A budapesti szárazföldi ászkarákfauna (Isopoda: Oniscidea) kvalitatív osztályozása

A Budapesten kimutatott Isopoda fajok vizsgálatának és osztályozásának aktualitását a városiasodás egyre növekvı mértéke mellett faunisztikai ismereteink hiánya adja. Az adatok győjtéséhez saját mintáinkat és a fellelhetı irodalmi adatokat is felhasználtuk. Az értékeléshez összesen 100 mintavételi adat állt rendelkezésünkre. Indokoltnak tartottuk a 30 évesnél újabb kelető adatok felhasználását. Az ennél korábbi, az utóbbi három évtizedben nem igazolódott elıfordulási adatokat kizártuk az értékelésbıl. Így jelen ismereteink alapján Budapest ászkafaunáját 28 faj alkotja. A fajokat a „natív” (ıshonos), a „kozmopolita”, a „meghonosodott betelepedık” és a „nem natív” kategóriákba soroltuk. Budapest jellegzetességeit figyelembe véve hét fı élıhelytípust határoztunk meg: természetközeli erdık, városi erdık, közparkok, budai kertek, pesti kertek, sőrőn beépített területek és botanikus kertek. Ezt a felosztást a fajok, fajeggyüttesek elıfordulásának statisztikai értékelése (SØRENSEN hasonlósági függvény; klaszteranalízis) igazolta. A fıvárosban legnagyobbrészt kozmopolita (pl. Armadillidium vulgare) és generalista natív fajok élnek (pl. Trachelipus rathkii, Porcellium collicola), de a zavartalanabb, növényzettel borított és nedvesebb élıhelyeken találunk speciális igényő ıshonos fajokat is (pl. Haplophthalmus spp.). A legfajgazdagabbnak a budai kertek és a botanikus kertek bizonyultak. A fajkészlet kvalitatív elemzése alapján a legnagyobb hasonlóság a természetes erdık és a városi erdık között (81%) van, míg a legnagyobb különbséget a sőrőn beépített területek és a pesti kertek mutatják (47%). Eredményeink arra engednek következtetni, hogy az erdık mellett a magánkertek és közparkok járulhatnak hozzá elsısorban az ıshonos talajállatok fennmaradásához még az erısen urbanizált helyeken is

Hazai szárazföldi ászkarákfajok (Isopoda, Oniscidea) tipizálása két nagyváros, Budapest és Baltimore (ÉK Amerika) összehasonlításának példájával

Munkánkban kísérletet tettünk az ászkarákfajok természetvédelmi szempontú felosztására jellemző élőhelyük és elterjedési adataik alapján. Kategóriáink: természetközeli élőhelyeken élő NR („natural-rare”), kis abundanciával jellemezhető fajok; NF („natural-frequent”) természetközeli élőhelyeken, gyakori fajok; DR („disturbed-rare”) – zavart élőhelyeken, kis egyedszámban előfordulók; DF („disturbed- frequent”) – antropogén habitatok nagy abundanciájú, rendszerint szünantróp fajai; G („generalist”) – minden típusú élőhelyen előfordulható fajok; U („uncertain”) – kevés adat miatt nem tipizálhatóak. Ezen beosztás alapján az utóbbi években faunánkra újként kimutatott fajok kétharmada a DR kategóriába tartozik, ami az idegen faunaelemek felgyorsult betelepülését, a biodiverzitás homogenizálódó tendenciáját igazolja. Baltimore (ÉK Amerika) és Budapest Isopoda faunáját összevető esettanulmányunkban kimutattuk, hogy míg a vizsgált tengeren túli fauna 11 behurcolt fajból áll, addig Budapesten összesen 27 fajból, aminek 33%-a betelepült

Terepi adatlap a hazai epigeikus makrogerinctelenek elterjedésének és élõhelyi preferenciájának vizsgálatára

A jelen dolgozatban egy új terepi adatlapot ismertetünk, amely elsősorban a felszínen aktív gerinctelen állatok vizsgálatára alkalmas. Segítségével adatok gyűjthetők a terepi mintavétel körülményeiről és a vizsgált élıhely háttértényezőiről. Az így nyert adatok számítógépes adatbázisba kerülve sokoldalúan elemezhetők. Az elemzések eredményeképpen képet alkothatunk egyes fajok élőhelyi preferenciájáról és a fajgazdagságot, fajösszetételt meghatározó tényezőkről, a fajok különböző skálájú földrajzi elterjedéséről

Magyarország szárazföldi ászkarák faunájának határozója (Isopoda: Oniscidea)

Aimed at both non-experts and zoologists this paper is a long-awaited identification key of Hungarian woodlice. A key for identification with 110 illustrations is given. The paper contains a concise description for each species and a summary on general woodlouse morphology

Inspection on materials contributing to the knowledge of terrestrial Isopoda (Crustacea, Oniscidea) in Finland

Identifications of 226 terrestrial isopod samplesmostly coming from the unidentified domestic material stored in the Finnish Museum of Natural History, and from our field surveys referred to the following species; Hyloniscus riparius, Trichoniscus pusillus, Oniscus asellus, Porcellio dilatatus, P. spinicornis, P. scaber, Cylisticus convexus, Trachelipus rathkii, Armadillidium opacum, A. pictum, A. pulchellum, A. nasatum, A. vulgare and A. zenckeri. Field populations of A. vulgare and H. riparius were recorded for the first time in Finland, while T. rathkii specimens from Lapua prove that isopods’ distrubution reaches the Finnish inland.We also revisited thematerial donated tomuseum collections by the late Professor E. Palmén and we found old samples of P. dilatatus collected in greenhouses in Helsinki, Salo and Halikko and identified but not published by him. We also discuss the ranges of terrestrial Isopoda in Finland where they live at the northern margins of their distributions

Green roofs provide habitat for the rare snail (Mollusca, Gastropoda) species Pseudotrichia rubiginosa and Succinella oblonga in Finland

Snail sampling on a vegetated roof in downtown Helsinki resulted in four snail species of preference for moist habitats: Cochlicopa lubrica, Oxyloma elegans, Pseudotrichia rubiginosa, Succinella oblonga. The latter two are considered rare in Finland. In both species this is the second verified locality from the country. We provide drawings on genital morphology of O. elegans and S. oblonga and briefly discuss the potential of green roofs as habitats for invertebrates

Ászkarák (Crustacea, Isopoda) együttesek egyedszám változásai egy dániai urbanizációs grádiens mentén

Szárazföldi ászkarák együtteseket (Isopoda: Oniscidea) tanulmányoztunk egy urbanizációs grádiens mentén 2004-ben a dániai Sorø mellett, a Globenet-protokoll szerint. Jelen tanulmányunkban négy mintavételi periódust értékeltünk. Három hipotézist vizsgáltunk: (a) a fajdiverzitás a zavarás növekvő mértékével csökken; (b) a fajdiverzitás a közepesen zavart területen a legnagyobb; (c) a zavartabb területeken megjelennek kozmopolita és/vagy behurcolt fajok. A természetes – városszéli és városi élőhelyek fajösszetétele megegyezett: Porcellio scaber, Oniscus asellus, Philoscia muscorum, Armadillidium vulgare, Trachelipus rathkii, Ligidium hypnorum. Az urbanizáció hatása nem a fajok minőségi összetételében, hanem azok egyedszám eltéréseiben tükröződött. Az egyes fajok élőhelytípusonkénti gyakorisága – a P. muscorum kivételével – szignifikánsan különbözött egymástól

Data on the terrestrial Isopoda fauna of the Alsó-hegy, Aggtelek National Park, Hungary

Field surveys in dolines of Alsó-hegy, Aggtelek Karst (Hungary) yielded 10 terrestrial isopod species. Despite of the relatively low species richness, we would like to emphasize the high naturalness of the area indicated by the presence of endemic and rare species

Size dependent differences in litter consumption of isopods: preliminary results

A series of experiments were applied to test how leaf orientation within microcosms affect consumption rates (Experiment 1), and to discover intra-specific differences in leaf litter consumption (Experiment 2) of the common isopod species Porcellio scaber and Porcellionides pruinosus. A standardised microcosm setup was developed for feeding experiments to maintain standard conditions. A constant amount of freshly fallen black poplar litter was provided to three distinct size class (small, medium, large) of woodlice. We measured litter consumption after a fortnight. We maintained appr. constant isopod biomass for all treatments, and equal densities within each size class. We hypothesized that different size classes differ in their litter consumption, therefore such differences should occur even within populations of the species. We also hypothesized a marked difference in consumption rates for different leaf orientation within microcosms. Our results showed size-specific consumption patterns for Porcellio scaber: small adults showed the highest consumption rates (i.e. litter mass loss / isopod biomass) in high density microcosms, while medium-sized adults of lower densities ate the most litter in containers. Leaf orientation posed no significant effect on litter consumption.Peer reviewe