraction elicited by serotonin was stronger in IUGR umbilical arteries and the values of maximal contraction correlated with the values of the systolic/diastolic velocity ratio. The effect of ketanserin was more pronounced in IUGR umbilical cord arteries and veins. Regarding the placental vessels, both the contraction to serotonin and the effect of ketanserin was diminished in IUGR pregnancies related to healthy contols. In conclusion, 3-DPD assessment of placental vascularisation may provide new insights into normal and abnormal fetoplacental hemodynamics. Regarding the pharmacokinetic results, neither oxytocin, nor vasopressine have an active receptor on the placental and umbilical vessels. The reactivity to serotonin correlates with the umbilical artery velocymetry, thus suggesting that it has a role in regulating vascular tone. The difference between the IUGR and the control group in the effect of ketanserin can be explained by a higher relative density of 5-HT type 2 receptors in the study group. The pathologic examination revealed no vascular morphological alterations in the study groups. Samall, sporadic lesions could be observed in normal pregnancies, but the appearance of two or more alteration was characteristic to IUGR cases. Our results suggest that serotonin has a role in the physiology of fetoplacental vasoregulation and its alterations can be observed in IUGR pregnancies. More studies are necessary to determine other vasoactive agents that actively regulate these vessels and show alterations in pathologic pregnancies. The possible therapeutic effect of ketaserin, should be investigated in IUGR pregnancies

Társult tumorok előfordulása krónikus lymphoid leukaemiában | Occurrence of associated tumours in chronic lymphocytic leukemia

Absztrakt Bevezetés: A krónikus lymphoid leukaemia az egyik leggyakoribb hematológiai rosszindulatú kórkép. Célkitűzés: A 2000–2015 között diagnosztizált krónikus lymphoid leukaemiás betegek körében előfordult társuló rosszindulatú daganatok jellemzőinek vizsgálata. Módszer: A szerzők az adott időszakban kórismézett krónikus lymphoid leukaemiás betegek körében felismert további daganatban szenvedők adatait elemezték a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Leukaemia/Lymphoma Regiszter és a betegdokumentációk alapján. Eredmények: A 2000. január 1. és 2015. december 31. között diagnosztizált B-sejtes krónikus lymphoid leukaemiás betegek száma 526 volt. Ebből 95 betegben találtak társult egyéb tumort (18,06%). 48/95 esetben (50,5%) a krónikus lymphoid leukaemia volt az elsőként diagnosztizált tumor, 23/95 esetben (24,2%) a társult daganatot diagnosztizálták elsőként, míg 24/95 esetben (25,3%) a krónikus lymphoid leukaemia és a társult egyéb tumor szinkron megjelenésű volt. Többes társult tumort 10/95 betegben (10,5%) találtak, az összes társult tumor száma 107 volt. A krónikus lymphoid leukaemia incidenciája 2000–2015 között jelentősen növekedett az 1983–1999 közötti időszakhoz képest (3,19/100 000 lakos/év vs. 5,65/100 000 lakos/év; 1,77-szoros növekedés). A társult tumoros betegségek előfordulásának gyakorisága szintén emelkedett (8,06% vs. 18,06%). A leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganatokon (colorectalis, emlő, hörgő, prostata) kívül gyakori volt a bőrlaphám-carcinoma (17/95 eset, 17,9%) és a melanoma (6/95 eset, 6,3%) társulása is. A krónikus lymphoid leukaemia diagnózisát követően és azzal szinkron megjelenő tumorok gyakoriak voltak (84/107 eset, az összes társult daganat 78,5%-a). A szekunder daganatok incidenciája csak a krónikus lymphoid leukaemia diagnózisát követő tíz év után csökkent. Következtetések: A krónikus lymphoid leukaemiához társuló egyéb daganatok gyakoriságának és időbeli megjelenésének lehetséges okai a betegek magas életkora, a krónikus lymphoid leukaemia okozta immunszuppresszív állapot és feltehetően a krónikus lymphoid leukaemia kemoterápiája. A betegek gondozása során figyelni kell társuló daganatok kialakulásának lehetőségére. A betegek kezelését csak indokolt esetben kezdjük el. Orv. Hetil., 2016, 157(44), 1752–1756. | Abstract Introduction: Chronic lymphocytic leukemia is one of the most common hematologic malignancy. Aim: The aim of the authors was to investigate the characteristics of malignancies associated with chronic lymphocytic leukemia in patients diagnozed between 2000 and 2015. Method: Data of patients with chronic lymphocytic leukemia who had other associated tumours were analysed using the Leukemia/Lymphoma Registry of the Szabolcs-Szatmár-Bereg County, Hungary and patient records. Results: Between January 1, 2000 and December 31, 2015, 526 patients with chronic lymphocytic leukemia were diagnosed. 95 patients of the 526 patients (18.06%) were diagnosed as having associated other tumours. In 48/95 patients (50.5%) the first diagnosed tumour was chronic lymphocytic leukemia, in 23/95 patients (24.2%) the first recognized malignancy was the associated tumour, whereas in 24/95 patients (25.3%) synchron tumours were diagnosed. The number of patients with more than one associated tumour was 10/95 (10.5%). The total number of tumours was 107. The incidence of chronic lymphoid leukemia increased in the period between 2000 and 2015 as compared to the period between 1983 and 1999 (3.19 vs 5.65/100 000 person/year). The occurrence of associated malignancies increased as well (8.06% vs 18.06%). In addition to the most common tumours (colorectal, breast, lung, prostate), skin squamous cell carcinoma (17/95 patients; 17.9%) and melanoma (6/95 patients; 6.3%) also frequently occurred. The second malignancies were most frequently discovered after the diagnosis of chronic lymphocytic leukemia and synchron tumours accounting for 78.5% (84/107) of all associated tumours. The incidence of second malignancies decreased 10 years after the diagnosis of chronic lymphocytic leukemia. Conclusions: The possible reasons for the high frequency of other tumours associated with chronic lymphocytic leukemia are elderly age of patients, immunsuppressed state and, presumably, chemotherapy of patients with chronic lymphocytic leukemia. During the follow up of patients the high risk for the development of associated tumours should be considered. Therapy of patients should be initiated when it is neccessary. Orv. Hetil., 2016, 157(44), 1752–1756

Miskolci Csulyak István peregrinációs albuma

István Miskolci Csulyak (1575—1645) zählte nicht zu den hervorragendsten Köpfen der ungarischen protestantischen Spätrenaissance; was er für die Kirche, die Kultur und die Poesie leistete ist aber doch bemerkenswert. Er war ein charakteristischer Vertreter des provinziellen kirchlichen, schulischen und kulturellen Lebens in Oberungarn. Er dichtete in ungarischer und lateinischer Sprache, schrieb mehrere Prosawerke sowie Selbstbiographien, und führte bei Auslandsreisen ausführliche Tagebücher. Sein schriftlicher Nachlass ist aussergewöhnlich umfangreich und durchaus nicht bedeutungslos. Sein Reisetagebuch war bereits bekannt, aber nun wurde kürzlich auch sein Stammbuch entdeckt, das wichtige Daten hauptsächlich aus dem Zeitraum von 1601 bis 1607 enthält, und seine Reisebeschreibungen gut ergänzt. Zu jener Zeit besuchte István Miskolci Csulyak — als Begleiter eines jungen Adligen — ausländische Hochschulen, vor allem die von Görlitz und Heidelberg. Das Stammbuch, von dem hier Auszüge veröffentlicht werden, kann nebst dem Reisetagebuch als wichtiges Dokument für die ungarisch-deutschen kulturellen und literarischen Beziehungen in der ersten Hälfte des 17. Jahrhunderts gelten