Economic Freedom: Theory First, Empiricism After

The aim of this paper is to argue in favor of theoretically well-founded empirical examinations on how economic freedom affects economic performance, which is not the case, as we argue, in most of the huge empirical literature developed after the construction of various indexes of economic freedom. In this spirit we develop a concept of economic freedom based on Hayek (1960): absence of coercion except for state coercion to enforce known general rules. Trying to formulate Hayek’s ideas on a less abstract level, as a step further we propose a categorization of government actions, which gives us some guidance about which government actions hurt and which do not hurt economic freedom. Our concept of economic freedom allows us to conceptualize the measurement of economic freedom in a different way from the indexes of economic freedom.

Are both dimensions of property rights 'efficient'?

L

Espíritus de los mercados como determinantes de la libertad económica

This paper attempts to contribute to the understanding of the ways people’s beliefs about the market economy shapes economic freedom. The paper integrates the notion of culture as ‘spirits of markets’ into the cross-country quantitative literature on culture and institutions by modelling it as a multi-dimensional system of beliefs about the market economy. It proposes that it is the consistency of beliefs, not the beliefs themselves, that may be ‘embedded’ in culture, and therefore the consistency of beliefs may be considered as a determinant of economic freedom. With more consistently distributed beliefs a consistent increase in economic freedom will create more ‘ideological losers” in the electorate, which creates a political entrepreneurial possibility to compensate them. As such compensation usually takes the form of a reduction in economic freedom, the implication is that those areas of economic freedom that are affected by this compensation will reflect less freedom in otherwise free countries. These proposition is supported by some statistical analyses with the areas of economic freedom as dependent variables and the measures of (in)consistency of market beliefs form the World Values Survey (European Values Study) as dependent ones.Este artículo intenta contribuir a la comprensión de las formas en que las creencias de las personas sobre la economía de mercado configuran la libertad económica. El artículo integra la noción de cultura como "espíritus de los mercados" en la literatura cuantitativa entre países sobre cultura e instituciones, al modelarlo como un sistema multidimensional de creencias sobre la economía de mercado. Propone que es la consistencia de las creencias, no las creencias en sí, lo que puede estar "incrustado" en la cultura y, por lo tanto, la consistencia de las creencias puede considerarse como un determinante de la libertad económica. Con creencias distribuidas más consistentemente, un aumento constante en la libertad económica creará más "perdedores ideológicos" en el electorado, lo que crea una posibilidad política empresarial para compensarlos. Como tal compensación generalmente toma la forma de una reducción en la libertad económica, la implicación es que aquellas áreas de libertad económica que se ven afectadas por esta compensación reflejarán menos libertad en países libres. Esta propuesta está respaldada por algunos análisis estadísticos con las áreas de libertad económica como variables dependientes y las medidas de (in) consistencia de las creencias del mercado que forman la Encuesta Mundial de Valores (European Values Study) como dependientes

Növekedés, intézményrendszer és piaci folyamatok = Economic growth, institutional mix and market process

Kutatásunk alapvető kérdése az volt, hogy az intézményrendszer hogyan és miért gyakorol hatást a gazdasági növekedésre. Erre az osztrák iskola megközelítésében kerestük a választ. A kutatás elméleti részében egy olyan keretet dolgoztunk ki, amely feltárta a gazdasági szabadság, az intézmények és a vállalkozás közötti összefüggéseket. Ennek sarokpontja egy koherens gazdasági szabadság-koncepció megalkotása volt, mely Hayek (1960) szabadság-koncepcióján alapult. Elméleti koncepciónk egyik fontos következménye volt, hogy lehetővé tette a kormányzati cselekvéseknek a gazdasági szabadság szempontjából történő felosztását szabadság-kompatibilis és nem kompatibilis tevékenységekre. Az osztrák iskola vállalkozáselméletére (Kirzner 1973) építkezve elméletünkben a gazdasági szabadság koncepciója elkülönült a hatékonyság koncepciójától, s a gazdasági szabadság intézményei a gazdasági növekedés különálló tényezőjét jelentik. Ennek oka az, hogy a gazdasági szabadság intézményei támogatják a vállalkozói felfedezéseket. A vállalkozás tehát az a csatorna, amelyen keresztül a gazdasági szabadság képes kifejteni jótékony hatását. Elméleti struktúránk empirikus kutatásunk számára is megadta a keretet. Ennek során egyrészt kidolgoztunk egy mérőszámot, amely a szabadság-kompatibilis és nem kompatibilis intézmények szétválasztásán alapul, majd ezzel és más gazdasági szabadság indexszel ország-keresztmetszeti regressziókat végeztünk. A vizsgálat alátámasztotta elméletünket. | The major concern of our research was to investigate why and how institutions affect economic growth. To give an answer to this question our theoretical framework was Austrian economics. In the theoretical part of the research we developed a framework to explore the relationship between economic freedom, institutions and entrepreneurship. Its cornerstone was a development of a coherent concept of economic freedom which was based on Hayek's (1960) concept of freedom. An important consequence of our concept was that it allowed us to categorize governmental actions from the viewpoint of economic freedom into freedom-compatible and freedom-non-compatible actions. Our concept of economic freedom, connected with the Austrian theory of entrepreneurship (Kirzner 1973) is a category in its own right which is different from that of economic efficiency and it is a separate factor in economic development. The reason behind that is that entrepreneurial discoveries are supported by the institutions of economic freedom. Thus, the channel through which economic freedom deploys its beneficial effects is entrepreneurship. In our empirical analyses we relied on our theoretical framework. Here, on the one hand, we developed a measure based on the separation of freedom-compatible and non-compatible institutions, and on the other hand, we did cross-country regressions with our measure and another economic freedom index. The results provided a support for our arguments