Application of the gravity model on the exports of the Hungarian food economy

The last few decades have been characterized by deepening trade connections and the elimination of trade barriers. There are more and more trade agreements among countries, and their integration is becoming deeper and deeper. This process is continuous as ongoing negotiations between countries and regional blocs proceed, for example between the EU and third countries. These processes make it important to identify and examine those factors that influence foreign trade flows (like distance, income and trade barriers) and to analyse the effects of integration, as nowadays, deeper forms of integration eliminate not only tariffs, but non-tariff barriers as well. In this study I model trade flows of the Hungarian food economy with a gravity model. Gravity models are widely used for ex-post analysis in order to examine the effects of agreements, and to model trade flow. The results of this study suggest that distance, tariffs and non-tariff barriers are serious obstacles to trade. They seem to confirm many countries’ efforts to establish deeper cooperation, not just to reduce tariffs but also non-tariff barriers, which often remain present after eliminating tariffs as well

Magyarország élelmiszer-gazdasági külkereskedelmének vizsgálata gravitációs modellel

A szerző Magyarország élelmiszer-gazdaságának külkereskedelmét vizsgálja gravitációs modell segítségével 1999 és 2018 között. A többféle becslési eljárást felölelő modell néhány magyarázó változó hatásának tekintetében ugyan eltérő eredményre vezet, de az exportot leginkább befolyásoló tényezőket illetően a következtetések megegyeznek. Magyarország külpiaci lehetőségeit a távolság jelentős mértékben befolyásolja, csakúgy, mint az EU-tagság (Európai Unió), ami nagymértékben meghatározza célpiacaink körét. Emellett beigazolódni látszik a gravitációs modellben szokásosan kimutatott összefüggés az export nagysága és a partnerország gazdasági mérete, illetve népessége között. A szerző egy korábban még nem alkalmazott változót is beépít a modellbe: a kereskedelem szabadsága index – mely az országok által kiszabott vámokat és nem vámjellegű akadályokat számszerűsíti – tapasztalatai alapján, minél liberalizáltabb a partnerország kereskedelme, annál nagyobb lesz a szektor termékeinek magyarországi kivitele. A tanulmány a gravitációs modell körüli módszertani viták területén is szolgál hasznos tapasztalatokkal: nagyobb megbízhatósággal alkalmazható a külkereskedelmi termékforgalom magyarázatában a PPML-eljárás (Poisson pseudomaximum likelihood), mint a hagyományos OLS-becslés (ordinary least squares – legkisebb négyzetek módszere)

VÉDJEGYEK AZ ÉLELMISZERIPARBAN

Az élelmiszeripar számtalan nehézséggel küzd az utóbbi év(tized)ekben,elég csak a csökkenő foglalkoztatást,a minimális beruházási kedvet,vagy akár a kiáramló külföldi tőkét említeni. Az egyik legfontosabb cél ezen folyamatok okainak feltárása,de ez csak egy része a feladatnak,az igazi cél a kiút keresése. Az élelmiszeripari feldolgozó vállalatok javuló eredményességének egyik lehetősége a védjegyek használata,ezáltal a fogyasztás – terv szerinti – ösztönzése. A védjegyekkel kapcsolatos ismereteket és hatásukat termelői és fogyasztói oldalról is vizsgáltuk. Megállapítottuk,hogy az élelmiszeripari vállalkozások csak szűk körben élnek a védjegy által biztosított lehetőségekkel,viszont ezek között arányaiban sok nagyvállalat,így a „védjegyes cégek” teljesítménye,eredménye az egész ágazat működésére hatással van. A fogyasztói felmérésünk eredményei azt mutatták,hogy a fogyasztók ismeretei minimálisak a védjegyekkel kapcsolatban. Nem csak a védjegy rendszer működésével nincsenek tisztában,de védjegyeket is csak csekély arányban tudnak maguktól megemlíteni és ezek tudatos keresése sem jellemző,még a magukat tudatosnak valló megkérdezettek körében sem. Az eredmények fényében a jelenlegi védjegy rendszer hatékonysága kérdéses mind termelői,mind fogyasztói oldalról nézve. ------------------------------------------------------------- The Hungarian food industry has been declining for decades. Large enterprises have a decisive role in food industry,but SMEs and micro enterprises should also be taken into account. In rural areas micro and small businesses are dominant and they also play a major role in holding population back from leaving the area. Enterprises’ aim is to provide something unique and special to consumers in order to seize their attention. Trademarks can serve this target. Our research examined the topic from the point of view of both consumers and producers. First we analysed food industry enterprises with trademarks by their financial situation,wealth and revenues. We also compared their results to the performance of the whole food industry. We also studied the trademark awareness of consumers when they make consumption decisions. We used a sample of 1000 people to examine whether they know trademarks at all and if they recognize them how much they search these trademark products consciously

Az európai uniós és a nemzeti élelmiszer-minőségrendszerek és védjegyek helyzete Magyarországon = European Union and national food quality systems and trademarks in Hungary

Az élelmiszeriparban használt különböző minőségrendszerek száma tovább növekszik, egyre szélesebb és szigorúbb követelményeknek való megfelelést kényszerítve az előállítókra. Az egységesítési törekvés, mely szerint egy tanúsítvány elegendő lehetne a világ bármely országában a piacra jutáshoz, így a vállalatok terheit csökkenthetné, az érdekellentétek miatt nem valósult meg. Az alkalmazott rendszerek számának növelésével az adott élelmiszeripari vállalatnál minőségjavulás már nem jár együtt, viszont ezáltal komoly erőforrás lekötés történik. Ezzel párhuzamosan azonban, főként a kiskereskedelem igényeinek való megfelelés miatti rendszeralkalmazás pozitívan hatott a magyarországi élelmiszeripar általános élelmiszerbiztonsági színvonalára. Egy védjegy sikeressége elsősorban a marketing-ráfordításon múlik. Mivel a nagyobb vállalatok marketingre fordított kerete is nagyobb, leginkább ezek a vállalatok forgalmaznak védjegyes termékeket. A földrajzi árujelzőknek Magyarországon hagyománya nincs, a magyar termelők (kivétel talán a borszektorban) nem élnek az eredetmegjelölések és a földrajzi jelzések oltalmának lehetőségeivel. Tendencia, hogy egyre inkább elmosódik a határ a rendszerek címzettjei között, egyre inkább a fogyasztók felé irányulnak az eddig vállalatközinek kategorizált jelölések. A fogyasztók oldalán is vannak hiányosságok, azok ismeretei alacsonyak a különböző minőségirányítási rendszerekről, védjegyekről valamint az uniós földrajzi árujelzőkről. A fogyasztók körében ismertebb földrajzi árujelzők mindegyike nagy múltú élelmiszeripari cégekhez köthető, így valószínűleg ezért, nem pedig földrajzi eredetük miatt ismertek. A fogyasztók általában nem vagy csak nehezen tudják megkülönböztetni a különböző védjegyeket, mivel nem egyértelmű, hogy milyen mértékű minőségi többletet nyújt az adott védjeggyel ellátott termék a védjeggyel nem rendelkező termékhez képest. Mivel egy védjegy sikeressége a fogyasztói ismertségen nagyban múlik, ezért védjegyezni elsősorban olyan terméket érdemes, amely közvetlenül a fogyasztóhoz jut el. A kialakult helyzet javítására tett javaslatokat az élelmiszeripar piaci szereplőinek több oldaláról kell megközelíteni. A technológiai fejlesztésekre, innovációra koncentráló támogatási programok mellett, helye lenne a vállalatoknál a minőségi követelményeknek való jobb megfelelés elősegítésére irányulóknak is. Fontos feladat lenne továbbá, hogy a termelők, előállítók megismerjék az egyes oltalmi formákat és az oltalomhoz kapcsolódó erős jogérvényesítési szabályokat. Valamint eligazítást kapjanak arról, hogy milyen üzeneteket fogalmazzanak meg, milyen terméktulajdonságot emeljenek ki, amivel vásárlásra ösztönözhetik a potenciális fogyasztóikat. A fogyasztók felé megfogalmazott világos üzeneteknek nagy jelentősége van, hiszen a védjegyek, eredetmegjelölések sikere a fogyasztó értékítéletén múlik, ezért szükséges a fogyasztói ismertség növelése megfelelő, célzott marketinggel. Mivel a védjegyek számának korlátozására nincs mód, a már meglévő rendszerek gondozására kell fordítani nagyobb figyelmet. Abstract The number of quality systems in the food industry is increasing, setting up more and more strict requirements for producers. The aim of unifi cation efforts was to make it possible to enter into a market everywhere in the world with only one certifi cation, easing fi rms’ burdens. These efforts have failed because of opposing interests. As a result, systems have accumulated; there are a lot of active systems that do not bring an improvement in quality but consume resources. Parallel to this quality systems have a positive effect on the general quality level of the food industry. The success of a trademark depends fi rst of all on marketing expenditure. As larger companies have larger marketing budgets they are the ones who sell products with trademarks. In Hungary geographical indications and designations of origin have no tradition so Hungarian producers do not utilise their potentials. Nowadays it is more and more diffi cult to defi ne who is the target of quality systems and many of the systems targeted at companies now reach consumers. On the side of consumers their knowledge is scarce as well. Most geographical indications known by consumers are related to traditional food industry companies so the reason for their reputation is the reputation of the fi rm, not their geographical indication. The success of a trademark depends on its reputation which is why it is worth selling those products with trademarks which reach consumers directly. The low reputation derives from the huge number of trademarks and their inadequate communication. Consumers cannot distinguish the different trademarks, or only with diffi culties. The extent to which a product with a trademark offers a quality surplus is not obvious compared to products without trademarks. We have to evaluate the future from the point of view of the different sides. From the point of view of the food industry actors, besides programmes focusing on technological developments and innovations, other programmes should be supported to help fi rms fulfi lling quality requirements. It is important that producers get to know protection forms, conditions and the regulations in connection with enforcing their rights According to our results owners of GIs should be informed about how to word messages to consumers, and what product features to emphasise in order to motivate potential buyers. Clear messages to consumers have a key role because the success of trademarks and designations of origin depends on the consumers’ evaluation of the product’s value. That is why it is crucial to increase reputations with well-targeted marketing. As the number of trademarks cannot be controlled it is worth paying more attention to developing existing systems

A magyarországi agrár- és élelmiszerexportra ható tényezők vizsgálata = Analysis of factors influencing the Hungarian agri-food trade

Az utóbbi évtizedekben a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok elmélyítése és az egymás közötti korlátok csökkentése egyre hangsúlyosabbá vált. Egyre több kereskedelmi megállapodás, egyezmény születik országok között, a meglévő integrációk pedig egyre csak bővülnek. Napjainkban az egyezmények nemcsak a vámok, hanem a nem vám jellegű akadályok leépítését is célozzák. Magyarország legfontosabb piaca az Európai Unió, az ország exportjának 85 százalékát értékesítik itt. Ezen folyamatok tükrében érdekes kérdés annak vizsgálata, hogy milyen tényezők játszanak szerepet egy-egy ország külkereskedelmi tevékenységében, különösen Magyarország esetében. A tanulmányban csaknem 200 országot vizsgáltunk, amelyeket gazdaságföldrajzi vagy politikai régiók szerinti hovatartozás alapján soroltunk be térségekbe, majd a térségeket részletesen elemeztük. Ennek során vizsgáltuk az egyes térségek alapvető makrogazdasági környezetét, élelmiszergazdaságának jelentőségét, az agrár- és élelmiszertermékekre vonatkozó külkereskedelmi kapcsolatait, a térségek kereskedelmi egyezményeit, az agrár- és élelmiszertermékekre jellemző vámszinteket, SPS-előírásokat, egyéb nem vám jellegű akadályokat, szállítási lehetőségeket, továbbá egyéb piacra jutást befolyásoló tényezőket. Továbbá Magyarország élelmiszer-gazdaságának külkereskedelmét modelleztük gravitációs modell segítségével is, amelynek eredményei alapján a távolság, a vámok és nem vám jellegű akadályok komoly gátat szabnak a külkereskedelemnek. Mindez alátámasztja a napjainkban zajló integrációs folyamatokat, miszerint az országok egyre mélyebb és a vámokon túlmutató gazdasági integrációkat hoznak létre nemcsak a vámok leépítése miatt, hanem sok esetben a vámok eltörlése után is korlátot jelentő egyéb nem vám jellegű akadályok megszüntetése érdekében. A térségelemzés megerősítette a modell eredményeit, továbbá ennek eredményeként beazonosítottunk potenciális célpiacokat és az ezekbe történő belépés nehezítő tényezőit is. A tanulmányban meghatároztunk olyan területeket is, amelyekkel Magyarország külkereskedelmi kapcsolatai fejleszthetők és exportja növelhető. = Recent decades have been characterised by deepening trade connections and the elimination of trade barriers. There are more and more trade agreements among countries, and their integration is becoming deeper and deeper. Nowadays not only tariffs, but non-tariff barriers are essential parts of trade negotiations. This process is continuous as ongoing negotiations between countries and regional blocs proceed, for example between the European Union and third countries. Hungary’s most important market is the EU, the destination for 85 per cent of its exports. These processes make it necessary to identify and examine those factors that influence foreign trade flows, especially for Hungary. In this study, we analysed almost 200 countries and organised them into separate regions based on their geographical location and political affiliation. Among others, we examined their macroeconomic environment, the importance of their food economies, foreign trade relations, trade agreements, tariff rates, SPS measures, and other non-tariff barriers of each region. We also used a gravity model to explain the foreign trade of Hungary’s food economy. Our results suggest that distance, tariffs and non-tariff barriers are serious obstacles to trade. They seem to confirm many countries’ efforts to establish deeper cooperation, not just to reduce tariffs but also non-tariff barriers, which often remain after tariffs are eliminated. The country analysis confirmed the results of the model. We also identified possible target markets and the barriers than could impede entry to them. In addition, we determined development areas for Hungary to improve its food exports

Élelmiszer-veszteségek keletkezésének okai, azok kezelése és megítélése a feldolgozóipari vállalatok körében = Reasons, management and assessment of food losses among processing companies

Az élelmiszerek feldolgozási fázisa során sokféle hulladék, melléktermék keletkezik, melyek jó része értékes biológiai anyag, hasznosításuk ezért számos előnnyel járhat környezetvédelmi, fenntarthatósági, gazdasági értelemben. Ennek ellenére jelenleg kevés figyelem irányul erre a területre, a szabályozás sokszor nem segíti a megfelelő hasznosítást. A kutatás során 2018-ban több mint 4000 magyarországi élelmiszeripari cégnek kiküldött kérdőívre 175 értékelhető válasz érkezett, ami kiegészült kvalitatív kutatással is, amelynek keretében mélyinterjúkat készítettünk. Az eredmények szerint a válaszadók többsége nem tartja jelentős problémának a keletkező veszteségek jelenlétét, mert azt a technológiai folyamat természetes részének tekinti. Ugyanakkor azok a cégek, ahol a keletkező veszteségek kezelése erősen szabályozott és meglehetősen költséges, súlyosabb problémának vélték a veszteségek keletkezését. A megkérdezett cégek egyértelműen anyagi kérdésként kezelik az élelmiszer-veszteségek keletkezését: ezért igyekeznek jobb kihozatali mutatókat elérni, az elkerülhetetlen veszteségeket minél jobban hasznosítani, vagy legalább minél olcsóbban elszállíttatni. A válaszadók háromnegyede nem érzékelt eddig semmiféle külső elvárást (a társadalom, a fogyasztói, a hatóság stb.) részéről. Az élelmiszer-feldolgozók számos akadályozó tényezővel szembesülnek, amennyiben jó hasznosítási lehetőséget keresnének keletkező élelmiszer-hulladékaiknak: ezek többsége szabályozási kérdés, de emellett jelentős kihívást jelent az is, hogy a melléktermékeknek nem alakult ki valós piaca, nincs megfelelő láncszerű együttműködés az érdekeltek között és jelenleg nincs elég ösztönző erő a veszteségek csökkentésére. Az élelmiszer-hulladékok csökkentésében, illetve jobb hasznosításában ennek megfelelően csak akkor lehetne áttörést elérni, ha az élelmiszer-veszteségekkel kapcsolatos szabályozásban alapvető szemléletváltozás történne: olyan ösztönzők kellenének, hogy a cégeknek megérje a termelődő hulladékok elkerülése, a veszteségek minél jobb hasznosítása. = During the food processing phase, a wide range of wastes and by-products are produced, most of which are valuable biological materials, and their utilisation can therefore have many advantages in terms of environmental protection, sustainability and economy. Despite this, little attention is currently being paid to this area, and regulation often does not help their proper utilisation. During our research, more than 4000 questionnaires were sent to food companies in Hungary in 2018 and 175 replies were received. These were supplemented by qualitative research in the form of in-depth interviews. According to our results, most of the respondents do not consider the presence of losses to be a major problem because it is considered an evident part of the technological process. At the same time, companies where the management of the resulting losses is heavily regulated and rather costly considered the generation of losses to be a more serious problem. The companies consider the generation of food losses to be mainly a financial issue: they are trying to achieve improved production costs and indicators, and to make the best use of unavoidable losses, or at least transport and dispose of them as cheaply as possible. Three quarters of the respondents have not detected any external expectations (society, consumer, authority etc.). Food processors are faced with several obstacles if they are looking for a good recovery for their food losses: most of these are regulatory issues but there is also a significant market failure for by-products, lack of adequate chain-based cooperation between stakeholders and the currently insufficient incentive to reduce losses. Accordingly, the reduction or better utilisation of food losses could only be achieved if there is a fundamental change of attitude in the regulation of food losses: there should be incentives for companies to avoid or reduce the waste produced and to make the best use of the losses

A magyarországi élelmiszeripar helyzete és jövőképe = The current situation and the future of the Hungarian food industry

A hazai élelmiszeripar nettó árbevétele 2003 és 2013 között csaknem 1000 milliárddal nőtt, viszont változatlan áron 360 milliárd forinttal csökkent, amely főleg a belföldi értékesítés visszaesése (-631 milliárd forint) miatt következett be. A belpiaci értékesítés csökkenésének oka az alacsony fizetőképes kereslet, amelyet jól szemléltet az egy főre jutó reáljövedelem és a napi fogyasztási cikkek forgalmának együtt mozgása. A hazai vásárlóerő nemzetközi összehasonlításban is alacsonynak tekinthető. Az Eurostat adatai alapján, csupán Bulgáriában alacsonyabb az egy főre jutó élelmiszerekre és nem alkoholos italokra fordított éves kiadások alakulása. Kedvező tendencia, hogy az export növekedett 2003 és 2013 között, habár ez főként a nem klasszikus élelmiszer csoportoknak (pl. bioetanol, hobbiállat-eledel, dohánytermék) köszönhető. A kialakult nehézségekre az élelmiszeripar munkaerő létszám leépítéssel, illetve a beruházások csökkentésével reagált. Nemzetközi szinten komoly technológiai lemaradással küzdenek a hazai élelmiszeripari cégek, melynek számos oka között említhető a forráshiány, a valós kényszer hiánya (relatív olcsó munkaerő), valamint különböző menedzsment problémák (pontatlan elképzelések a kapacitás-kihasználásról, hatékonyságról, korszerűségről). A hazai élelmiszeripar nehéz helyzetéért külső (alacsony fizetőképes kereslet, makrogazdasági tényezők), illetve belső okok (elmaradó technológiai fejlesztések, innovációs készségek hiánya) egyaránt felelőssé tehetők. A kiút keresése azért is nehéz, mert sok múlik a szereplők által nem befolyásolható tényezőkön, viszont a termékpályában való gondolkodás hiánya is nehezíti a fejlesztést. Megoldást kell és lehet találni például a pontos tervezéssel, a termékpálya szintű kapcsolatok elmélyítésével, a támogatási lehetőségek hatékony felhasználásával, megfelelő szabályozási környezet kialakításával, a piaci alkalmazkodóképesség növelésével, illetve a kutatás és a piaci szereplők szorosabb együttműködésével. = The revenues of the Hungarian food industry increased almost by HUF 1000 billion between 2003 and 2013 at current prices, but at base prices they declined by HUF 360 billion, mainly as the result of the decrease in domestic sales (HUF -631 billion). The cause of this decrease is the low purchasing power of domestic consumers which is clearly demonstrated by the covariance of the real income per capita and the sales of fast moving consumer goods. Hungarian purchasing power is low by international comparison as well. According to Eurostat data, only Bulgaria has lower annual expenditures on food and non-alcoholic beverages per capita. Exports increased between 2003 and 2013, but the increase was driven mainly by non-traditional food products (bioethanol, pet food and tobacco). The Hungarian food industry reacted to the difficulties it faced by reducing both the number of employees and investments. The industry seriously lags behind international competitors, mainly due to the lack of financial resources, lack of real pressure to innovate (relatively low cost of labour) and management issues (inaccurate understanding of capacity utilisation, efficiency and modernisation). The unfavourable situation of the Hungarian food industry arises from external (low purchasing power, macroeconomic factors) and internal (lack of technological developments and innovation ability) factors. While many of these problems are difficult to solve as they depend on factors that cannot be influenced by the players, the lack of conscious thinking in the supply chain makes the situation even more difficult. The solution can be found by precise planning, increasing cooperation along the supply chain, efficient use of subsidies, establishing a proper regulatory background, increasing adaptation to the market and by strengthening the cooperation between research and market players

Az osztrák élelmiszer-gazdaság működésének és sikereinek elemzése = Analysis of the operation and success of the Austrian food economy

A tanulmány az osztrák élelmiszer-gazdaság sikertényezőinek feltátásának céljából íródott. A sikeresség kiindulási alapjának azt tekintettük, hogy az élelmiszer-gazdaságban tevékenykedő vállalkozások megfelelő jövedelmet képesek realizálni. Megvizsgáltuk, hogy ehhez milyen makrogazdasági, környezeti, társadalmi és közigazgatási tényezők járulnak hozzá. Első lépésként összehasonlítottuk Magyarország és Ausztria mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termelésének hatékonyságát és jövedelmezőségét, majd elemeztük a két ország belső fogyasztását és élelmiszer-külkereskedelmét. Ezt követően tanulmányoztuk az osztrák adórendszert, a támogatáspolitikát, az együttműködések, valamint a szaktanácsadás rendszerét. Megközelítésünk termékpálya-szemléletű volt, azaz az alapanyag-termelést és feldolgozást együtt tekintettük át, emellett ismertettük a kiskereskedelem működését és az osztrák ellenőrzési és védjegyezési rendszert is. Jelentésünk elkészítéséhez széles körű szakirodalmi áttekintést végeztünk, emellett többféle adatbázisra (Eurostat, KSH, Austria Statistic, OECD stb.) támaszkodtunk. Legfőbb megállapításunk, hogy az osztrák élelmiszer-termelés sikeresnek tekinthető, hiszen a szektorban résztvevők jó jövedelmi helyzetben vannak, emellett az ágazat multifunkcionális teljesítménye is magas szintű. Ennek oka részben az ország kedvező makrogazdasági helyzetéből adódik, de a mezőgazdasági adórendszer, a támogatáspolitika, a termelők önszerveződése, a magas szintű vertikális és horizontális integráció, a kiválóan működő védjegyezési, szaktanácsadási és oktatási rendszer is hozzájárul a sikerhez. = The study explores the reasons for the success of the Austrian food economy. Our starting point was that an economy is successful if the stakeholders in the sector realise acceptable levels of profit. The research investigated how macroeconomic, environmental, social and administrative factors support the profitability of the sector. As a first step the effectiveness and profitability of agriculture and food processing in Austria and Hungary were compared, then the domestic consumption and external trade of the two countries were analysed. After this the Austrian tax and subsidy system, and the cooperation and the extension service were researched. During the analysis the value chain approach was used; in other words, both the production of raw materials and the processing sector were investigated. Furthermore, the operation of the retail and the trademark system were described. Several databases were used during the analysis (Eurostat, HCSO, Austria Statistics, OECD etc.). The most important result from our research is that the Austrian food economy is successful as all the stakeholders in the sector achieve remarkable levels of profit, and in addition the multifunctional performance of the sector is at a high level. This is partly due to the favourable macroeconomic environment but also to the good tax and subsidy system, the cooperation of the stakeholders, the good horizontal and vertical integration in the sector, the well-performing trademark system, the extension service and the good level of education