Egy objektív érzelmi intelligenciateszt konvergens és prediktív érvényességének empirikus tesztelése

Az érzelmi intelligencia képességalapú modelljei az érzelmi intelligenciát önálló intelligenciafajtának tekintik, amely az IQ-hoz hasonlóan a maximális teljesítmény mérésén keresztül objektív tesztekkel mérhető. Jelen tanulmány egy objektív érzelmiintelligencia-teszt konvergens és prediktív érvényességének tesztelésére vállalkozik

Az érzelmi intelligenciáról. Kapcsolata a tanulmányi eredménnyel és a szociális sikerrel iskoláskorúaknál

Az utóbbi évtizedben az érzelmi intelligencia fogalma világszerte és hazánkban is nagy népszerűségre tett szert. Ma már, ha műveltségről gondolkodunk, az intellektuális készségek mellett a társas és érzelmi készségek szerepével is számolunk

Nők és férfiak a szervezetben. Kísérlet a mítoszok feloszlatására

A cikk a nők és férfiak szervezetekben elfoglalt helyét vizsgálja, vállaltan feminista nézőpontból. Az írás részletesen kitér arra is, hogy a jól megfigyelhető tények milyen más társadalmi jelenségekkel függhetnek össze. A szerzők a bevezető részben vázolják a feminizmus összetett jelentésrétegeit, és rámutatnak arra, hogy a feminizmuson belül számtalan irányzat létezik (liberális, radikális, pszichoanalitikus, marxista, szocialista, posztmodern/posztstrukturalista, (poszt)koloniális vagy harmadik világ feminizmusa), amelyek kérdésfeltevésükben, a probléma definiálásában és a megoldási javaslatokban erőteljesen eltérnek egymástól. A tanulmány két szervezeti problémát emel ki: a vertikális szegregációt (üvegplafon-jelenség) és a horizontális szegregációt (üvegfaljelenség). A szerzők azt elemzik, hogy a feminizmus különböző irányzatainak képviselői milyen lépéseket tesznek akkor, ha látják, hogy a horizontális és vertikális szegregációnak köszönhetően egy nőnek nem ugyanazok az esélyei, mint a hozzá hasonlóan tehetséges férfi kollégáinak. Az írás megoldási és továbblépési javaslatokkal zárul

Pozitív pszichológia: Az elmélettől a gyakorlatig = Positive Psychology: From the Theory to the Practice

A pozitív pszichológia, amely Seligman és Csíkszentmihályi (2000) szerint a jóllét megismerésére törekvő tudományos áramlat, az utóbbi két évtizedben világszerte nagy népszerűségre tett szert. A hazai pozitív pszichológia témájú kutatásokat elsőként, Oláh Attila szerkesztésében a Magyar Pszichológiai Szemle 2012-ben megjelent különszáma mutatta be. Jelen tanulmány kísérletet tesz arra, hogy áttekintse a pozitív pszichológiához kötődő, a fentiekben említett különszám megjelenése óta született legfontosabb eredményeket (pl. az egységesítő jóllétmodellek; a személyiség és a jóllét komplex összefüggései; a flow pszichogenetikai és neurobiológiai magyarázatai; egészséges pozitív érzelmek és optimális érzelmi egyensúly). Másik célkitűzésünk az irányzat jövőjének alakulását befolyásoló újabb kritikai észrevételek megfogalmazása, elsősorban a pozitív pszichológiai intervenciók hatékonyságához kapcsolódóan. Positive psychology, − which is a scientific approach aiming to comprehend well-being (Seligman & Csíkszentmihályi, 2000) – during the last two decades has become very popular all over the world. In Hungary, the first introduction of research in positive psychology was in a special edition of the Hungarian Review of Psychology (Magyar Pszichológiai Szemle), which was edited by Attila Oláh in 2012. The present study makes an attempt to give an insight into some important results, which have been published since the publication of the above-mentioned special edition (e.g., integrated well-being models; complex connections between personality and well-being; the psychogenetic and neurobiological basis of the flow; healthy positive emotions; optimal affective balance), and provides some critical comments regarding the future of the approach, primarily concentrating on the effectiveness of positive psychology interventions

Az érzelmi intelligenciáról : kapcsolata a tanulmányi eredménnyel és a szociális sikerrel iskoláskorúaknál

Az utóbbi évtizedben az érzelmi intelligencia fogalma világszerte és hazánkban is nagy népszerűségre tett szert. Ma már, ha műveltségről gondolkodunk, az intellektuális készségek mellett a társas és érzelmi készségek szerepével is számolunk

Személyiség, érzelmi intelligencia és élettel való elégedettség

Elméleti háttér A korábbi kutatások szignifikáns összefüggést jeleztek az érzelmi intelligencia és a jóllét különböző mutatói között. A kapcsolat erőssége nagymértékben változott annak függvényében, hogy az érzelmi intelligencia mérése milyen módszerrel történt, illetve egyelőre nem tisztázott, hogy az érzelmi intelligencia a Big Five faktorok kontrollálása mellett is a szubjektív jóllét szignifikáns magyarázótényezőjének tekinthető-e. Cél Jelen tanulmány a Big Five személyiségfaktorok, a vonás jellegű és képességalapú érzelmi intelligencia és az élettel való elégedettség összefüggéseit vizsgálja. Módszerek Keresztmetszeti kutatásunkban 421 fő vett részt (166 férfi és 255 nő). Az eljárás során az alábbi kérdőíveket töltötték ki a résztvevők: Érzelmek Mérése Skála (AES-HU), Érzelemszabályozás Szituációs Teszt (STEM), Ekman 60 Arc Teszt, Big Five Kérdőív (BFI), Élettel való Elégedettség Skála (SWLS). Eredmények Eredményeink szerint négy Big Five dimenzió (extaverzió, barátságosság, lelkiismeretesség, nyitottság) pozitív, a neuroticizmus pedig negatív korrelációt mutat mind az élettel való elégedettséggel (r = 0,20–0,33; p 2 = 0,231; F(7, 413) = 21,016; p < 0,001). Ezzel ellentétes módon a vizsgált képességalapú érzelmi intelligencia-mutatók függetlennek bizonyultak mind a személyiségtől, mind pedig az élettel való elégedettség szintjétől. Következtetések Az eredményeink egybecsengnek azokkal a korábbi kutatásokkal, amelyek igazolták, hogy a Big Five faktorok fontos szerepet játszanak az élettel való elégedettségben, illetve demonstrálták, hogy a vonás jellegű érzelmi intelligencia kapcsolatban áll a szubjektív jólléttel

The Development of a Shortened Hungarian Version of the Savoring Beliefs Inventory

Background: The Savoring Beliefs Inventory (SBI) has been widely used to measure attitudes towards savoring positive experiences. Aim: Our aim was to develop a short yet reliable and valid form of the inventory for use in circumstances where the application of the full form is not feasible. Methods: We used two separate samples in our cross-sectional research. We used convenient and snowball sampling methods. One sample (n = 3.782, males: 274, females: 3.485, gender not identified: 23, ages ranged from 18 to 86 years, mean: 43.6 years, SD = 13.7 years) completed the original SBI, which consists of 24 items, while the second (n = 825, males: 112, females: 713, ages ranged from 18 to 100, mean: 41.4 years, SD = 11.1 years) completed a shortened form, consisting of 10 items. In the second study, participants also completed other well-being measures so that we could assess external validity. Results: According to our results, the 10-item short form of the SBI has sound psychometric properties that are comparable to those obtained using the full form. Cronbach’s alpha values of initial scale = savoring via anticipation: 0.86, savoring the moment: 0.84, savoring via reminiscence: 0.84; reduced scale = savoring via anticipation: 0.85, savoring the moment: 0.81, savoring via reminiscence: 0.81. The fit indices show that the ten-item, 3-factor model was confirmed (RMSEA: 0.060, CI90: 0.049, pClose: 0.07, CFI: 0.966, TLI: 0.952, SRMR: 0.027). The external validity of the SBI (10) was also demonstrated. Conclusion: The Short Savoring Beliefs Inventory has got appropriate psychometric properties, therefore it can be used in future studies about a Hungarian population

A pszichológiai jóllét szociodemográfiai korrelátumai, kapcsolata a big five vonásokkal és az optimizmussal

Elméleti háttér A pszichológiai jóllét többtényezos modelljét Ryff alkotta meg 1989-ben. Korábbi kutatások rámutattak arra, hogy a pszichológiai jóllét az extraverzióval pozitív, a neuroticizmussal pedig negatív irányú összefüggést mutat, továbbá igazolták a pszichológiai jóllét és az optimizmus közötti kapcsolatot. Cél Jelen tanulmány arra keresi a választ, hogy milyen mértékben alkalmasak az ötfaktoros elmélet személyiségvonásai a pszichológiai jóllét szintjének elorejelzésére magyar mintán (figyelembe véve a demográfiai tényezok hatását is), illetve, hogy az optimizmus képes-e bejósolni a pszichológiai jóllét szintjét a big five dimenziók kontrollálása után is. Módszer Keresztmetszeti vizsgálatunkban 314 felnott (63,7% no; átlagéletkor: 29,5 év, SD =10,96 év) vett részt. Méroeszközök: szociodemográfiai kérdések, Big Five Kérdoív, Pszichológiai Jóllét Skála, Életszemlélet Teszt. Eredmények Az alábbi szociodemográfiai változók mutattak kapcsolatot a pszichológiai jólléttel: az anyagi helyzet; a jelenlegi lakóhely; az apa iskolai végzettsége; és az anya iskolai végzettsége. A személyiségváltozók közül a diszpozicionális optimizmus eros, pozitív irányú együttjárást (r = 0,61; p 2 = 59,9%; X2(17) = 156,35; p 2 = 61,7%; X2(18) = 162,75; p 2(1) = 6,39; p = 0,011). Következtetés Jelen kutatás egy újabb bizonyíték azon kutatások sorában, amelyek azt demonstrálják, hogy a személyiség lényeges szerepet játszik a pszichológiai jóllét alakulásában. Az eredmények azt is sugallják, hogy az optimizmus önálló, a big five dimenzióktól független magyarázóerovel bír a jóllét szintjének alakulása tekintetében. | Background The multidimensional model of psychological well-being (PWB) was originally proposed by Ryff in 1989. Empirical studies investigating the relationship of personality and psychological well-being have clearly shown that extraversion (+), neuroticism (−) and optimism (+) are related to well-being. Aims We seek to answer two questions: (1) can personality predict psychological well-being after controlling for demographic variables? and (2) can optimism predict well-being after controlling for the effects of the Big Five dimensions? Method In our cross-sectional study 314 persons (63.7% women, mean age: 29.5 years, SD =10.96 years) took part. As the first step of the study, we recorded sociodemographic data, then participants completed the Big Five Questionnaire, Scales of Psychological Well-Being and the Life Orientation Test. Results We found that financial status, current place of residence and parent’s education had a significant effect on psychological well-being. Dispositional optimism was found to be moderately correlated with PWB (r = .61, p 2 = 59.9%; χ2(17) = 156.35, p 2 = 61.7%; χ2(18) = 162.75; p 2(1) = 6.39; p = .011). Conclusions Our findings are consistent with previous research suggesting that the big five factors play an important role in PWB. Furthermore, they also demonstrate that optimism has a significant effect on one’s psychological well-being, and this effect is independent from that of the big five factors

Az optimális élmény objektív markerei és az optimális élmény megteremtésében szerepet játszó személyiségtényezők = The objective markers of optimal experience and the personality factors which promote flow

A flow képesség mérésére kidolgozásra került a Flow Képesség és Flow Kapacitás Kérdőív felnőtt és serdülőkori változata, majd a 6-18 éves korosztály számára érzelmi intelligencia tesztek is kifejlesztésre kerültek. A flow élmény alapdimenzióinak kérdőíves feltárását is célul tűztük ki. Az elméleti alapokon nyugvó, mégis empirikusan kimunkált mérőeszköz több fázison keresztül, számos vizsgálat mentén került kidolgozásra. A flow élmény fiziológiai markereinek ellenőrzésére 3 vizsgálat került lebonyolításra, a személyiségtényezők vizsgálatával párhuzamosan. Az eredmények szerint, kizárólag a flow helyzetben a spektrális aktivitás növekszik a tevékenység első szakaszában, majd a teljesítmény fenntartása mellett az aktivitásszint csökken. A GBR eredmények megerősítik a szimpatikus aktivációval magyarázott korábbi kutatásokat, mivel a flow helyzetben a megemelkedett GBR az arousal magas szintjét jelzi. A szívfrekvencia szignifikánsan nagyobb flow helyzetben, amely alacsonyabb szívritmus-variabilitást jelezhet. A vizsgálatok során a személyiségtényezőkkel való összefüggést is elemeztük. A flow élmény jellemző arckifejezésének feltárására Ekman rendszerét használtuk, a videóval rögzített arckifejezések elemzésére, a flow és antiflow helyzetekben egyaránt, dinamikus megközelítéssel. Az eredmények alapján összességében elmondható, hogy a flow helyzetben kódolt érzelmek és arckifejezések átlaga a szorongás és unalom helyzetek között található. | The Flow Ability and Flow Capacity Questionnaire was developed for measuring flow ability among adults and adolescents, then several emotional intelligence tests were established for the ages between 6-18. Instead of the establishment of a measuring tool of flow ability we invented a questionnaire of the basic dimensions of flow experience. The new tool is based on the theory but it has an empirical establishment through more phases along the studies. In order to check the physiological markers of flow, 3 studies were conducted. According to the results in the flow situation there is an increasing spectral activity in the first phase of the activity, then align with maintain the performance, this activity level decreases. Aligned with the sympathetic activation, our EDA results are corresponding with the previous research, so during flow and increased EDA can be registered, as the signal of the high arousal level. Heart Frequency is significantly higher in the flow situation, which may sign a decreased heart rate variability. In the studies we analyzed the correspondence with the personality characteristics also. For revealing the special facial patterns of flow experience, Ekman’s FACS was used to analyze the facial patterns took down during flow and antiflow states, following a dynamic approach. According to the results we can summarize that the coded emotions during flow and the mean of the facial patterns can be found between the anxiety and boredom situations

Az érzelmi intelligencia összefüggései az álomjellemzőkkel, az alexitímiával és a globális jólléttel = Relationships Between Emotional Intelligence, Dream Characteristics, Alexithymia and Global Well-Being

Elméleti háttér, célkitűzés: A korábbi kutatások feltárták az alexitímia és az álomjellemzők közötti kapcsolatokat, továbbá igazolták ezek összefüggését a szubjektív jólléttel. Az alexitímia és az érzelmi intelligencia (EI) közötti erős negatív összefüggés szintén igazolt, ugyanakkor az EI és az álomjellemzők kapcsolatára vonatkozóan napjainkig nem állnak rendelkezésre kutatási eredmények. Jelen kutatás az alexitímia mellett az EI álomjellemzőkkel és szubjektív jólléttel mutatott összefüggéseit is vizsgálja, alvászavarral nem küzdő, felnőtt, magyar mintán. Módszer: Az online, kényelmi mintavétel alkalmazásával végzett kutatásunkban 936 fő vett részt (474 férfi, 462 nő; átlagéletkor = 26,39 év, szórás = 10,33). A résztvevők az alábbi kérdőíveket töltötték ki: Érzelmek Mérése Skála, Torontói Alexitímia Skála, Álomfelidézési Skála, Álomminőség Kérdőív, Athén Inszomnia Skála, Globális Jóllét Kérdőív, valamint rákérdeztünk az álmok fontosságára és jelentésteliségére is. Eredmények: Az EI szignifikáns, pozitív együttjárást mutatott az álomfelidézés gyakoriságával, az álmok fontosságával, jelentésteliségével, élénkségével és a kifejezetten örömteli álmok gyakoriságával. Az alexitímia a vizsgált álomjellemzők közül az álomélénkséggel negatívan, a kifejezetten nyomasztó álmok gyakoriságával pedig pozitívan korrelált. A globális jóllét az álomélénkséggel és a kifejezetten örömteli álmok gyakoriságával pozitívan, a kifejezetten nyomasztó álmok gyakoriságával negatívan korrelált. A változókból létrehozott globális jóllétet magyarázó modell szignifikáns volt, mely főképp az EI és a kifejezetten örömteli álmok gyakorisága változók hatásának volt köszönhető. Következtetések: Az eredményeink azt jelzik, hogy az EI és bizonyos álomjellemzők kapcsolatban állnak, illetve az EI álomjellemzőkkel mutatott összefüggései jelentősebbek a szakirodalomban korábban feltárt alexitímia és álomjellemzők közötti együttjárásoknál. Az eredmények támogatják azt a feltételezést, hogy az álmok összefüggést mutatnak az érzelmi megküzdéssel