A Pannon-tó jelentősebb relatív vízszintingadozásainak vizsgálata az Alföld ÉNy-i behordási területén = Significant relative lake-level fluctuations in the area of NW sediment input of the Hungarian Plain

A kutatás során a pannóniai s.l. képződmények integrált sztratigráfiai elemzését végeztük a Duna-Tisza-közén és a Közép - Alföldön. Célunk a jelentős szekvenciahatárokhoz köthető ősföldrajzi változások vizsgálata volt. Megállapítottuk, hogy a szekvenciahatárok közül kettő járt komolyabb relatív vízszintingadozással , a Pa-4 és a Pa-5. A Pa-4-hez kötődően a Közép-Alföldön azonosítottuk és kitérképeztük a hatalmas bevágódott Alpár kanyonrendszert. Az egyes kanyonágak mélysége a 700 m-t, szélessége a 8-10 km-t eléri, és több ág fut össze a fővölgyben. A völgykitöltések anyaga többnyire agyagos, legalsó részén áthalmozott homokkőtestekkel. Pontosítottuk az ősföldrajzi képre és a főbb szekvenciahatárokat kialakító tényezőkre vonatkozó ismereteket. A két fő szekvenciahatáron bekövetkezett jelenségek, és a relatív vízszintingadozások oka tektonikai eredetű. A vizsgált térség északi felén húzódik az úgynevezett Középmagyarországi Mobilis Öv, amelyet két aljzati nagyszerkezeti egység, az ALCAPA és a Tisza, valamint a köztük lévő, az egykori óceáni litoszférákhoz kapcsolódó képződmények egymáshoz viszonyított helyzete, időnkénti kiújuló mozgása alakított. Ebben az instabil medencealjzattal bíró zónában több fázisban igen markáns deformációk érték az üledékösszletet. 2D süllyedés- és hőtörténeti modellezést végeztünk. A gyakorlati alkalmazások tekintetében vizsgálataink kiterjedtek a vízföldtani, CH földtani vonatkozásokra, de a CO2 földalatti elhelyezése kérdéskörére is. | During the research the Late-Miocene – Pliocene formations in the Danube-Tisza Interfluve and the Central Hungarian Plain, dominated by sediment input from the NW direction, were investigated by integrated stratigraphy. Our goal was to define the paleogeographic changes connected to the main sequence boundaries. Two of them were found to bare considerable relative base level changes, the Pa-4 and Pa-5 SB. The giant Alpar canyon system were recognized and mapped throughout the area connected to SB Pa-4. The size of the individual canyons filled mainly by muds can reach 700 m depth and 8-10 km width in the neighbourhood of the trunk valley. The results refined our knowledge base concerning paleogeography and factors of base-level changes in the Pannonian Basin. As it became obvious that the main driving force was tectonics we continued the research with extended structural investigations of the area. Wrench tectonic control was combined with shortening features in the Mid-Hungarian Mobile Zone and the onset of inversion were appointed around the 3rd order SB Pa-4, continued through the Pliocene as well. 2D modelling of subsidence, thermal and maturity history was carried out. The results of the investigations were extended for hydrogeological and HC prospecting purposes. Also the possibilities of CO2 storage in deep aquifers were studied in the frame of the research project

A társadalomföldrajzi régióalkotás néhány kihívása, és kezelésük a rendszerváltozás utáni Magyarország példáján keresztül

The division of Hungary into natural and social geography regions has already a significant literature in Hungarian regional science. The regional models on various historical periods of Hungary set up with a strong professional base have been created often in different perspectives and with the use of different regional factors; in their comparison they can be combined with different advantages and disadvantages. The division of Hungary into homogeneous regions covers the whole of the space and can serve as a good approach to the sufficiently aggregate economic-based region formation. The spatial division models based on the connection systems often serve to describe the more general economic and social processes that appear in the settlement structures and in the transport and transportation links, but which are hidden behind them. However, reaching the demanding professional goals associated with them is often difficult. The data describing the economic and social relationship between centres and their attraction areas are limited in the current systems. In the absence of relevant data, region formation is forced to compromise on displaying the rapidly changing social geographic processes

Soil and wetland salinization in the framework of the Danube-Tisza Interfluve hydrogeologic type section

Abstract The Danube-Tisza Interfluve has an agricultural economy but is plagued by severe problems of soil and wetland salinization. The objective of the study was to determine the source of the salts and the controls and mechanism of their distribution. For the Danube-Tisza Interfluve two different groundwater flow regimes, namely a gravity-driven meteoric fresh water regime and an overpressured saline water one, were identified within the framework of the Danube-Tisza Hydrogeologic Type Section (Mádl-Szőnyi and Tóth 2009). It was also recognized that the salts originate partly from the basin sediments and partly from the basin basement. The latter contains NaCl-type water with 10000–38000 mgL−1 total dissolved solid content. The vertical flow through conductive faults and the cross-formational ascent of the deep waters, combined with the gravitational systems’ geometry and the flow-channeling effect of the near-surface rocks, explain the pattern of soil salinization and the contrasting chemistry between the wetlands of Danube Valley and the Ridge Region

A TÁRSADALOMFÖLDRAJZI RÉGIÓALKOTÁS NÉHÁNY KIHÍVÁSA, ÉS KEZELÉSÜK A RENDSZERVÁLTOZÁS UTÁNI MAGYARORSZÁG PÉLDÁJÁN KERESZTÜL

The division of Hungary into natural and social geography regions has already a significant literature in Hungarian regional science. The regional models on various historical periods of Hungary set up with a strong professional base have been created often in different perspectives and with the use of different regional factors; in their comparison they can be combined with different advantages and disadvantages. The division of Hungary into homogeneous regions covers the whole of the space, and can serve as a good approach to the sufficiently aggregate economic-based region formation. The spatial division models based on the connection systems often serve to describe the more general economic and social processes that appear in the settlement structures and in the transport and transportation links, but which are hidden behind them. However, reaching the demanding professional goals associated with them is often difficult. The data describing the economic and social relationship between centers and their attraction areas are limited in the current systems. In the absence of relevant data, region formation is forced to compromise on displaying the rapidly changing social geographic processes.A hazai regionális tudományban jelentős irodalma alakult ki Magyarország természet- és társadalomföldrajzi régiófelosztásának. Magyarország különböző történelmi korszakaira felállított, régiómodellek gyakran egymástól eltérő szemléletben és régióképző tényezők alkalmazásával születtek, összehasonlításuk során különböző előnyöket és hátrányokat lehet velük kapcsolatban megfogalmazni. Magyarország területének homogén régiókra való felosztása a tér egészét lefedi, a kellően aggregát gazdasági alapú régióképzéshez jó megközelítési módként szolgálhat. A kapcsolati rendszerek alapján kialakított térfelosztási modellek gyakran a településszerkezetben és a közlekedési, szállítási kapcsolatokban megjelenő, de ezek hátterében meghúzódó általánosabb gazdasági, társadalmi folyamatok leírását szolgálják. Az ezekkel kapcsolatos igényes szakmai célok elérése azonban gyakran nehézségekbe ütközik. A központok és vonzáskörzeteik gazdasági és társadalmi kapcsolatát leíró adatok a jelenlegi rendszerekben csak korlátozottan állnak rendelkezésre. Releváns adatok hiányában a régióalkotás kompromisszumokra kényszerül a gyorsan változó társadalomföldrajzi folyamatok megjelenítésében