Molekuláris citogenetikai vizsgálatok Baranya és Tolna megye plazmasejtes myelomában szenvedő betegein = Molecular cytogenetic analyses of patients with plasma cell myeloma in Tolna and Baranya counties in Hungary

Bevezetés: A plazmasejtes myeloma változatos klinikai lefolyással járó hematológiai malignitás, melyhez heterogén genetikai háttér társul. A betegség patogeneziséhez és progressziójához asszociáltan gyakran jelennek meg visszatérő kromoszomális és szubkromoszomális eltérések, melyek diagnóziskor való kimutatása segíti a betegek genetikai karakterizálását, klasszifikációját és prognosztikai besorolását. Célkitűzés: Tanulmányunkban átfogóan értékeltük a Pécsi Klinikai Központ és a Tolna Megyei Balassa János Kórház plazmasejtes myelomában szenvedő betegein 2005 és 2018 között általunk elvégzett molekuláris citogenetikai vizsgálatok eredményeit. Módszer: Az említett periódusban 231 beteg csontvelői és perifériás vérmintájában szűrtünk visszatérő genetikai aberrációkat fluoreszcens in situ hibridizációval. A módszerrel az immunglobulin-nehézlánc-gént érintő kromoszómatranszlokációkat, az 1p és 17p kromoszómakarokat érintő vesztéseket, az 1q kromoszómakart érintő többletet, valamint a 13-as kromoszómát érintő kiegyensúlyozatlan aberrációkat vizsgáltuk. Negyvenkét beteg mintáján multiplex ligatiofüggő szondaamplifikációval vizsgáltuk az 1p, 1q, 5q, 12p, 13q, 16q és 17p kromoszómakarok jellemző vesztéseit és többleteit. A vizsgált időszakban 116 csontvelői mintán kariotipizálásra is sor került. Eredmények: Összesen 233 genetikai eltérést azonosítottunk célzottan, az aberrációk gyakorisága megfelelt a korábbi nemzetközi tanulmányok által látottaknak. Azonos kromoszómakarokat fluoreszcens in situ hibridizációval, valamint multiplex ligatiofüggő szondaamplifikációval vizsgálva az eredmények 96,2%-os egyezést mutattak. Az utóbbi technikával a fluoreszcens in situ hibridizációval detektált abnormalitásokon túl további 21 kiegyensúlyozatlan genetikai aberrációt azonosítottunk 16/42 betegben (38%). Következtetés: Eredményeink alapján az általunk használt két molekuláris citogenetikai módszer együttes alkalmazása jelentősen segítheti a jövőben a plazmasejtes myelomában szenvedő hazai betegek átfogóbb genetikai karakterizálását. Introduction: Plasma cell myeloma is a hematological malignancy with heterogeneous genomic landscape and diverse clinical course. Recurrent chromosomal and subchromosomal aberrations commonly occur in this entity and are associated with the pathogenesis and progression of the disease. The identification of these alterations aids genetic characterization, classification and prognostication of patients. Aim: Molecular cytogenetic investigations of plasma cell myeloma patients treated at the University of Pécs Clinical Center and János Balassa County Hospital of Tolna County, Szekszárd, between 2005 and 2018 were evaluated in our study. Method: 231 patients were screened for genetic aberrations using fluorescence in situ hybridization. Translocations involving the immunoglobulin heavy chain gene, losses of 1p and 17p chromosome arms, gains of 1q chromosome arm and unbalanced aberrations of chromosome 13 were investigated. Losses and gains of 1p, 1q, 5q, 12p, 13q, 16q and 17p chromosome arms were analyzed using multiplex ligation-dependent probe implification in 42 patients. During the investigated period, 116 bone marrow karyotyping was also performed. Results: In total, 233 genetic aberrations were identified using our targeted approaches; the frequency of specific aberrations correlated with data of the recent literature. Concordance of results gained by fluorescence in situ hybridization and multiplex ligation-dependent probe amplification was 96.2% by analyzing the same chromosome arms. The latter technique revealed 21 additional genetic aberrations in 16/42 patient samples (38%) as compared to fluorescence in situ hybridization. Conclusions: Our results suggest that the combined application of the two molecular cytogenetic methods may facilitate a more detailed characterization of genetic aberrations of plasma cell myeloma patients in Hungary

Coagulation FXIII-A protein expression defines three novel sub-populations in pediatric B-cell progenitor acute lymphoblastic leukemia characterized by distinct gene expression signatures

L

Decidual γδT cells of early human pregnancy produce angiogenic and immunomodulatory proteins while also possessing cytotoxic potential

During pregnancy, the maternal immune system must allow and support the growth of the developing placenta while maintaining the integrity of the mother’s body. The trophoblast’s unique HLA signature is a key factor in this physiological process. This study focuses on decidual γδT cell populations and examines their expression of receptors that bind to non-classical HLA molecules, HLA-E and HLA-G. We demonstrate that decidual γδT cell subsets, including Vδ1, Vδ2, and double-negative (DN) Vδ1-/Vδ2- cells express HLA-specific regulatory receptors, such as NKG2C, NKG2A, ILT2, and KIR2DL4, each with varying dominance. Furthermore, decidual γδT cells produce cytokines (G-CSF, FGF2) and cytotoxic mediators (Granulysin, IFN-γ), suggesting functions in placental growth and pathogen defense. However, these processes seem to be controlled by factors other than trophoblast-derived non-classical HLA molecules. These findings indicate that decidual γδT cells have the potential to actively contribute to the maintenance of healthy human pregnancy

Expression Patterns of Coagulation Factor XIII Subunit A on Leukemic Lymphoblasts Correlate with Clinical Outcome and Genetic Subtypes in Childhood B-cell Progenitor Acute Lymphoblastic Leukemia

L

An Extensive Quality Control and Quality Assurance (QC/QA) Program Significantly Improves Inter-Laboratory Concordance Rates of Flow-Cytometric Minimal Residual Disease Assessment in Acute Lymphoblastic Leukemia: An I-BFM-FLOW-Network Report

Monitoring of minimal residual disease (MRD) by flow cytometry (FCM) is a powerful prognostic tool for predicting outcomes in acute lymphoblastic leukemia (ALL). To apply FCM-MRD in large, collaborative trials, dedicated laboratory staff must be educated to concordantly high levels of expertise and their performance quality should be continuously monitored. We sought to install a unique and comprehensive training and quality control (QC) program involving a large number of reference laboratories within the international Berlin-Frankfurt-Münster (I-BFM) consortium, in order to complement the standardization of the methodology with an educational component and persistent quality control measures. Our QC and quality assurance (QA) program is based on four major cornerstones: (i) a twinning maturation program, (ii) obligatory participation in external QA programs (spiked sample send around, United Kingdom National External Quality Assessment Service (UK NEQAS)), (iii) regular participation in list-mode-data (LMD) file ring trials (FCM data file send arounds), and (iv) surveys of independent data derived from trial results. We demonstrate that the training of laboratories using experienced twinning partners, along with continuous educational feedback significantly improves the performance of laboratories in detecting and quantifying MRD in pediatric ALL patients. Overall, our extensive education and quality control program improved inter-laboratory concordance rates of FCM-MRD assessments and ultimately led to a very high conformity of risk estimates in independent patient cohorts