Lépések az élményalapú oktatás irányába : A játékosítás határmezsgyéjén a számvitel alapjai tárgy oktatásában

A játékosítás a felsőoktatás több területén is motiváló módszertani eszköztárat kínál. A hallgatói aktivitás elősegítése, a learning-by-doing megközelítés, a változatos tanulási utak kialakítása, a képzési kimeneti követelmények újra definiálása az oktatók számára jelentős kihívást jelentenek. Ez a feladat egy kreatív alkotói folyamat, melynek lépései a „környezet” feltérképezése, a szükséges fejlesztések megvalósítása, kipróbálása, majd a „finomhangolás”, amikor a tapasztalatok alapján változtatások történnek azért, hogy a kívánt célok minél jobban megközelíthetők legyenek. Az egyetemi számviteloktatásban a jelenkor hallgatói igényeihez alkalmazkodó újítások a különböző oktatói műhelyek- ben zajlanak. Fontosnak tartják a szerzők, hogy időről-időre megosszák egymással tapasztalataikat, eredményeiket. A cikkben a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Számvitel Tanszékén, a Számvitel alapjai tárgy keretében zajló fejlesztési folyamatokba, az ezt megelőző elméleti megalapozásba és az alkalmazást követő eredményekbe nyújtanak betekintést. A munka fogadtatásáról hallgatói kérdőíves megkérdezés alapján gyűjtöttek adatokat. A vélemények egyértelműen pozitív megerősítést adnak. A hallgatók értékelik a változatos módszereket, és azt, ha a végső eredményük sokféle számonkérési rész összegzésén alapul

Pillanatfelvétel a banki sales és risk kapcsolatáról 2022-ben Magyarországon

A bankok stratégiája a vállalati hitelezési szegmensben időről időre változik, azonban ennek megvalósítása minden esetben a két terület: az üzleti (vállalati/projektes kapcsolattartók, sales) és a hitelengedélyezési (kockázatkezelési, risk) csapat együttműködésével valósulhat meg. A gördülékeny kooperáció optimalizálhatja a döntéseket, javíthatja a banki folyamatok hatékonyságát, a munkavállalók megelégedettségét és elköteleződését, ezáltal a fluktuáció csökkenését is eredményezheti; mindez az ügyfél szemszögéből transzparenciát, kiszámíthatóságot és tervezhetőséget jelent, ami növelheti a bank iránti bizalmat és elégedettséget. Ezért érdemes időközönként megvizsgálni a két terület közötti kapcsolat minőségét. Egy ilyen „pillanatfelvételt” készítettünk a 2021–2022. évi, feltáró jellegű kutatásunk során, amelyben a válaszokat részben egy anonim, kérdőíves felmérés alapján, részben mélyebb, írásbeli interjúk segítségével gyűjtöttük össze 16 bank munkatársainak bevonásával Magyarországon. Az eredményekből láthatjuk, hogy még „van mit javítani” a vizsgált kapcsolatokban, illetve a felmérésünkben arra is választ kerestünk, hogy hogyan lehetne jobbá, hatékonyabbá tenni a két terület együttműködését. Az átlátható, jól szabályozott banki belső folyamatok kialakítása és a munkatársak kockázatérzékeny attitűdjének erősítése kulcsfontosságúnak bizonyul a jövő kihívásainak kezelésekor

Magyar vállalkozások áttérése az IFRS-alapú beszámolóra a hitelbírálatok során használt mutatószámok tükrében

Jogszabályi előírások és lehetőségek hatására egyre több magyarországi vállalkozás készíti pénzügyi kimutatásait a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardoknak (IFRS) megfelelően. Tanulmányunkban az áttérések hatását vizsgáltuk olyan jellemző mutatószámokon keresztül, amelyek a pénzügyi intézmények minősítési szempontjai között gyakran szerepelnek. Negyvenkét, különböző iparágban működő vállalkozás áttéréskori mérleg, eredménykimutatás és cash flow adatait hasonlítottuk össze a magyar és a nemzetközi szabályozás szerint elkészült kimutatásokból, és jutottunk arra a következtetésre, hogy egyedi szinten lényeges eltérések lehetnek ugyan, de az összesített adatok mediánja már nem tér el jelentősen. A pénzügyi kimutatások adatainak egységes értelmezését és gépi feldolgozását is lehetővé tevő elektronikus beszámolási formátum (ESEF) bevezetése ugyan elhalasztódott egy évvel a pandémia miatt Magyarországon is, de új távlatokat nyit majd a minősítési rendszerek fejlesztéséhez, amire érdemes a hitelintézeteknek felkészülni

Review: Lymphocytes, cytokines, chemokines and the T-helper 1–T-helper 2 balance in canine atopic dermatitis

BACKGROUND: The development of atopic dermatitis (AD) and other cutaneous hypersensitivities involves the activation and differentiation of allergen-specific lymphocytes. Although hypersensitivity is often considered to be a \u27T-helper 2-polarized\u27 lymphocyte response, recent evidence suggests that clinical disease is associated with the development of multiple lymphocyte phenotypes. OBJECTIVES: The purpose of this paper is to review recent advances in the understanding of the roles of lymphocytes, cytokines and noncytokine factors in the pathogenesis of canine AD. METHODS: Citation databases, abstracts and proceedings from international meetings published between 2001 and 2013 were reviewed in this update. Where necessary, older articles were included for background information. RESULTS: The development of canine AD is associated with changes in both cutaneous and circulating lymphocyte populations. These lymphocyte responses are characterized by the production of a complex variety of cytokines, including not only T-helper 2 but also T-helper 1, T-helper 17 and regulatory T-cell responses. In addition, microarray gene expression analysis has enabled the identification of a number of noncytokine factors that appear to be associated with atopic inflammation. These include the calcium-binding protein S100A8, serum amyloid A and a number of protease inhibitors, as well as genes involved in epidermal barrier formation, innate immunity receptors, cell cycle proteins and apoptosis. CONCLUSIONS: The development of AD in dogs is characterized by the development of a delicate balance between a variety of T-cell phenotypes and inflammatory mediators, including cytokines, chemokines and noncytokine factors