Veress, Emőd

Repository of the Academy's Library

3. Tánczos Vil mos – Tõ kés Gyöngy vér (szerk.): Ti zen két év. Össze fog la ló ta nul má nyok az er dé lyi ma -gyar tu do má nyos ku ta tá sok 1990–2001 kö zöt ti ered mé nye i rõl. I–III. Sapientia Köny vek. SapientiaAla pít vány – Ku ta tá si Prog ra mok In té ze te, Scientia Ki adó, Kvár, 2002.4. Fedinec Csil la (szerk.): Ér té kek és di men zi ók a ma gyar ság ku ta tás ban. Ma gyar Tu do má nyos Aka dé -mia Ma gyar Tu do má nyos ság Kül föld ön El nö ki Bi zott ság, Bp., 2008. A köny vet be mu ta tó cikk a Ko -runk 2009. évi feb ru á ri szá má ban sze re pel.5. Ame lyek más- és más kép pen zaj lot tak le Ke let-Eu ró pa Szov jet unió ál tal le igá zott ál la ma i ban – em -lé kez zünk csak a Ro má ni á ban le zaj lott vé res rend szer vál tás ra vagy Ma gya ror szág nak a har cok nél -kül, po li ti kai sí kon meg va ló sí tott re form ja i ra, de a leg mé lyebb tör té nel mi tra u má kat oko zó dél szlávhá bo rúk is meg ha tá roz ták az anya or szá gunk nak a ha tá ra in kí vül re sza kadt, ki sebb sé gi sor ban lé võk -höz va ló vi szo nyu lá sá nak le he tõ sé ge it.6. Kálóczy Ka ta lin – Kulcsár-Szabó Eni kõ: A ha tá ron tú li ma gyar ok ta tás, kul tú ra és tu do má nyos ságma gyar or szá gi tá mo ga tá sa az 1990-es évek ben. In: A nem zet mint tu do má nyos kö zös ség. 16.7. Kálóczy–Kulcsár uo. 20.8. Tarnóczy Ma ri ann: A ki sebb sé gi ma gyar tu do má nyos ság az MTA tu do mány po li ti ká já ban. Uo. 43.9. Uõ: uo. 54.10. Uo.11. Uo. 36–37.12. Uo. 42.13. Ti bo ri Timea: A Damas Ösz tön díj Prog ram. Uo. 59.14. Tarnóczy 55.15. Papp Z. At ti la: A ma gyar tu do má nyos ság fo gal má nak vál to za tai mû ve lõ ik sze rint. Uo. 73.16. Uõ: 95.1242017/5JOG TU DO MÁ NYI ÚTI NAP LÓMircea Dan Bob: Jurnal de cãlãtorie al tânãrului universitarMircea Dan Bob, a ko lozs vá ri Babeº–Bolyai Tu do mány egye tem ró mai jo gászegye te mi ta ná ra na gyon ér de kes,mond hat ni rend ha gyó kö te tet je len te -tett meg. Úti nap ló, de nem tá vo li és eg -zo ti kus tá jak be já rá sát rög zí ti, ha nemjog tu do má nyi kon fe ren ci á kon va lórész vé tel ét, el sõ sor ban Nyu gat-Eu ró pá -ban. A kö tet cí me: Egy fi a tal egye te miok ta tó úti nap ló ja, és a szer zõ 1999 és2012 kö zöt ti kon fe ren cia él mé nye it, 30kül föl di uta zá sát fog lal ja össze. Mind -eköz ben a kon fe ren ci ák részt ve võ je be -jár ja az egye te mi kar ri er fõ ál lo má sa it,dok to ri hall ga tó ból 2012-ben egye te mido cens lesz (il let ve a kö tet meg je le né -sé nek pil la na tá ban, 2016-ban máregye te mi ta nár). A jog tör té ne ti, ró mai jo gi, pol gá rijo gi kon fe ren ci ák le írá sa, elõ adók éselõ adá sok szub jek tív, akár kri ti kus is -mer te té se ön ma gá ban is ér de kes. Szá -mom ra a könyv azon ban nem et tõl váltfon tos sá, ha nem két más ok ból. Egy fe -lõl a szer zõ tu do má nyos élet pá lyá ja,mo ti vá ci ós in dí té kai raj zo lód nak ki akö tet bõl. Az, hogy Ro má ni á ban is le hetva ló di jo gász ku ta tói élet pá lyát meg va -ló sí ta ni, ak kor is, ha ez ki fe je zet ten ne héz. Más fe lõl pe dig a kö tet a ro má ni -ai – de ál ta lá ban kö zép- és ke let-eu ró -pai – egye te mi vi lág kul tu rá lis és szer -ve ze ti prob lé má i nak pon tos kór kép ét isfel ál lít ja. A szer zõ kí mé let le nül õszin teké pet fest a ho ni egye te mi va ló ság ról.Ta lán szán dé ka el le né re ál lí tot ta fel ezta lát le le tet, de a kül föl di tu do má nyosren dez vé nye ken va ló rész vé tel so rán,il let ve nyu gat-eu ró pai egye te me ket lá -to gat va na gyon is meg je le nik az össze -ha son lí tás kény sze re. A meg ál la pí tá soka volt szo ci a lis ta or szá gok ra ál ta lá no -san ér vé nye sek, ak kor is, ha je len tõs fo -ko zat be li kü lönb sé gek van nak ál la mok,egye te mek vagy akár egyes sze mé lyek(egye te mi ta ná rok) at ti tûd jei kö zött.A „kül föld del” va ló ta lál ko zás fi a taldoktoranduszként „bru tá lis él mény”. Universul Juridic, Buc., 2016.A ma gya rá zat egy sze rû: a ki lenc ve nesévek ben Ro má ni á ban sen ki sem szer -ve zett a dok to ri hall ga tók nak tu do má -nyos ren dez vé nye ket. „Más sza vak kal,élõ ben lát tam, amit ad dig csak hal lot -tam: hogy más képp is lehet… Meg lá to -gat tam a Zü ric hi Egye tem könyv tá rát,be szél tem bu da pes ti és prá gai kol lé -gák kal, és nyil ván va ló vá vált a ku ta tá sile he tõ sé gek ka taszt ro fá lis ál la po ta Ro -má ni á ban.” A könyv tá rak nyu ga tiszak iro da lom mal va ló el lá tott sá ga az -óta minimálisat ja vult, il let ve meg nyíl -tak egyes nem zet kö zi elekt ro ni kusadat bá zis ok, de a nyu ga ti egye te mekle he tõ sé ge i hez ké pest a hely zet alap ve -tõ en nem vál to zott. Mircea Dan Bobfel idé zi Tu dor Drãganu pro fesszorvissza em lé ke zé sét az 1948 elõt ti idõk -re, ami kor a Jo gi Kar a mai BBTE fõ épü -let ének egész el sõ eme le tét el fog lal ta.Kü lön pol gá ri jo gi, ke res ke del mi jo gi,bün te tõ jo gi stb. sze mi ná ri u mok vol tak,ame lyek egy szer re szol gál tak ok ta tá sicél ra és szak könyv tár ként. (Kis fi gye -lem mel könnyû fel is mer ni a Fe renc Jó -zsef Tu do mány egye tem szer ve ze ti mo -dell jét.) 1948 után azon ban a fej lesz tésés a foly to nos ság meg szûnt, hely re ál lí -tá sa ma is csu pán rész le ges. Jog gal te szi fel a szer zõ a kér dést:„Mennyi re tud ilyen kö rül mé nyek kö -zött a ro má ni ai jog tu do má nyi ku ta tásver seny ké pes len ni?” A ro má ni ai tu do -má nyos ren dez vény alap tí pu sa, fõ leg arend szer vál tás utá ni el sõ év ti zed ben:„is mét lõ dõ és ízet len” elõ adá sok so ra,ame lyen a kon fe ren ci át zá ró ün ne piva cso ra a lé nyeg. Alig jár nak kül föld reaz ok ta tók, mi vel a sok ta nár egyet lenide gen nyel vet sem ural annyi ra, hogyelõ adást tart has son egy kon fe ren ci án.Fran cia or szá gi ok ta tá si te vé keny sé geso rán ál la pít ja meg, kö vet kez te tés ként,hogy a fran cia egye te mi hall ga tó nemte het sé ge sebb vagy nin cse nek jobb ké -pes sé gei a ro má ni ai egye te mi hall ga tó -nál, az alap ve tõ kü lönb ség a hoz zá ál -lás ban van, a ko moly ság ban, a tu da tos -ság ban. A ro má ni ai jog tu dó sok nem -zet kö zi in teg rá ci ó ja is csak minimálisatja vult. A szer zõ sze rint az az érv, hogya ro má ni ai jog nem ér de kes kül föld ön,csak ki fo gás, mert ha ez igaz len ne, a cseh vagy len gyel jog tu dó sok semtud ná nak rá kap cso lód ni a nem zet kö zitu do má nyos áram la tok ra. Ugyan ak korke se rû en ál la pít ja meg, hogy je len legmár szá mos pro jekt be be von nak a voltszo ci a lis ta or szá gok ból ér ke zõ kol lé gá -kat, de sok eset ben ez a rész vé tel csakfor má lis, le gi ti mál ja a pro jekt pán eu ró -pai jel le gét, de va ló já ban az e tér ség bõlér ke zõ tu dó so kat ke vés bé en ge dik ér -vé nye sül ni.A kül föl di utak so rán elõ for dult,hogy a ren dez vé nyen gya kor ló jo gá -szok, ügy vé dek is részt vet tek, hogy a fo lya ma tos szak mai to vább kép zé sük -höz a meg fe le lõ pont szá mo kat be gyûjt -sék. A szer zõ meg fi gyel te, hogy ilyeneset ben ugyan az tör té nik, mint ná lunk:a meg nyi tó pil la na tá ban a te rem te levan, azon ban az el sõ kávászünetben a részt ve võk egy har ma da már el tá vo -zik. A könyv ugyan ak kor kri ti ku san ésakár név sze rint meg em lí ti azo kat anyu gat-eu ró pai pro fesszo ro kat is, akiksa ját ide gen nyel vû elõ adói ké pes sé ge -i ket túl be csül ve, az idõ ke re tet túl lép vesze re pel nek (le sze re pel nek) a nem zet -kö zi kon fe ren ci á kon.A ro má ni ai ku ta tá si kö rül mé nyekmel lett még egy má sik as pek tus leg -alább ennyi re fon tos. A dok to ri té ma -ve ze tõ sze mé lye és hozzállása. A szer -zõ rá cso dál ko zik, hogy „kül föld ön”szok vá nyos, hogy a kon fe ren ci ák ra apro fesszo rok két-há rom fi a tal kol lé gá -val együtt ér kez nek. A fi a ta lok rész vé -tel ének cél ja, hogy ta nul ja nak, in teg rá -lód ja nak ab ba a kö zeg be, amely ben tel -je sí te ni ük kell. Ér de kes, hogy mi lyen,az egye te mi ok ta tás és ku ta tás mi nõ sé -gét biz to sí tó me cha niz mu sok lé tez nekNyu gat-Eu ró pá ban. Pél dá ul Fran ci a or -szág ban az ok ta tói rang lét rán azon azegye te men, ahol va la ki ta nít, nem lép -het elõ, ha nem meg kell vár nia, hogyva la mely más egye tem pá lyá za tot ír jonki a meg fe le lõ fo ko za tú ok ta tói ál lás ra,és or szá gos szin tû ver seny ke re té benkell pá lyáz nia. Az ok ta tói elõ re lé pésegye tem vál tást is fel té te lez. Az egyikmeg lá to ga tott pol gá ri jo gi tan szé ken az ok ta tók he ti rendszerességû mun ka - téka125ülé se ket és vi tá kat tar ta nak, ame lyekke re té ben az ak tu á lis bí ró sá gi dön té se -ket vi tat ják meg.A ku ta tó szel le mi fej lõ dé sé ben na -gyon fon tos a má so dik vi lág há bo rúelõt ti ro mán jog iro da lom ra va ló rá cso -dál ko zás, a szak fo lyó irat ok (PandecteleRomâne, Dreptul, Curierul Judiciar)két ség te len szak mai mi nõ sé gé nek fel is -me ré se. Ez szá mom ra is re ve lá ció volt– és nem csak a ro mán, ha nem a ma -gyar or szá gi jog tu do mány szem pont já -ból is. Va ló já ban az ak tu á lis ma gán jo giprob lé má ink je len tõs ré sze sok kal in -kább kö tõ dik a má so dik vi lág há bo rúelõt ti, szin tén ka pi ta lis ta, ma gán tu laj -don-köz pon tú tör té nel mi kor szak hoz,mint az idõ ben köz vet len elõz mény nekszá mí tó államszocialista dik ta tú ra jog -tu do má nyá hoz. Ez szer ves kap cso lat,ame lyet fel kell is mer ni, és a tu do má -nyos mun ká ban hasz no sí ta ni kell.A kö tet bõl ki raj zo ló dik az össze ha -son lí tó jog fon tos sá ga, ugyan ak kor az eu -ró pai ma gán jo gi jog egy sé ge sí tés szá mosje len tõs ne héz sé ge is. A szer zõ PhilippeRémyt, a Poitiers-i Jo gi Kar dé kán já nakfel szó la lá sát is idé zi: „El fog fo gad niFran cia or szág egy olyan Eu ró pai Pol gá ritör vény köny vet, amely nem a fran cianép tõl szár ma zik? Biz tos, hogy nem!”Na gyon ér de kes a Mol do vai Köz tár -sa ság gal va ló kap cso la tok rög zí té se. „ASzov jet unió 1991-es bu ká sa után ro -mán ál la mi ösz tön díj jal hoz zánk is jöt -tek hall ga tók a Mol do vai Köz tár sa ság -ból. Azok kö zül töb ben, akik ná lunkkap tak jo gász dip lo mát, a Bãlþi-benújon nan meg ala pí tott Alecu RussoEgye tem Jog tu do má nyi Ka rá nak let tekaz ok ta tói. [1996 az egye tem ala pí táséve.] Az új egye tem azon ban el csá bí -tot ta Moldova Ál la mi Egye te mé nek,va gyis a ha gyo má nyos köz pon ti in téz -mény di ák sá gá nak egy ré szét, ami nemtet szett a kisinyoviaknak. Ezért meg ol -dot ták, hogy az akkreditációs vizs gá latcél já ból el len õr zé sek kez dõd je nek, az -zal a rej tett cél lal, hogy az új in téz -ményt be zá ras sák. Az egyik ki fo gásazon ban meg ala po zott volt: nem voltele gen dõ jog tu do má nyi dok to ri fo ko -zat tal ren del ke zõ ok ta tó juk. Még a kardé kán ja, Neagu pro fesszor is szo ci o ló -gus volt. Kö vet ke zés kép pen, SergiuGolub kol lé gánk köz ve tí té sé vel, együtt -mû kö dé si meg ál la po dást ír tunk alá abãlþi-ekkel. Így ket tõs ki ne ve zé sû egye -te mi ok ta tók let tünk, hogy se gít sük a prob lé más akkreditációs el vá rást tel -je sí te ni.” Mircea Dan Bob négy évenke resz tül járt ok tat ni a Mol do vai Köz -tár sa ság ba. A szer zõ ugyan ak kor na gyon po zi -tív nak íté li a ka na dai fran cia ki sebb ségbé kés for ra dal mát, egye te mi ok ta tá sirend sze ré nek – ben ne a jog tu do má nyiok ta tás nak – a ki épü lé sét és fej lõ dé sét.Re mé lem, hogy ez az at ti tûd a ro má ni -ai ma gya rok ha son ló tö rek vé sei iránt ismeg ér tõ vé te szi a kö tet szer zõ jét.A könyv vé gig ér de kes ol vas mány,egye te mi ok ta tói „fej lõ dés re gény”, a fi a -tal ku ta tók nak szó ló mo ti vá ci ós ta nács -adó, ugyan ak kor a ro má ni ai jog tu do -mány szá má ra a mi nõ sé gi kri té ri u mokszi go rú al kal ma zá sa és a fel zár kó zásmel let ti ko moly, alá tá masz tott, meg fon -to lás ra ér de mes ér ve lés. A szer zõt idéz -ve: „az uta zás pe dig foly ta tó dik”.Ve ress Emõd1262017/5

Jogtudományi útinapló - Mircea Dan Bob: Jurnal de călătorie al tânărului universitar

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library