Spatial Patterns and Dynamics of some Halophytic Plants in the Hortobágy Region (Eastern Hungary)

Frequencies of 44 halophytic plants within 10 study sites in the Hortobágy were established, and the species were sorted by degree of salt tolerance. Number and frequency of β-mezohalin, α-mezohalin and oligohalin species was found higher than species number and frequencies of eu-, polihalin and hipersalin species. This shows, that the extremely salt-stress as environmental factor is rare on the Hortobágy

Transformation of salt-affected soils and their vegetation in Hungary as a result of human influences on soils and landscapes

Although most of Hungarian lowland landscapes show a flat geomorphology a very high diversity of soils developed. The most important reason of this diversity is the everywhere presence of small elevation differences due to controlling runoff and groundwater levels. In local level (southern Hortobágy) the typical elevation for developing accumulation horizons (86,5-87 meter above sea level), their intensity (ESP up to more than 70 %) and vertical position in profiles (closer than 50 cm to the surface) were established. With deviation (in both directions) from this surface level decreased the intense, and increased the vertical position of accumulation horizons. In the study area also strict human control on groundwater level was found, which could shift the accumulation horizons vertically. The process could reorganize of soil pattern also horizontally, also in larger scale

Szőlőültetvények talajának diagnosztikai és osztályozási kérdései

Szőlőtermesztés céljából létesített ültetvények talajának előkészítése minden más mezőgazdasági célú területhasználatnál erőteljesebb talaj átalakítással, felszínbolygatással jár. Az ültetvények előkészítése, a teraszok, rézsűk kialakítása során, a támrendszer, az úthálózat, a vízelvezető rendszer kiépítése következtében az eredeti talajtakaró szintezettsége alapvetően módosul, vagy megszűnik. Ezek a hatások másképp érintik a hagyományos módon, kézzel művelt kisparcellás ültetvényeket, és másképp jelentkeznek a modern, nagyüzemi ültetvényekben. Közös azonban az, hogy a szőlőterületek talajának osztályozása problémás, az eredeti típus, referencia csoport megállapítása nehézkes. A közös vonások, jellegzetes átalakulási irányok megismerése céljából öt hazai történelmi borvidéken (Etyek-Budai, Egri, Tokaj-Hegyaljai, Pécsi és Villányi borvidékeken), valamint számos, zártkertként nyilvántartott, de hagyományosan szőlőként művelt kisparcellás szőlőben létesítettünk talajszelvényeket, és írtuk le azokat WRB diagnosztikai eszközökkel, amely alkalmas az antropogén hatások kifejezésére is. A leggyakoribb referencia csoportnak a Cambisol bizonyult, de gyakoriak voltak a Luvisol és Regosol referencia csoportba tartozó szelvények is. Ezek mellett Calcisol, Leptosol, Phaeozem és Arenosol csoportba tartoztak a megvizsgált szelvények. Az alkalmazható minősítők közül legtöbbször az Escalic, Transportic, Novic, Aric minősítők voltak jellemzőek, amelyek a szőlőterületek közös jellemzőinek tekinthetők. Ahogyan a legutóbbi kutatási irányzatok azt megerősíteni látszanak, és a közismert gyakorlati tapasztalat is mutatja, a szőlők, borok minőségében nem a talaj az elsődleges fontosságú döntő tényező. Ugyanakkor a szőlőültetvényeink termőképességének fenntartása, megőrzése céljából célszerű az azok szelvényfelépítésében archivált talajgenetikai információk ismerete, vizsgálata is

'Captivated by Liquidity' – Theoretical Traps and Practical Mazes

There is no uniform theoretical standpoint on the effects of changing interest rates and the role of money among economists. Though these disputes exercise a great influence on the economic policy measures adopted as well. For the management of the 2008 global financial crisis many central banks entered into forceful interest rate cuts to contribute to the revitalisation of the economy. The economic recession caused by the pandemic of 2020 again raises the issue how central banks can stimulate growth. In this study we deal with the liquidity trap issue attributed to Keynes. Keynes pointed out that there might exist a lower interest rate limit under which money demand becomes infinite. His conceptions put the foundations to the question, at what interest rate levels might the liquidity trap – a term coined later by Robertson – phenomenon become effective. He was followed by numerous renowned economists dealing with the conception. In this paper we are discussing the most important theoretical approaches – among others the views of Hansen, Hicks, Tobin, Patinkin, Krugman, Brunner and Meltzer and Eggertson. We provide an overview on the effects of low interest rate levels adopted by Japan, by the central banks of Japan, the USA and the ECB aimed at stimulating the economy. Based on the study it can be confirmed that central banks can contribute to economic growth keeping interest rates low and therewith fostering investment. Nevertheless, beyond keeping short-term interest rates low, it might be adequate to control interest rates of other maturities and, especially under deflationary expectations, central banks should express their prolonged commitment to low interest rates

"A likviditás fogságában" - elméleti csapdák, gyakorlati útvesztők

A kamatlábak alakulásának hatásairól, a pénz szerepéről nincs egyöntetű álláspont a közgazdászok körében. Ezek a viták pedig az alkalmazott gazdaságpolitikai lépéseket is erőteljesen befolyásolják. A 2008-as pénzügyi válság hatására a jegybankok jelentős kamatcsökkentéssel kívántak a gazdaságok élénkítéséhez hozzájárulni. A 2020-as járvány okozta gazdasági visszaesés ismét felveti, hogy a jegybankok hogyan segíthetik a növekedést. Tanulmányunkban a Keynes nevéhez kapcsolódó likviditási csapda kérdésével foglalkozunk. Keynes rámutatott, hogy létezhet egy alsó kamatkorlát, ami alatt a pénz kereslete végtelenné válik. Ez a gondolata alapozta meg azt a kérdést, hogy mekkora kamatszint mellett érvényesül a később Robertson által likviditási csapdának elnevezett jelenség. Keynes óta sok neves közgazdász foglalkozott a problémával. A tanulmányban a legfontosabb megközelítéseket - többek között Hansen, Hicks, Tobin, Patinkin, Krugman, Brunner és Meltzer, Eggertsson nézeteit - tárgyaljuk. Áttekintjük Japán, az USA jegybankjai és az EKB által gazdaságélénkítés szándékával alkalmazott alacsony kamatszintek hatásait. A tanulmányunkban foglaltak alapján az állítható, hogy a jegybankok hozzájárulhatnak a gazdasági növekedéshez a kamatlábak alacsony szinten tartásával, elősegítve a beruházások megvalósulását. A rövid lejáratú kamatlábak alacsonyan tartásán túl mindemellett más lejáratokon is célszerűvé válhat a kamatlábak kontrollálása, illetve különösen deflációs várakozások esetén a jegybankoknak ki kell fejezniük az alacsony kamatok melletti tartós elköteleződést

A portfóliódöntések és a nulla kamatláb környezet összefüggései az euróövezet országaiban = Portfolio composition and the zero lower bound – evidence from the eurozone countries

2008 és 2020 között a vezető központi bankok általános gyakorlata volt, hogy az irányadó kamatlábat 0%-on vagy akörüli értéken tartották. A várható makrogazdasági következmények mellett – amelyeket részben a likviditásicsapda-elméletek és a gazdaságpolitika hatékonyságát a nulla alsó határon (ZLB) vizsgáló strukturális makrogazdasági modellek írnak le – a mérsékelt kamatlábak jelentősen befolyásolják a gazdasági szereplők portfólióoptimalizálási döntéseit is. A tanulmány arra törekszik, hogy feltárja a vagyonhatást a ZLB-nél. Először összehasonlítja, hogyan változtak a különböző monetáris aggregátumok és ágazati portfóliók az USA-ban és az euróövezetben 2000 és 2020 között, szembeállítva az empirikus tényeket az elméleti feltételezésekkel és Japán „elveszett évtizedének” tapasztalataival. Másodszor azt vizsgálja, hogy zéró kamatlábnál a közös monetáris politika milyen hatással van az euróövezet egyes országaiban az egyes szektorok portfóliószerkezetére. Az adatok feldolgozásához hierarchikus klaszterelemzést alkalmaztunk, az Eurostat ágazati pénzügyieszköz-statisztikáinak felhasználásával, a 2005 és 2019 közötti időszakra vonatkozóan. Az ágazati pénzügyieszköz-állományok klaszterképzés szempontjából legalkalmasabb eszköz/GDP-változóinak kiválasztása után az országokat négyzetes euklideszi távolság alapján különböző klaszterekbe soroltuk, és a változókat a z-értékeket kiszámítva standardizáltuk. Az elemzés kimutatja, hogy az alacsony kamatlábak jelentős portfólióátrendeződéseket okoznak az euróövezet egészében. Emellett az egyes tagállamok között eredetileg sokkal nagyobb eltérések mutatkoznak, mint amilyen mértékű változásokat a monetáris politika a gazdasági ágazatok portfólió-összetételében előidézett. Mindemellett némi konvergencia is megfigyelhető a mag és a periféria országai között. = Between 2008 and 2020 it has been a common practice among main central banks to keep the policy rate at or around zero. Apart from the expected macroeconomic consequences described partly by liquidity trap theories and structural macroeconomic models discussing the effectiveness of economic policy at the zero lower bound (ZLB), moderate interest rates have a notable influence on the portfolio optimising decisions of economic actors as well. The paper thus endeavours to reveal the wealth effect at the ZLB. Firstly, it compares how the various monetary aggregates and sectoral portfolios changed in the USA and in the eurozone between 2000 and 2020 contrasting the empirical facts with the theoretical assumptions and the experience of the Japan’s lost decade. Secondly, it examines the impact of the common monetary policy at the ZLB on the portfolio structure of individual countries of the eurozone. Hierarchical cluster analysis is applied using Eurostat sectoral financial asset statistics for selected years between 2005 and 2019. After choosing the best asset-to-GDP variables of sectoral financial asset holdings, countries are separated in different clusters based on Squared Euclidean distance and variables are standardised to z-scores. The analysis revealed that low interest rates cause significant portfolio rearrangements in the eurozone as a whole. Moreover, there is much greater diversity between individual member states originally than the way monetary policy influenced differences in the portfolio composition of economic sectors, even some convergence between core and periphery countries is observable