Remanences and Futurities : Jonathan Rozenkrantz: Videographic Cinema

Jonathan Rozenkrantz’s book, Videographic Cinema analyses the now obsolete medium of video from a refreshing and exciting perspective. The book focuses primarily on the emergence of analogue video images in theatrically released feature films. Rozenkrantz’s approach to the archaeology of video images is carefully balanced between the refusal of ontological idealism on the one hand (exemplified by works of André Bazin and D. N. Rodowick, among others), and on the other, the refusal of the reduction of video images to mere textual signifiers

Információ és dokumentumfilm az ukrajnai háború korában

A tanulmány az ukrajnai háború 2022-es eszkalációja után keletkezett, Magyarországon forgalomba hozott, a háborút tematizáló kreatív dokumentumfilmek rövid összehasonlító elemzését végzi el. Az elemzés azt vizsgálja, hogy a hálózati hírgyártás és híráramlás milyen közvetett és közvetlen hatással bír a dokumentumfilmekre, és milyen esetleges funkcióeltolódásokat okoz a dokumentumfilm-készítés korábbi gyakorlataihoz képest. A tanulmány több olyan összefüggést is kiemel, amelyekben ez az eltolódás tetten érhető. Ilyen eltolódásnak számít bizonyos szerkesztési gyakorlatok előnyben részesítése (párhuzamos történetmondás; interjúszituációk és mobiltelefonos felvételek, valamint eltérő képalkotási gyakorlatok váltogatása), a rövid, közösségi médiában terjedő videók rekontextualizációja, a felvételek expresszív és vallomásos jellegének hangsúlyossá válása. Ennek az eltolódásnak vannak kevésbé látványos, viszont ugyanannyira meghatározó vonatkozásai. Ezek közül a tanulmány két sarkalatos pontot emel ki: az egyik a filmes közlés általános beszédpozíciója és a néző megszólítása; a másik pedig a filmes kommunikáció etikai aspektusa. A tanulmány próbál arra is rámutatni, hogyan „köznyelviesülnek” bizonyos problémafelvetési módozatok, és milyen annak ellentartó kísérletek születtek

Az élő retorika. Retorikai fogalomrendszerek relevanciája az irodalmi művek befogadásában = Living Rhetoric. The Relevance of Rhetoric Concepts in the Interpretation of Literary Texts

Összefoglaló ''Az élő retorika. Retorikai fogalomrendszerek relevanciája az irodalmi művek befogadásában'' A kutatási program első szakaszában (Hagyományok) terveink szerint elvégeztük a klasszikus és az "új" retorika alapműveinek áttekintését és feldolgozását, a második szakaszban (Stratégiák) megalkottuk azt a stratégiai rendszert, amely működőképessé tette az elméletek statikus kereteit, a harmadik szakaszban (Olvasatok) pedig működésbe hoztuk a retorikai alapú olvasási szabályrendszereket. Az elsősorban a metaszemémák (eminensen a metafora, metonímia és szinekdoché) által működtetett tropológiai eljárások (az értelmezés tropológiája) mellett a szöveg materialitására alapozott hypogrammatikus olvasási stratégiák bizonyultak hatékonynak. A kutatás negyedik szakaszában (Megértés) a huszadik század magyar irodalmának meghatározó alkotásainak (elsősorban József Attila, Mikszáth Kálmán, Ottlik Géza, Mészöly Miklós, Esterházy Péter műveinek) értelmezései részben és jótékonyan módosították mind az elméleti keretet, mind a működőképes stratégiákat. Nyilvánvalóvá vált, hogy a különböző retorikai eljárások nem egymást kizáró szisztémák, sokkal inkább egymásra épülő és egymást segítő olvasási módszerek. A kutatás négy éve alatt négy konferenciát szerveztünk, kiadtunk négy könyvet (két fordításgyűjteményt, egy konferenciakötetet és egy tanulmánygyűjteményt), s projekt résztvevői közül négyen sikeresen védték meg doktori disszertációjukat. | Summary Report "The Living Rhetorics. The Relevance of Rhetorical Concepts in the Reception of Literary Artifacts" We surveyed and worked up the basic works of classical and "new" rhetorics in the first phase of our research (Traditions). We created the strategical system that realigned the static frames of theories in the second phase of our research (Strategies). In the third phase (Readings) we applied the conceptual systems of reading. Tropological methods (the tropology of interpretation) actuated by metasememes (especially metaphor, metonym and synecdoch) and hypogrammatic reading strategies based on the materiality of the text turned out to be the most effective reading strategies. In the fourth phase of our research (Comprehension) the interpretations of determinative artifacts of 20th century Hungarian literature (principally works by Attila József, Kálmán Mikszáth, Géza Ottlik, Miklós Mészöly, Péter Esterházy) partly and beneficently modified both the theoretical frames and operable strategies. It became evident that the various rhetorical strategies are not mutually exclusive but rather reading methods that build upon and aid each other. During the four-year-period of our research we had organized four conferences, we had published four books (two volumes of translations, one conference volume and one collection of essays). Four participants of the project had gained doctoral (PhD) degree

A dialogikus értelmezés interdiszciplináris elmélete és a kulturális szöveg alakváltozatai (verbalitás, vizualitás és multimedialitás) = The Interdisciplinary Theory of Dialogical Interpretation and the Figures of Cultural Text (Verbality, Visuality, and Multimedia)

Projekt arra vállalkozott, hogy kidolgozza a verbális, a vizuális és a multimediális szövegek és mualkotások értelmezésének dialogikus, interdiszciplináris elméletét. A történeti előzmények leírására vonatkozó kutatási egység feladatait a tervek szerint végeztük el. A monologikus értelmezéseket irányító stratégiák a referencialitás, a társadalmi elkötelezettség és a történeti hűség normái köré szerveződve alapvetően nem alkalmasak a verbális, a vizuális és a multimediális szövegek és mualkotások értelmezésének kielégítő végrehajtására. Jelentős eredményeket értünk el a kulturális szöveg retorikájának kidolgozásában (itt elsősorban Milián Orsolya és Sághy Miklós doktori disszertációjára és Szilasi László könyvére gondolunk), illetve a multimedialitás értelmezési eljárásainak hasznosításában és továbbfejlesztésében főként a filmelmélet területén. A multimedialitás vonalán Müllner András munkái érdemelnek figyelmet, a filmelméleti kutatásokban Füzi Izabella, Sághy Miklós és Török Ervin ért el jelentős eredményeket. Filmelméleti vonalon elsősorban a verbális és vizuális narráció összevetésében, illetve a retorika eszközkészletének filmes alkalmazásában történtek előrelépések. Elmondhatjuk, hogy a projekt ideje alatt a Szegedi Egyetemen egy olyan – az irodalomelméleti eredményekre támaszkodó – filmes és a vizuális kultúra alapkérdéseivel foglalkozó tudományos műhely jött létre, amely méltán igényelheti az országos tudományosság figyelmét. | Our project aimed at working out a dialogical, interdisciplinary theory of interpreting verbal, visual and multimedial works of art. We realized our scope of duties with regard to the description of historical antecedents according to our plan. Strategies that control monological interpretations and rest on the concepts of referentiality or various historical and social ideologies are not suited for the successful comprehension of verbal texts, visual or multimedial works of art. We produced remarkable achivements in working out the rhetorics of the cultural text (see mainly Orsolya Milián’s and Miklós Sághy’s Ph.D.-theses and László Szilasi’s book), utilizing and developing multimedial interpretive strategies principally on the field of film theory. András Müllner’s research is highly noteworthy with respect to multimediality, while the works of Izabella Füzi, Miklós Sághy and Ervin Török constitute great results in film theory. We achieved innovative accomplishments in comparing verbal and visual narration, applicating rhetorical concepts in film studies. We might declare that the process of the research project developed an academic workshop at the University of Szeged that is engaged in basic questions of film and visual culture while leaning on the results of literary theory. That academic workshop could rightly claim the attention of national and international academic life