The role of circular economy in handling global environmental and economic challenges

The concept of Circular Economy (CE) is a crucial element in handling the most important global environmental and economic challenges of the 21st century. Circular economy can be considered as an alternative to traditional linear economic systems at global level. This research is performed along the following baseline question: is the model of circular economy an appropriate tool for rethinking economic growth, and enhancing sustainability by changing attitudes towards production and consumption patterns? The investigations are also about exploring the cases where the contemporary best practices of CE can be identified in a global context. The paper focuses on the the implementation of circularity in the industrial sector. The methodology is based on literature review, examination of case studies and qualitative research (interviews with stakeholders, NGOs and companies). The results of the research can be expected to be relevant at regional, national and global level too, as CE may play a significant role in creating new jobs, supporting social inclusion, and contribute to the catching-up processes of local communities, regions and less developed countries as well

Eco-industrial parks: global standardization and institutionalization of the concept

The present paper aims to give an overview of the role of international organizations in the development of eco-industrial parks (EIP) worldwide. The study introduces the term of EIP and explains why and how an international framework and an institutionalized background could contribute to the harmonization of the currently present diverse logic and thinking behind the concept. The author reviewed the publications of the selected international organizations which are actively seeking ways to improve the existing eco-industrial parks, as well as trying to spread the practice globally

A körforgásos gazdasági modell az ipari parkokban – Nemzetközi (jó) gyakorlatok és hazai potenciál [védés előtt]

A doktori értekezés az ipari termelésre, mint a körforgásos gazdaság egyik legfontosabb lehetséges aspektusára fókuszál. Ezen belül kiemelt hangsúlyt kapnak az ipari ökoszisztémák és az úgynevezett öko-ipari parkok, amelyeken keresztül jól illusztrálható a körforgásos gazdasági modell és az új fejlesztéspolitikai megközelítések kapcsolata. Az ipari parkok vagy ökoszisztémák ugyanis olyan terepnek tekinthetők, ahol a lokalitásba vagy a térségi szintre lehet vinni, és ily módon egy átlátható, limitált elemszámú rendszerben lehet vizsgálni a körforgásos gazdaság egyébként földrajzilag nem feltétlenül meghatározott fogalmát. A strukturált szakirodalmi elemzés és az empirikus kutatás együttesen azt bizonyítják, hogy a körforgásos működés felé való elmozdulás egy vitathatatlan és elkerülhetetlen szükségszerűség, legyen szó a világ leggazdagabb országairól, régióiról vagy akár a fejlődő világ államairól. A kutatás során a doktorandusz 15 öko-ipari parkot és 10 policy-jellegű nemzetközi esettanulmányt elemzett, és önállóan vagy kutatócsoport keretén belül összesen 29 strukturált interjút készített és dolgozott fel egy előzetesen, a szakirodalom nyomán felállított szempontrendszer alapján. Globális szinten napjainkban már számos jó policy-jellegű gyakorlat és konkrét mintaprojekt azonosítható, azt azonban még korántsem lehet kijelenteni, hogy a körforgásos gazdasági modell képviselné a fő irányvonalat a fejlesztéspolitikában, illetve az ipari termelésben. A modell elterjedése és megvalósulása az ipari parkokban egyelőre egy nemzetközi szinten csak elszórtan azonosítható gyakorlat, egyedi, elszigetelt példákkal – ezt erősítették meg a kapcsolódó szakirodalmi források mellett a nemzetközi szervezetekkel készített strukturált interjúk, azaz a primer kutatási eredmények is. A körforgásos elv megteremtése az ipari parkokban, illetve ún. öko-ipari parkok fejlesztése spontán, alulról szerveződő formában csak ritkán, és csak a legfejlettebb államokban működik, az esetek többségében mindenképpen szükség van egy erős facilitátor szereplőre, amely általában a közszféra intézményei közül kerül ki, és top-down megközelítést alkalmaz. Az öko-ipari parkok és a körforgásos gazdasági modell a fejlett (és legfejlettebb) gazdaságú országokban egy technológiai zöldítésről, tisztább termelésről, energiahatékonyságról, fenntarthatóbb hulladék-és erőforrás-gazdálkodásról stb. szóló folyamat, míg a fejlődő országok esetében inkább egy komplex fejlesztéspolitikai eszköz, amely szorosan kapcsolódik a helyi gazdaságfejlesztés, munkahelyteremtés, inkluzivitás stb. céljainak eléréséhez. Magyarország esetében jól látható, hogy a 2010-12-es Nemzeti Ipari Szimbiózis Program sikeres elemei és (rész)eredményei ellenére nagyon sok lépés szükséges még a körforgásos modell megvalósításához, s ebben a közszférának a jelenleginél bizonyosan sokkal intenzívebb és proaktívabb szerepet kell majd vállalnia. Ez természetesen érvényes az üzleti szférára is, amelynek el kell sajátítania bizonyos jó gyakorlatokat, mintákat annak érdekében, hogy saját termelési láncolatát, logikáját átértelmezze. A magyarországi tapasztalat azt mutatja, hogy innovációs potenciál vonatkozásában nincs jelentős lemaradásunk a többi európai uniós tagállammal szemben, azonban komoly hiányosságok érzékelhetők mind a körforgásos gazdasági modell, mind az ipari szimbiózisok szélesebb körű implementációja tekintetében. Az az ’átállási folyamat’, amely előtt a magyar gazdaság, illetve a magyar ipar áll, kétség kívül az elkövetkező évek (vagy évtizedek) egyik legmeghatározóbb kihívása lesz hazánk számára, és döntően meg fogja határozni az ország regionális és globális versenyképességét is

A szén-dioxid-kibocsátások árazása – Az elméleti alapoktól a vállalati gyakorlatig

A klímaváltozás problémája az utóbbi években mind a döntéshozók, mind a vállalati szféra részéről növekvő figyelmet kap, ugyanakkor a jelenlegi erőfeszítések továbbra sem elegendőek a folyamat megállításához. A klímaközgazdászokat régebb óta foglalkoztatja a karbonkibocsátások árának megállapítása, amely egyrészt megfelelő alapot adhat a klímapolitikai döntések meghozatalához, másrészt a gyakorlatban alkalmazva hatékonyan ösztönözheti az emissziók csökkentését. Napjainkban egyre több országban kell adó vagy kvótavásárlás formájában fizetni a szén-dioxid-kibocsátásért, a nagyvállalatok környezeti menedzsment eszköztárában pedig megjelent és gyorsan terjed a kibocsátások úgynevezett belső árazása (internal carbon pricing). A cikk célja, hogy áttekintést adjon a karbonárazás elméletéről és gyakorlatáról, különböző alkalmazási területeiről, illetve az árak alakulásáról. A hatósági árak ugyanis a klímapolitika szigorodásával várhatóan közelítenek a közgazdaságilag „helyes” értékek felé, a vállalati karbonárazás fő célja pedig, hogy a cégeket felkészítse ezekre a változásokra – a cikkben a szerzők bemutatják, hogy jelenleg hol tart ez a folyamat

The state of green energy transition in regional industrial centres—The case study of Székesfehérvár

Industrial parks may be high pollutants of the local environment, but also engines of regional development, employment, and economic value added. To make them more sustainable, regional planning often purports to promote a transition to a greener approach, but in reality, many green measures oppose business logic and profitability, while those companies that do invest in sustainable solutions do so without having a clear strategy. This complicated setup is to be explored and modelled in this article which is focused on a remarkable area, the urban region of Székesfehérvár, an industrial city in Hungary having an impressive economic development and hosting significant domestic and international companies. The disharmony between greening policies, intentions and actions is observable in Székesfehérvár, despite the considerable local and regional potentials of renewable energy resources. Findings indicate that systemic thinking and future-oriented decision making will be necessary to achieve true sustainability, which also requires a mutually proactive attitude and the cooperation of different sectors. A legitimate strategy aiming at greening the local and regional economy (with renewable energy concerns), implemented by both public and business actors can be the key element of a successful transition. This strategy needs to be stimulated by local governance

Mennyire ismerik fogyasztóikat a helyi élelmiszertermelők?

Tanulmányunk célja annak vizsgálata, hogy a helyi élelmiszerrendszerekben, illetve konkrétan a bevásárlóközösségekben értékesítő termelők mennyire vannak tudatában a helyi termékekkel kapcsolatos fogyasztói attitűdöknek. Az adatfelvétel két lépcsőben történt 2021-ben: egy reprezentatív 1031 fős fogyasztói felmérést 224 termelő telefonos lekérdezésével egészítettünk ki. A fogyasztói attitűdök és a kapcsolódó termelői vélekedések hasonlóságát nemparaméteres próbákkal (Wilcoxon-, és medián-teszt, Kruskal-Wallis teszt, Bonferroni-korrekcióval kiegészített Dunn-teszt) vizsgáltuk. Eredményeink alapján a termelők számos attitűdváltozó (például a frissesség, vagy a helyi gazdák támogatásának szándéka) esetében fontosabbnak gondolják az egyes szempontokat, mint amennyire azok a valóságban jelentősek a fogyasztók számára, más esetekben azonban (ilyen például a hulladékmentesség) nem hangsúlyozzák eléggé a termékek jellegzetességeit. A bevásárlóközösségekben értékesítő termelők valami- vel jobban ismerik a fogyasztóikat, mint a bevásárlóközösségekben nem értékesítők, de bizonyos különbségek az ő esetükben is fennállnak. Eredményeink nemcsak a termelők számára fontosak, de a termelőket segítő civil szervezeteknek, illetve vidékfejlesztésben érdekelt érintetteknek is fontos inputként szolgálhat a marketingkommunikáció javítása érdekében

Phylogenetic analysis of Tomato spotted wilt virus (TSWV) NSs protein demonstrates the isolated emergence of resistance-breaking strains in pepper

Resurgence of Tomato spotted wilt virus (TSWV) worldwide as well as in Hungary causing heavy economic losses directed the attention to the factors con- tributing to the outbreak of this serious epidemics. The introgression of Tsw resistance gene into various pepper cultivars seemed to solve TSWV control, but widely used resistant pepper cultivars bearing the same, unique resis- tance locus evoked the rapid emergence of resistance- breaking (RB) TSWV strains. In Hungary, the sporadic appearance of RB strains in pepper-producing region was first observed in 2010–2011, but in 2012 it was detected frequently. Previously, the non-structural protein (NSs) encoded by small RNA (S RNA) of TSWV was verified as the avirulence factor for Tsw resistance, therefore we analyzed the S RNA of the Hungarian RB and wild type (WT) isolates and compared to previously analyzed TSWV strains with RB properties from different geographical origins. Phylogenetic analysis demonstrated that the dif- ferent RB strains had the closest relationship with the local WT isolates and there is no conserved mutation present in all the NSs genes of RB isolates from different geograph- ical origins. According to these results, we concluded that the RB isolates evolved separately in geographic point of view, and also according to the RB mechanism

Isopeptidase activity of human transglutaminase 2:disconnection from transamidation and characterization by kinetic parameters

Transglutaminase 2 (TG2) is a multifunctional protein with diverse catalytic activities and biological roles. Its best studied function is the Ca2+-dependent transamidase activity leading to formation of γ-glutamyl-ε-lysine isopeptide crosslinks between proteins or γ-glutamyl-amine derivatives. TG2 has a poorly studied isopeptidase activity cleaving these bonds. We have developed and characterised TG2 mutants which are significantly deficient in transamidase activity while have normal or increased isopeptidase activity (W332F) and vice versa (W278F). The W332F mutation led to significant changes of both the Km and the Vmax kinetic parameters of the isopeptidase reaction of TG2 while its calcium and GTP sensitivity was similar to the wild type enzyme. The W278F mutation resulted in six times elevated amine incorporating transamidase activity demonstrating the regulatory significance of W278 and W332 in TG2 and that mutations can change opposed activities located at the same active site. The further application of our results in cellular systems may help to understand TG2 -driven physiological and pathological processes better and lead to novel therapeutic approaches where an increased amount of cross-linked proteins correlates with the manifestation of degenerative disorders