Módszerek a kvantitatív társadalomkutatási paradigmákban

A kvantitatív társadalomkutatás paradigmái nem csak a kutatási problémákat, hanem a módszereket tekintve is behatárolják a szóba jöhető alternatívák körét. Vagyis, bár ritkán reflektálunk erre, a statisztikai eszközök közötti választás nem pusztán technikai kérdés. Hasonlóan ritkán merül fel az a szempont, hogy maga az eszköz is hatást gyakorolhat az általa szolgált tudományra, annak szemléletére, fogalmaira, kérdésfeltevéseire. Írásomban ezeket az álláspontokat igyekszem néhány – köztük Bourdieu korrespondenciaelemzését, a mobilitáskutatás paradigmáit, a Big Data társadalomkutatási felhasználását és általában a módszertani innovációk diffúzióját érintő – példával alátámasztani

„I just ran two million regressions”, avagy módszertani paradigmák a kvantitatív társadalomkutatásban

Kuhn óta elfogadott nézet, hogy a különböző korok paradigmatikus elméletei nem csak tartalmilag, hanem módszertanilag is különböznek egymástól. Ennek ellenére a módszert alkalmazó tudomány (előadásomban: a kvantitatív társadalomkutatás) vagy maguk a módszerek (előadásomban: a statisztikai eszközök) ritkán reflektálnak erre. Hasonlóan ritkán merül fel az a szempont, hogy magának a statisztikának is önálló, a társadalomtudományoktól részben független története van, saját paradigmákkal, melyek talán az általa szolgált tudományra, annak szemléletére, fogalmaira, kérdésfeltevéseire is hatást gyakorolnak. Előadásomban néhány példával igyekszem alátámasztani ezt az álláspontomat

A scoping review on the use of natural language processing in research on political polarization: trends and research prospects

As part of the “text-as-data” movement, Natural Language Processing (NLP) provides a computational way to examine political polarization. We conducted a methodological scoping review of studies published since 2010 ( n = 154) to clarify how NLP research has conceptualized and measured political polarization, and to characterize the degree of integration of the two different research paradigms that meet in this research area. We identified biases toward US context (59%), Twitter data (43%) and machine learning approach (33%). Research covers different layers of the political public sphere (politicians, experts, media, or the lay public), however, very few studies involved more than one layer. Results indicate that only a few studies made use of domain knowledge and a high proportion of the studies were not interdisciplinary. Those studies that made efforts to interpret the results demonstrated that the characteristics of political texts depend not only on the political position of their authors, but also on other often-overlooked factors. Ignoring these factors may lead to overly optimistic performance measures. Also, spurious results may be obtained when causal relations are inferred from textual data. Our paper provides arguments for the integration of explanatory and predictive modeling paradigms, and for a more interdisciplinary approach to polarization research

Rejoinder : On the Application of Discrete Marginal Graphical Models

Tematic issue on marginal modeling. Rejoinder to dicussants

Discrete Graphical Models in Social Mobility Research - A Comparative Analysis of American, Czechoslovakian and Hungarian Mobility before the Collapse of State Socialism

Variants of path models have been widely used for the analysis of the social status attainment process. The methods presented here differ from earlier approaches in several ways. Social status is considered a categorical variable and path models are developed starting from graphical models, using the marginal log-linear approach. Overall model fit may be tested by standard techniques. Under these models, the status attainment process is completely characterized by a set of parameters that measure the strengths of the relevant effects. This is in sharp contrast with estimating and interpreting ad hoc parameters, without paying attention to overall model fit and to other effects influencing the process. The method is applied to the social status attainment process in the USA, Hungary and Czechoslovakia at the end of the last century, and shows that policies in the latter socialist countries to prevent status inheritance had little success

On the application of discrete marginal graphical models

Graphical models are defined by general and possibly complex conditional independence assumptions and are well suited to model direct and indirect associations and effects that are of central importance in many problems of sociology. Such relevance is apparent in research on social mobility. This article provides a unified view of many of the graphical models discussed in a largely scattered literature. The marginal modeling framework proposed here relies on parameters that capture aspects of associations among the variables that are relevant for the graph and, depending on the substantive problem at hand, may lead to deeper insight than other approaches. In this context, model search, which uses a sequence of nested models, means the restriction of increasing subsets of parameters. As a special case, general path models for categorical data are introduced. These models are applied to the social status attainment process, generating substantive results and gaining new insights into the difference between liberal and conservative welfare systems. To help others use these models, all details of the analyses are posted on the Web site for this article at http://nemethr.web.elte.hu/discrete-graphical-models/. Researchers can thus easily modify the analyses to their own data and models

A kérdezőbiztosok hatása a politikai közvélemény-kutatások eredményeire: bizonyítékok és magyarázatok

A kérdezőbiztosok hatását hagyományosan a közvélemény-kutatások során kapott válaszokat potenciálisan torzító tényezők közé sorolják, és a kutatások előkészítésekor jelentős erőfeszítéseket is tesznek e hatás kontrollálására. A tényleges kérdezői hatás mérésére azonban eddig kevés kísérlet született. Tanulmányunkban arra kerestünk választ, befolyásolja-e, s ha igen, milyen mértékben a kérdező a politikai közvélemény-kutatások eredményét, továbbá részleges magyarázatot is próbáltunk adni a hatás létrejöttére. A probléma közvetlenül kapcsolódik a választási földrajz érdeklődési terében álló jelenségnek, a lakóhely politikai preferenciára gyakorolt hatásának a méréséhez is, ugyanis a lakóhely hatásába a kérdezői hatás is belejátszik. Egyik legfontosabb eredményünk szerint, bár a lakóhely hatása is jelentős, a kérdező hatása legalább ekkora vagy nagyobb. A kérdezőbiztosok eltérő pártpreferenciája vagy demográfiai jellemzői részben megmagyarázzák ezt a kérdezői heterogenitást; a pártpreferencia hatása egyébként olyan irányú, hogy a kérdezett preferenciája a kérdezőéhez idomul. Bizonyítékot találtunk arra, hogy a hatás nem csupán pártpreferenciával kapcsolatos kérdések esetén áll fenn, sőt, mértéke néhány más kérdés esetén nagyságrenddel nagyobb, és stabilnak tűnik az a mintázat is, hogy a kérdezői hatás meghaladja a földrajzi kontextus hatását

How to measure musical preference on Facebook? Evidence from a mixed-method data collection

More and more digital data is available for social science analysis. This provides new ways of measuring several concepts. But when we start using new data sources, we have to understand how the new data source could be processed and how it could be analysed effectively. It is especially for Facebook data since there is no established gold standard analysis-framework. However, researchers have in-depth knowledge on how to measure different concepts using survey data. Thus, cross-referencing Facebook data with survey data is a reasonable way to support Facebook data analysis at different decision points. In this paper, we present how music preference could be measured by Facebook data and how survey data could support the selection of main indicators. Based on our results, we provide some general suggestions for Facebook data processing and indicator operationalization.Comment: 35 pages 3 figures, 6 table