Szisztematikus metaforaelemzés droghasználók narratíváiban

A kognitív metaforaelmélet testesültség hipotézise abból indul ki, hogy a testünk alapvető észlelőfunkciónk. A metaforák forrástartományai jól tükrözik a szerhatás „testiesült” voltát: a szerhasználók olyan élményeket igyekeznek elmesélni, amelyek testileg – is – hatottak rájuk, ezért fordulnak a testi érzéseket is magukban foglaló forrástartományokhoz, ezeken belül is egy bizonyos csoporthoz (GÉP, FOLYADÉK, TARTÁLY). A GÉPszerűség azt az érzést adja, hogy testünket a pszichoaktív szerekkel tetszés szerint ki- vagy bekapcsolhatjuk; mi „irányítjuk” a folyamatot. A heroinhasználat FOLYADÉK- szerűsége, vagy amikor a testünk mint TARTÁLY jelenik meg, jelentősen különbözik ettől a tapasztalattól. A droghatások metaforái időben és a testi térben is meghatározzák a hatásukkal kapcsolatos élményeket, ezáltal a hatást tér- és időbeli szekvenciákhoz kötik (amit a GÉP-szerűség tovább erősít), ami a szerhasználat kontrollját, vagy észlelt kontrollját segíti elő. A heroin pedig – egy metaforával élve – ezt a kontrollt „oldja fel” a FOLYADÉK-szerűségével és változtatja a testet TARTÁLY-szerűvé, amikor a kontroll kívánta erőfeszítésektől megszabadulhatunk. A vizsgálat során meghatározott forrástartományhoz köthető metaforák az élményszerveződés kognitív szerkezetére utalhatnak, valamint az énről alkotott „rejtett” tudásunkra. Már megállapítottuk, hogy a pszichoaktív anyagok hatása tekintetében nincs egységes kognitív szerkezet és azonos énkép, énszerveződés. A szisztematikus metaforaelemzés által a pszichoaktív szerek élményét jobban megérthetjük és így használatának célzottabb prevencióját, a prevenciós üzenetek pontosabb megfogalmazását teszi lehetővé, továbbá felhasználható a problémás szerhasználók terápiájában is. Az interdiszciplináris megközelítés – a szisztematikus metaforaelemzés a korpusznyelvészeti módszerekkel kombinálva – a nyelvészeti kutatások szempontjából is termékeny lehet. A metafora kognitív szemantikai magyarázata és a narratíva pszichológiai és szövegnyelvészeti értelmezése egy számítógépes szövegfeldolgozó programmal kiegészítve, módszeres adatokat prezentál a narratívák elbeszélőinek metaforahasználatáról, a mögöttes fogalmi szerkezetek jellegzetességeiről

Szerhasználó várandós és kisgyermekes nők anyaság-fogalmának feltárása

Elméleti háttér: A szerhasználó várandós és kisgyermekes nők témaköre erősen stigmatizált a szakmai- és közbeszédben, társadalomtudományi szempontból kevéssé kutatott. A megoldásokat, szakmai protokollokat, vizsgálatok eredményeit összefoglaló tanulmányok nagyrészt egyetértenek abban, hogy a téma megértéséhez komplex, biopszichoszociális megközelítés szükséges, valamint az elérhető adatok alapján a nyugati társadalmakban valamilyen fokú szerhasználat várható a várandósság alatt. Cél: A vizsgálat célja feltárni szerhasználó nők terhességhez és anyasághoz való viszonyát. A kvalitatív módszerű idiografikus esettanulmány feminista-fenomenológiai paradigmában vizsgálja a jelenségeket, ahogyan azt a résztvevők élményeik és tapasztalataik alapján értelmezik. Módszer: A résztvevők toborzása 2009-2014 között egy várandós szerhasználók részére fenntartott budapesti ártalomcsökkentő szolgáltatás keretében történt. A minta (n = 34) összetétele aktív szerhasználók vagy opioidhelyettesítő programban lévő várandós nők vagy kisgyermekes (3 év alatti gyermekkel) anyák (átlagéletkor: 29 év; terjedelem: 18-43 év). Az adatgyűjtés módszerei: 1. résztvevői megfigyelés (2009-2013 között hetente egy nap az ártalomcsökkentő programban); 2. félig-strukturált interjúk (n = 32, tematikus blokkok: élettörténet, szerhasználói élmények, kapcsolat az egészségügyi-szociális ellátórendszerrel, a várandósság élménye, az anyasággal kapcsolatos tapasztalatok, elvárások); és 3. mélyinterjúk (n = 2, aktív interjúkészítési technikával készített utánkövetéses interjúk az anyaság tapasztalatainak témájában). Az adatelemzés tematikus elemzéssel (TA) készült. A résztvevők várandóság és anyaság fogalmainak jelentésstruktúráit a főbb témák azonosítása mentén interpretáltam. Eredmények: A főbb témák a terhesség értelmezésében: a magzattal való kapcsolat, az anyagi bizonytalanság, az énkép változásai és az ellátórendszerrel való kapcsolat; az anyaság értelmezésében: a szerepmodellek, minták, az anyaság mint fordulópont, a változás kiindulópontja, a gyermekkel való kapcsolat és az anyagiak. Következtetések: Az anyaság egy olyan fordulópont, a változás olyan kiindulópontja, amely képessé teszi a szerhasználó nőket arra, hogy autonómmá váljanak. A gyermek válik a legfontosabbá az életükben, lesz valakiért „tenni, harcolni, leszokni”. Az anyaság újfajta autonómiájában, újfajta függés alakul ki immáron a gyermekétől, akinek a fordulópontot köszönheti, aki miatt rendeződtek anyagi és lakhatási ügyei, akivel minden idejét együtt tölti. Ambivalencia és függőség jellemzi az anyaságot, ha ebben az új keretben a függőség valójában a társadalomtól, a jóléti rendszertől való függőséget jelenti is

A gyermekvédelmi szakellátásba kerülő lányok szerhasználati tapasztalatai és kezelésbe kerülésük jellemzői egy kvalitatív kutatás tükrében

Tanulmányunk célja, hogy rámutasson a gyermekvédelmi szakellátásba kerülő lányok és fiatal felnőttek észlelt szerhasználati mintázataira és célzott kezelésbe kerülésének jellemzőire. A tanulmány alapját szolgáló kutatás 2017-ben magyarországi gyermekvédelmi szakemberekkel (n = 43) és 18 év feletti érintett fiatal nőkkel (n = 25) készített interjúk és fókuszcsoportos beszélgetések kvalitatív elemzésének eredménye. A vizsgálatban a gyermekvédelemben élő lányokra, fiatal nőkre jellemző megfigyelt szerhasználati szokásokat, a szerhasználattal összefüggő intézményi problémakezelést, valamint a kezelésbe kerülés jellemzőit vizsgáltuk. A vizsgálat kitért a résztvevők által megfigyelt mintázatokra, a gyermekvédelemben élő fiúkkal, fiatal férfiakkal való összehasonlításra, valamint az egyéni és intézményi szint különbségeire