ICT as an education support system quantitative content analysis based on articles published in EMI

These days the European Union is forced to contend with a serious shortage of info-communication experts. According to the prediction of the European Commission in 2015 this sector will be lacking 900 000 professionals. While annually more than 100 000 jobs or employment opportunities are created by the ICT industry, there is a lag in relevant professionals.” (Nemzetközi összefogás az it-s szakemberhiány ellen, 2013) Moreover, this trend is not only impacting Europe as in 2006 58 000 work visas were available in America for ICT professionals. (McCormack , 2010) Although it has become clear that only education can provide an effective answer to the problem of the lack of professional experts, only business firms offer IT and ICT related training opportunities and higher education institutions do not provide programs aiming to meet relevant employer demands. Consequently, any improvement of the present situation requires a familiarity with the concept of ICT along with an overview of is history and continually increasing role in the education process. Thus the present effort aims to answer the following questions: As a direct connection can be established between ICT and Information Technology, since when can ICT be considered as an educational tool? What did the conceptual system of ICT replace? How did ICT supersede the concept of Educational Technology? Can ICT be merely viewed as an all-round education tool, or there is more to its application? “Educational tools or devices are objects, materials, instruments and technological equipment, facilitating the realization of pedagogical goals and vigorously promoting the school-based learning process, specific knowledge acquisition efforts and the direct (in some cases indirect) familiarization with reality via their capability of transmitting, recording, and storing information in an effective way.” (Fodor, 2008) Since when has ICT fulfilled such roles in the education process? “The application of information and communication technology in education primarily manifests itself in a cybernetic, system in addition to a communication theory based planning and organization strategy of the learning and information acquisition process guaranteeing the optimalization of the accessibility and the reception of information with the use of modern information carriers, methodologies, and technologies.” (Kis-Tóth, 2008. p.3.) The present research effort focused on the total spectrum of articles published in full textual form between 2000 and 2010 in the periodical titled Educational Media International. Frequency analysis or computerized content analysis, a branch of quantitative content analysis was the main research method. The main goal of the inquiry was not to perform a statistical analysis on the totality of expressions, rather an examination of the occurrence of such terms as ”Information and Communication Technology,” “Information Technology,” “IT,” and “ICT.” Consequently, the research samples consist of the words of the text, or “mutually independent components of the source language flow.” (Krippendorff, 1960, p.60) The research effort includes the investigation of the textual context of the aforementioned terms via the standard keyword in context (KWIC) method providing a report on the terms:”Information and Communication Technology,” ”Information Technology,” ”IT,” and ”ICT.” It is expected that the research will facilitate the determination of the proliferation time of the given expression, which due to the unique nature of the respective periodical can be dated from the time when education started to provide a response to the challenge of technological development. The exploration of particular terms’ textual surroundings can help in determining the origin of the given concept along with revealing the relevant previous and contemporary contextual background

Library strategies in the Cyber-Physical Society

The Fourth Industrial Revolution leads to cyber-physical systems facilitating communication not only between machines and people, but between machines themselves (Straub, 2015). Such radical changes give rise to the cyber-physical society including not only the physical and virtual spaces, but the human social, and cultural sphere as well (Monostori 2019). Several professions and trades disappear and new ones emerge on the labour market while the skills required of employees have changed too (World Economy Forum, 2018). Hence the need for institutions capable of preparing people to meet such challenges becomes pressing. In the United States libraries are expected train the population for the use of technological devices brought about by the Fourth Industrial Revolution along with improving the respective digital competence levels (Horrigan, 2016). Furthermore, various international strategies and the changing learning environment assign new tasks for libraries. Thus in the 21st century, in addition to their traditional function libraries have to become -digital education centres -learning environments -on-line educational spaces. Based upon data obtained via computerized qualitative content analysis of international strategies my presentation focuses on the changing tasks and future perspectives of libraries

A technológiai fejlődés hatása a könyvtárakra

A világon zajló 4. ipari forradalom gyors és gyökeres változást hoz a technológia, a gazdaság és a tár- sadalom életében. A technológiai fejlődés hatására átalakulnak a munkavállalóktól elvárt képes- ségek. A folyamat egy kulturális paradigmaváltáshoz vezet, ami komoly kihívást állít a könyvtárak elé is. A könyvtáraknak fejleszteniük kell a humánerőforrásukat, a technológiai és módszertani eszköztárukat, valamint a társadalom elvárásainak tükrében át kell gondolni a könyvtári épületek fizikai kialakítását is. A könyvtáraknak még jobban be kell kapcsolódniuk a digitális kompetencia- szint fejlesztésébe, a tanulók és a lakosság számára a legújabb technológiával felszerelt tanulási és alkotó környezetet kell biztosítaniuk, felkészítve őket a XXI. századi munkaerőpiaci elvárásokra

A könyvtárak digitális ökoszisztémája

A 4. ipari forradalom elkerülhetetlenül megváltoztatja világunk működését. Az exponenciális ütemben zajló fejlődés hatására átalakulnak a munkakörülmények, továbbá megváltoznak a társadalom mindennapjait befolyásoló tényezők: okosvárosok jönnek létre, átalakul a fogyasztói társadalom működése és tovább erősödik az információ értéke. A társadalomnak szüksége van egy olyan intézményrendszerre, amely segíti alkalmazkodását a gyorsan fejlődő világhoz. A könyvtárak jövője e feladatnak a felvállalása. Jelenleg azonban hiába tölt be az információ kulcsfontosságú szerepet a világban, az az intézmény, amelynek dolgozói rendelkeznek az információforrások közti eligazodás képességével, válsággal küzd, elbizonytalanodás jellemzi saját identitása terén, és átalakítása jelentős elmaradásban van. A könyvtárak fontossága vitathatatlan, hiszen a kultúra terjesztésének legfontosabb intézményét jelentik a türannoszok udvaraiban a Kr. e. 6. században létrejött első könyvtár megalapítása óta. Hogy ne kerüljön veszélybe ez a 2500 évnyi létjogosultság és elért eredmény, ahhoz figyelembe kell venni a XXI. század technológiai és társadalom-filozófiai változásainak hatását. A könyvtáraktól nem, mint önálló intézménytől kell várni a megoldást, hanem a „könyvtári ökoszisztéma” szintjén kell gondolkodni. Ennek elengedhetetlen része a felnövő generáció információhasználatra történő nevelése, az információt fogyasztó társadalom összekapcsolása az információhoz való hozzáférést biztosító szakmákkal, továbbá a munkaerőpiaci és társadalmi igényekre történő reagálásként a technológiai lehetőségek felé történő nyitás, elérve, hogy a könyvtár inkubátorként működve biztosítsa a szükséges kompetenciák elsajátítását. Elemezve a 4. ipari forradalom hatását, valamint a hazai és nemzetközi könyvtári stratégiák iránymutatásait, a könyvtárak életét befolyásoló infokommunikációs technológiákat és alkalmazási formáit hazánkban és nemzetközi viszonylatban, valósulhat meg a könyvtár digitális ökoszisztémájának beazonosítása. A gazdaság területéről származó humánteljesítmény technológia modellje a 4. ipari forradalom elvárásait figyelembe véve rendszerszintű megoldást javasol és könyvtári adaptálása támogatja a könyvtárak digitális átállását

A könyvtárak digitális ökoszisztémája

A kiberfizikai társadalom létrejötte jelentősen átalakítja a munkaerőpiacot, valamint a munkavállalóktól elvárt képességeket. Milyen igények megjelenéséhez vezet ez a társadalom tagjai részéről? Hogyan tudnak a könyvtárak reagálni a gyorsan változó folyamatokra? A válasz keresése során érdemes feltárni, hogy milyen iránymutatást kap a könyvtárintézménye a vezető szervezetektől. Az IFLA (International Federation of Library Associations) 2013-tól évente adja közre stratégiai iránymutatásait, és olyan trendekkel találkoztunk, mint a jogvédelem, ahol a szerzői jog mellett a magánszféra jogbiztonságának támogatása került hangsúlyozásra; erősítették a technológiai eszközök könyvtári alkalmazását, továbbá a mobilappok és blockchain technológiák terjesztését a társadalom felé. Folyamatosan hangsúlyos trendként jelent meg az oktatásba történő bekapcsolódás, az online oktatás-, valamint kompetenciafejlesztés megvalósítása a könyvtárakban. Ezzel szemben az új 2019-2024-ig tartó stratégia egy egészen más filozófiát tükröz: legfőbb stratégiai pontjai a könyvtárak és érdekképviseletük megerősítése, szorosabb kapcsolat a nemzetközi szervezetekkel, valamint a könyvtári szövetségekkel, és a közvélemény formálása a könyvtárak szerepéről. A könyvtári stratégiák elmezése során nem hagyhatjuk figyelmen kívül az Amerikai Könyvtári Szövetség (American Library Association) stratégiai irányait. A stratégiák kvalitatív tartalomelemzéssel történő feltárása, valamint a társadalomban zajló folyamatok áttekintése segítséget nyújt, hogy beazonosíthassuk a könyvtárak digitális ökoszisztémáját

A digitális átállás hatására változó olvasási szokások és módszertani lehetőségek

Hazai és nemzetközi kutatások alapján a magyar tanulók digitális szövegértése mélyen az európai uniós országok tanulóinak teljesítménye alatt található. A helyzetet nehezíti, hogy a pedagógusok esetén is szomorú képet láthatunk Magyarországon: a pedagógusok leggyengébb kompetenciája az információkeresés (Eszenyiné, 2018.) Mindeközben a gyerekek információ szerzési szokásai az olvasáshoz való viszonyukra is hatással van, ezért fontos olyan megoldásokat, támogatási rendszereket keresni, melyek segítik az olvasás népszerűsítését, támogatják az olvasott tartalom értelmezését. A digitális kultúra terjedése nemcsak az olvasási szokásainkat befolyásolja, hanem egy olyan új feldolgozási eszköztárat kínál, amit kreatívan alkalmazva növelhetjük az olvasás szeretetét. Az új módszertani megoldások az olvasási élményeket digitális formában feldolgozzák fel és nemcsak a tanórai keretek között alkalmazhatóak, hanem a non-formális oktatásban is. Alkalmazásukkal a könyvtárak aktivizálhatják a tanulókat, kihasználva az infokommunikációs technológiák adta új lehetőségeket, nyitottabbá teszik a tanulókat a megismerésre, valamint az olvasás élményének igényére. Kísérleti eljárásban elemzése kerültek számítógépes grafikai megoldásokkal történő feldolgozása az olvasott műveknek, a képregénykészítéstől egészen a gondolattérkép-készítővel történő feldolgozásig, voltak csoportok, akik mozgóképek formájában dolgozták fel az olvasott művek egyes aspektusait, de a közösségi média adta lehetőségek kihasználása is jelentős hozadékkal jár. Az előadásban a konkrét megvalósíthatósági lehetőségek kerülnek bemutatásra és elemzésre gyakorlati hasznosíthatóságuk alapján

Forráskutatás a világhálón

A könyv az információs társadalom információközpontú és technológiai, gazdasági megközelítése szempontjából vizsgálja a digitális kor hatásait a pedagógus munkájára, a digitálisan létező források és keresőeszközök megjelenésének hatását a kutatómunka szükségszerű változásaira, a szerzői jogi kérdé sekre és a könyvtárak, levéltárak, múzeumok szerepvállalására a digitálisan elérhető források kereshetőségének és felhasználhatóságának biztosításában. Célja, hogy gyakorlati segítséget is nyújtson a pedagógiai munka digitalizált, vagy eleve csak digitálisan létező forrásanyagának összegyűjtéséhez és ezek etikus fel- használásához

A technológiai fejlődés hatása a könyvtárakra

A világon zajló 4. ipari forradalom gyors és gyökeres változást hoz a technológia, a gazdaság és a társadalom életében. A technológiai fejlődés hatására átalakulnak a munkavállalóktól elvárt képességek. A folyamat egy kulturális paradigmaváltáshoz vezet, ami komoly kihívást állít a könyvtárak elé is. A könyvtáraknak fejleszteniük kell a humánerőforrásukat, a technológiai és módszertani eszköztárukat, valamint a társadalom elvárásainak tükrében át kell gondolni a könyvtári épületek fizikai kialakítását is. A könyvtáraknak még jobban be kell kapcsolódniuk a digitális kompetenciaszint fejlesztésébe, a tanulók és a lakosság számára a legújabb technológiával felszerelt tanulási és alkotó környezetet kell biztosítaniuk, felkészítve őket a XXI. századi munkaerőpiaci elvárásokra