Three‐Generation Households in a Central and Eastern European Country: The Case of Hungary

Using data from censuses and a microcensus between 1980 and 2016, this study examines the trends in three‐generational living arrangements, along with the factors that determine the prevalence and characteristics of the phenomenon in Hungary. Apart from the period between 1990 and 2001, the proportion of three‐generation households declined in all periods among households with children. In the decade after 1990, the rate increased due to the post‐transition economic recession and the severe housing shortage. The factors predicting a higher risk of three‐generation households were fairly consistent across the period considered, and the direction of the effect remained stable. However, some of those factors became more relevant over time (e.g., the education level of parents and single parenthood) and some became less relevant (e.g., rural residence). Meanwhile, three‐generation living is increasingly linked to social disadvantage, which is also the leading cause of poverty. This living arrangement is strongly associated with a stage in life where young people start to have children. Using data from the Hungarian Generations and Gender Survey, we determine that three‐generation living affects a significant proportion of families with children at a particular, relatively brief stage in their lives

Economic Sustainability and Intergenerational Fairness: A New Taxonomy of Indicators

The aim of this paper is to facilitate informed choice about indicators of economic sustainability and intergenerational fairness and decisions about their uses. We focus on four issues. First, we found that the same type of indicator measured at different levels - such as the general government, the (market) economy or the total economy, which includes both the market economy and the household economy - often leads to different conclusions. Second, sustainability analysis is frequently built on exogenously set age limits even though it is obvious that old age does not everywhere start at age 65; it did not always start there where it does today; and most likely it will not start there in the future. Third, we use our taxonomy of more than 80 indicators to spot holes, shortcomings and absences. Fourth, we show some structural differences between indicators of sustainability and fairness

Nagyszülők és unokák egy háztartásban : Háromgenerációs együttélések Magyarországon = Grandparents and grandchildren a common household. Multigenerational households in Hungary

A tanulmány a háromgenerációs együttélésekkel foglalkozik. Azokkal a háztartásokkal, ahol unokák, szülők és nagyszülők élnek egy fedél alatt. Noha kétségkívül viszonylag ritka, és hosszabb távon csökkenő tendenciát mutató együttélési formának tekinthetjük ezt, számításaink szerint napjainkban Magyarországon körülbelül 560 ezer ember él ilyen háztartásban. Társadalmon belüli arányukat egy ország általános jóléti szintje, a társadalompolitikák, a generációk közötti szolidaritás erőssége és mintázatai, a népesség demográfiai struktúrája, a generációs együttélések történelmi gyökerei és az ezzel kapcsolatos attitűdök is befolyásolják. Az általunk vizsgált 1980 és 2016 közötti időszakban összességében csökkent, de az 1990-es években növekvő trendet mutatott a háromgenerációs háztartások előfordulása. Időben a társadalmi hátrányok egyre inkább összekapcsolódtak ezzel az együttélési formával: az alacsony iskolai végzettségű szülők körében ugyanis a csökkenés korántsem volt olyan mértékű, mint a magasabban kvalifikáltabbak körében. Az 1990-es években, a gazdasági recesszió évei alatt pedig az átlagosnál sokkal jelentősebb növekedést láthatunk köreikben. Szorosan kapcsolódik ezt a háztartási forma az egyszülős családokhoz is. Ennek főként az az oka, hogy válás után a gyermekes szülők egy része visszaköltözik a szülői házba. Ez is jelzi, hogy az együttélési formák az életpálya során változnak, a háromgenerációs együttélés is bizonyos életszakaszokra (családalapítás környéke, válás utáni életszakasz, gondozást igénylő időskor) jellemzőbb, mint más életpályaszakaszra