61 research outputs found
A részvénytårsasåg a magyar jogtörténetben
A tanulmĂĄny nyomon követi a rĂ©szvĂ©nytĂĄrsasĂĄg mint gazdasĂĄgi szervezĂ©si modell szabĂĄlyozĂĄsĂĄnak törtĂ©neti kialakulĂĄsĂĄt MagyarorszĂĄgon, a korai 19. szĂĄzaddal kezdĆdĆen, amikor az ilyen tĂpusĂș tĂĄrsasĂĄgok szabĂĄlyozĂĄsĂĄnak elsĆ kĂsĂ©rletei törtĂ©ntek, az 1870-es Ă©vekig, amikor modern, a korabeli nyugati szabĂĄlyozĂĄsnak megfelelĆ normĂĄk kerĂŒltek elfogadĂĄsra e terĂŒleten. ElĆször a rĂ©szvĂ©nytĂĄrsasĂĄgok terĂ©n Ă©rvĂ©nyesĂŒlĆ szabĂĄlyozĂĄs kezdeteit dokumentĂĄljuk, bizonyĂtva, hogy az elsĆ sikeres kĂsĂ©rletek egy ilyen szabĂĄlyozĂĄsra egybeestek MagyarorszĂĄg iparosodĂĄsĂĄval az 1840-es Ă©vek folyamĂĄn. Bemutatjuk, hogyan alakult ki a rĂ©szvĂ©ny fogalmĂĄnak, a rĂ©szvĂ©nytĂĄrsasĂĄg alapĂtĂĄsa mĂłdjĂĄnak jogi szabĂĄlyozĂĄsa, mikĂ©nt ennek hatĂĄsait is a gazdasĂĄgi fejlĆdĂ©sre, kĂŒlönösen a kiegyezĂ©st követĆen. MegĂĄllapĂtĂĄst nyer, hogy a terĂŒletet szabĂĄlyozĂł elsĆ norma mĂĄr tartalmazta az ilyen tĂĄrsasĂĄgok sikeres mƱködĂ©sĂ©hez szĂŒksĂ©ges alapokat, meghatĂĄrozva a nyilvĂĄnos jegyzĂ©s, a szavazati jogok gyakorlĂĄsa, az alapszabĂĄlyzatok kialakĂtĂĄsa Ă©s az osztalĂ©k kifizetĂ©se kereteit. A rĂ©szvĂ©nytĂĄrsasĂĄg modernizĂĄlĂĄsa az 1870-es Ă©vekben szĂŒletett Ă©s kĂ©sĆbbi normĂĄk ĂĄltal megnyitotta az utat a bemutatĂłra szĂłlĂł rĂ©sz- vĂ©nyek ĂĄltalĂĄnos hasznĂĄlata elĆtt, Ă©s meghatĂĄrozta a tĂĄrsasĂĄg alapĂtĂĄsakor bekövetkezĆ tĆkekoncentrĂĄciĂł mĂłdjĂĄt. EgyĂșttal lehetĆvĂ© tette a rĂ©szvĂ©nyek egyszerƱbb forgalmĂĄt, ezzel vĂĄlaszolva a rĂ©szvĂ©nytĂĄrsasĂĄgok robbanĂĄsszerƱ elterjedĂ©sĂ©re az 1871-es franciaâporosz hĂĄborĂșt követĆen. RĂ©szletezzĂŒk a kisebbsĂ©gi rĂ©szvĂ©nyesek vĂ©delmĂ©t szolgĂĄlĂł mechanizmusok hatĂĄsait, melyek a rĂ©szvĂ©nytĂĄrsasĂĄgi szabĂĄlyozĂĄsba bevezetĂ©sre kerĂŒltek. KövetkeztetĂ©skĂ©nt megĂĄllapĂtjuk, hogy a vizsgĂĄlt idĆszakban kialakult szabĂĄlyozĂĄs kiĂĄllta az idĆ prĂłbĂĄjĂĄt, mivel teljes helyettesĂtĂ©sĂ©re csupĂĄn a szovjet tĂpusĂș diktatĂșra bukĂĄsa utĂĄn kerĂŒlt sor, mely MagyarorszĂĄgot a II. vilĂĄghĂĄborĂșt követĆen bekebelezte
ĂllamfĆ Ă©s kormĂĄny a hatalommegosztĂĄs rendszerĂ©ben. A magyar parlamentarizmus Ă©s a romĂĄn fĂ©lparlamentarizmus
TĂ©ziseimbĆl kitƱnik, hogy MagyarorszĂĄg Ă©s RomĂĄnia kormĂĄnyzati rendszerei közös
vonĂĄsokkal rendelkeznek, de az eltĂ©rĂ©sek is igen jelentĆsek, a törtĂ©nelmi Ă©s tĂĄrsadalmi
meghatårozottsåg következményeként. A tapasztalatok alapjån mindkét kormånyzati rendszerben
lehetsĂ©gesek a korrekciĂłk, javĂtĂĄsok. Javaslataimmal erre kĂvĂĄntam felhĂvni a figyelmet
- âŠ