Generációs különbségek a magyar médiafogyasztásban

Tanulmányunkban egy 2015 áprilisi, 18 évnél idősebb internetezők körében végzett kutatás eredményeit mutatjuk be. A kutatás fókuszában a fiatalok (18-29 évesek) médiafogyasztási, internetezési és egyéb kapcsolódó szokásainak vizsgálata állt, illetve annak összevetése a 30-39 évesekével, valamint a 40 évesekével és annál idősebbekével. A kutatás eredménye szerint mind az érdeklődési körök, mind az információs csatornák használatában sajátos generációs különbségek figyelhetők meg idehaza. Bár a közösségi oldalakon összességében hasonló tényezőket tartanak fontosnak a különböző életkori csoportokba tartozó netezők, vannak eltérések abban, hogy a közösségi oldalak melyik funkcióját preferálják jobban. Az okostelefon birtoklásban, használatban, app-letöltésben, illetve használatban is érdemi generációs különbségeket találtunk

Az interpretatív fenomenológiai analízis (IPA) módszertana és gyakorlati alkalmazása

Az interpretatív fenomenológiai analízis (IPA) egyre gyakrabban alkalmazott kvalitatív kutatási módszer a pszichológiában. Az IPA alapjai a fenomenológiához és a hermeneutikához kapcsolódnak, amelyek azt hangsúlyozzák, hogy az egyén tapasztalata csak annak kontextusában értelmezhető. Az IPA személyközpontú megközelítésével lehetővé teszi, hogy a kutató egy adott tapasztalatot „bennfentes perspektívából” szemléljen, a kutatásban részt vevő személyt szakértőként kezelve. A módszer idiográfiás elkötelezettséggel, az adott tapasztalat minél részletesebb feltárására és annak megértésére törekszik, azt értelmezve, hogy a vizsgálatban részt vevő személy hogyan értelmezte azt. Jelen tanulmány során a szerzők bemutatják az IPA módszertanát, annak alkalmazási lehetőségeit, előnyeit és korlátjait. Továbbá elhelyezik a módszert a kvalitatív kutatások között, bemutatják az interpretív fenomenológiai módszerrel való kapcsolatát, valamint összehasonlítják a diskurzuselemzéssel, a narratív pszichológiával és a Grounded Theory módszertanával. Tanulmányuk során kitérnek az IPA-val szerzett tapasztalataikra: addiktológiai területen dolgozó tapasztalati szakértők identitásmunkáját, hanghalló betegek esetében a hang szerepét és a hanggal való kapcsolatot, a szintetikus kannabinoid (új pszichoaktív szer) használók esetében pedig a szerhasználat élményét vizsgálták. Utalnak a módszer – az egészségpszichológia melletti másik nagy alkalmazási területére – a piackutatásra is. Összefoglalva az IPA módszertana jól használható feltáró jellegű kvalitatív vizsgálatokban, amelyek tárgya nem a végeredményre, hanem a folyamatra fókuszál. Ezt teszi lehetővé az interdiszciplináris megközelítés (filozófiai fogalmakat és az antropológiából ismert megfigyelést alkalmazva), azonban a módszer kivitelezhető akkor is, ha a kutató a filozófiai háttér mélyebb ismeretével nem rendelkezik

The Parkinson's Disease Composite Scale Is Adequately Responsive to Acute Levodopa Challenge

Background: The Parkinson's Disease Composite Scale (PDCS) is a recently developed easy-to-use tool enabling a timely but comprehensive assessment of Parkinson's disease (PD)-related symptoms. Although the PDCS has been extensively validated, its responsiveness to acute levodopa challenge has not been demonstrated yet. Objective: To investigate the correlation between changes in the motor examination part of the Movement Disorder Society-sponsored Unified Parkinson's Disease Rating Scale (MDS-UPDRS) and the PDCS motor scores during acute levodopa challenge and calculate a cutoff range on the PDCS indicating clinically relevant improvement. Methods: A consecutive series of 100 patients with parkinsonism were assessed using the motor examination sections of the MDS-UPDRS and the PDCS at least 12 hours after the last levodopa dose and after the administration of a single dose of a suprathreshold immediate formulation of levodopa/benserazide reaching the "best ON." Results. There was a high correlation between changes in the MDS-UPDRS and the PDCS motor scores (Spearman's rho = 0.73, p < 0.001). Receiver operating characteristic analysis revealed that a 14.6%-18.5% improvement in the PDCS motor scores corresponds to a 20-30% improvement in the MDS-UPDRS motor examination. Conclusions: The PDCS can reliably and adequately respond to an acute levodopa challenge. Any improvements in PDCS motor scores exceeding the 14.6-18.5% threshold could represent a clinically relevant response to levodopa.This study was supported by the Hungarian Brain Research Program (2017-1.2.1-NKP-2017-00002) and NKFIH (EFOP-3.6.2-16-2017-00008, SNN125143, and ÚNKP-17-4-I.-PTE-311) (government-based funds). Our research was partly financed by the Higher Education Institutional Excellence Program of the Ministry of Human Capacities in Hungary, within the framework of the 5th thematic program of the University of Pécs, Hungary (20765/3/2018/FEKUSTRAT). The authors would like to thank Éva Balázs and Katalin Takács, our Parkinson’s nurses, for their assistance in study-related examinations.S

Generációs különbségek a magyar médiafogyasztásban

Tanulmányunkban egy 2015 áprilisi, 18 évnél idősebb internetezők körében végzett kutatás eredményeit mutatjuk be. A kutatás fókuszában a fiatalok (18-29 évesek) médiafogyasztási, internetezési és egyéb kapcsolódó szokásainak vizsgálata állt, illetve annak összevetése a 30-39 évesekével, valamint a 40 évesekével és annál idősebbekével. A kutatás eredménye szerint mind az érdeklődési körök, mind az információs csatornák használatában sajátos generációs különbségek figyelhetők meg idehaza. Bár a közösségi oldalakon összességében hasonló tényezőket tartanak fontosnak a különböző életkori csoportokba tartozó netezők, vannak eltérések abban, hogy a közösségi oldalak melyik funkcióját preferálják jobban. Az okostelefon birtoklásban, használatban, app-letöltésben, illetve használatban is érdemi generációs különbségeket találtunk

A megfelelő szájegészség megvédhet a kalciumcsatorna-blokkoló készítmények okozta gingivahyperplasia kialakulásától = Proper oral health can protect from developing gingival hyperplasia induced by calcium channel blockers

Absztrakt: A cardiovascularis betegségek, ezen belül a magas vérnyomás a magyarországi felnőtt lakosság mintegy 40%-át érinti. A hypertonia kezelésében gyakran alkalmazott gyógyszertípus a kalciumcsatorna-blokkolók csoportja monoterápiában vagy fix kombinációban egyaránt. Fő hatásuk a vasodilatatio, mellékhatásként gingivahyperplasiát okoznak. Tanulmányunk célja, hogy felhívjuk a kollégák figyelmét annak fontosságára a mindennapi gyakorlatban, hogy a kalciumcsatorna-blokkolók szedése mellett kialakuló gingivahyperplasia szoros korrelációt mutat a páciens fogazati állapotával, a fogak és a fogpótlások felületén található plakk mennyiségével. A már kialakult gingivahyperplasia megnehezíti a páciens számára az individuális fogtisztítást, tovább növeli a plakkfelhalmozódást, elősegítve ezzel olyan Gram-negatív baktériumok plakkban történő felszaporodását, amelyek növelik az ínymegnagyobbodást, és rizikótényezőként szerepelhetnek további cardiovascularis betegségekben. Az esetek jelentős százalékában a kalciumcsatorna-blokkoló terápia mellett is megőrizhető és hosszú távon fenntartható a gingiva egészséges, hyperplasiamentes állapota megfelelő individuális szájhigiénia és professzionális fogászati beavatkozások elvégzése esetén. A betegek szájegészségének megőrzése érdekében fontosnak tartanánk a belgyógyász kollégák és a fogorvosok közötti szorosabb együttműködést. Orv Hetil. 2018; 159(29): 1183–1187. | Abstract: Cardiovascular diseases including hypertension affect 40% of the adult population in Hungary. Calcium channel blockers are frequently prescribed for the treatment of hypertension either in monotherapy or in fixed-combination therapy. Their main effect is vasodilatation with gingival hyperplasia as a side effect. Our aim is to draw our colleagues’ attention to the practical importance of the fact that calcium channel blocker-induced gingival hyperplasia correlates closely with the dental status and the quantity of plaque on the surface of teeth and dental implants. Once established, gingival hyperplasia makes it more difficult for the patient to maintain individual tooth cleaning and increases plaque formation. Thus proliferation of Gram-negative bacteria is enabled in the plaque which promotes gingival overgrowth and can pose a risk factor for further cardiovascular diseases. If proper individual oral hygiene and professional interventions are carried out, healthy and hyperplasia-free gingival state can be sustained in the long term in most cases, even with calcium channel blocker therapy. In order to protect patients’ oral health, a closer cooperation of internists and dentists would be desirable. Orv Hetil. 2018; 159(29): 1183–1187