Business process quality measurement using advances in static code analysis

Business process models play an important role in the life of a company. Resemblances between software programs and business processes inspired several researchers to adapt software metrics from the field of static code analysis to help designers to build more effective and understandable processes. This paper aims to add recent advances in software quality measurement such as benchmarking and ISO/IEC 25010 standard based quality models to business process quality measurement. These techniques were proved to be very useful in software engineering both for managers and developers; moreover, they can be easily adopted to business process workflows. We focused on a specific type of flowchart called event-driven process chain (EPC), because in an EPC the activities are very often managed by software systems and our assumption is that the quality of these software systems affects the quality of the EPC itself. The presented business process quality model also uses the quality and test coverage metrics of these software systems besides business process metrics

Maintainability of classes in terms of bug prediction

Measuring software product maintainability is a central issue in software engineering which led to a number of different practical quality models. Besides system level assessments it is also desirable that these models provide technical quality information at source code element level (e.g. classes, methods) to aid the improvement of the software. Although many existing models give an ordered list of source code elements that should be improved, it is unclear how these elements are affected by other important quality indicators of the system, e.g. bug density. In this paper we empirically investigate the bug prediction capabilities of the class level maintainability measures of our ColumbusQM probabilistic quality model using open-access PROMSIE bug dataset. We show that in terms of correctness and completeness, ColumbusQM competes with statistical and machine learning prediction models especially trained on the bug data using product metrics as predictors. This is a great achievement in the light of that our model needs no training and its purpose is different (e.g. to estimate testability, or development costs) than those of the bug prediction models

Lehet-e a fémhab köszörűanyag?

A fémhabok úgynevezett celluláris anyagok, amelyeknél egy alap mátrixban cellás szerkezetet alakítunk ki. A cellás anyagokkal a negyvenes évektől kezdtek foglalkozni és azóta folyamatosan fejlődnek. A jelenleg használt szintaktikus fémhabok legnagyobb részénél alumínium a mátrix, míg az erősítő anyag az alumínium olvadáspontjánál magasabb olvadáspontú anyag. Dolgozatunkban alumínium mátrixba ágyazott, nikkellel bevont üveggömbhéjakkal végeztük a vizsgálatainkat. A vizsgálataink célja az volt, hogy újszerű felhasználási területek után kutatva köszörűanyagként alkalmazzuk a munkadarabot. Segítséget kaptunk a magyar Granit Csiszolószerszám Kft-től, ahol biztosítottak számunkra megmunkálandó anyagot, illetve köszörűgépet. Az eredmények kiértékelésében a helyi etalonokat használtuk. Az összehasonlíthatóság érdekében egy fémek megmunkálására használt munkadarabot is köszörültünk a szintaktikus fémhabbal

Üveggömbhéj erősítésű alumínium mátrixú szintaktikus fémhab kvázi-statikus nyomóvizsgálata

Az ember a kezdetek óta meríti ötleteit az őt körülölelő természetből. Épp így van ez a fémhabok esetében is. Ezek az anyagok két nagyobb csoportba sorolhatóak: nyílt és zárt cellás habok. A második esetben, ha a cellák hasonló alakúak, méretűek és egymáshoz viszonyított elhelyezkedésük is azonos, akkor szintaktikus fémhabokról beszélünk. Ezen anyagok olyan alap fizikai és mechanikai tulajdonságaikat vizsgáltuk, mint a sűrűség, térkitöltési tényező, különböző mikroszkópos képek, keménység, nyomóvizsgálatokra adott válaszok. A fő célunk az üveggömbhéj erősítésű alumínium mátrixú szintaktikus fémhabok alapjainak megismerése és az emelt hőmérsékletre adott válasza összevetve a szobahőmérsékletű eredményekkel, továbbá egy új ipari felhasználás tervezése

Strukturális magyar nyelvtan. 4. A szótár szerkezete = Structural grammar of Hungarian. 4. The structure of the lexicon

A kutatás célja a -Magyar strukturális nyelvtan 4., a mentális szótár szerkezetéről szóló kötetének elkészítése. A szótári információk szerteágazó és rendkívül gazdag voltából következően a kutatás esettanulmányok elkészítésére törekedett. Az igékről hat esettanulmány készült: az első az igék szemantikája és a szintaktikai alternációk közötti összefüggést vizsgálja, a második az implicit vonzatok kérdésével foglalkozik, a harmadik témája a határozatlan argumentumok problémája, a negyediké az igék eseményszerkezete és az aspektus összefüggései, az ötödiké az igei poliszémia, végül a hatodiké az igei vonzatkeret ábrázolásának problémái. Külön-külön esettanulmány készült a relációs főnevekről, a melléknevek szemantikájáról, a mellérendelő kötőszókról, a funkcionális kategóriákról és a partikulákról. Általánosabb témákat vesz célba a ?Morfofonológia a szótárban? c. esettanulmány, a mentális szótár pszicholingvisztikai aspektusairól szóló tanulmány, valamint a szótár korpusznyelvészeti vonatkozásaival foglalkozó tanulmány. Az elkészült mű összesen 14 esettanulmányt tartalmaz kb. 800 lap terjedelemben. A kutatás egyes részkérdései külön könyvben jelentek meg, így az OTKA kutatás keretében készült el és jelent meg egy-egy könyv a modalitásról, az aspektusról és akcióminőségről, valamint a szóképzésről. A "Jelentéselmélet" új kiadásának néhány fejezete is az ennek a kutatásnak az eredménye. (Megjegyzés: A Strukturális magyar nyelvtan 4. kötetében két olyan fejezet is szerepel, melynek anyaga nem képezte jelen kutatás témáját, de tartalmilag kapcsolódik hozzá.) | The aim of the research was the preparation of the fourth volume of the structural grammar of Hungarian to be devoted to the structure of the lexicon. In view of the extreme richness of the lexical information and its ramifications the research was confined to prepare case studies on the various domains of the lexicon. Six such case studies are devoted to the lexical structure of verbs: the first study examines the interrelationship between verbal semantics and syntactic alternations, the second deals with the problems of implicit arguments, the third with the lexical aspects of the indefiniteness effect, the fourth with event structure and aspect, the fifth with polysemy, and the sixth with heneral questions of the argument structure of verbs. Separate studies deal with relational nouns, with the semantics of adjectives, with coordinating conjunctions, with functional categories and with particles. More general topics are dealt with in the study on morphophonological aspects of lexical representations, in the study on psycholinguistics aspects of the mental lexicon and in the study on the contribution of corpus linguistics to the study of the lexicon. The volume contains 14 chapters (approximately 800 pages). Some results of the research were published in separate volumes (one on modality, another one on aspect and aktionsart, a third one on derivational morphology and the lexicon). (Note: In vol. 4 of A structural grammar of Hungarian, there are two chapters that did not emerge as a result of the present project, but they are thematically related to it.

A drill-down approach for measuring maintainability at source code element level

Measuring source code maintainability has always been a challenge for software engineers. To address this problem, a number of metrics-based quality models have been proposed by researchers. Besides expressing source code maintainability in terms of numerical values, these models are also expected to provide explicable results, i.e. to give a detailed list of source code fragments that should be improved in order to reach higher overall quality.In this paper, we propose a general method for drilling down to the root causes of a quality rating. According to our approach, a relative maintainability index can be calculated for each source code element for which metrics are calculated (e.g. methods, classes). The index value expresses the source code element's contribution to the overall quality rating.We empirically validated the method on the jEdit open source tool, by comparing the results with the opinions of software engineering students. The case study shows that there is a high, 0.68 Spearman's correlation, which suggests that relative maintainability indices assigned by our method express the subjective feelings of humans fairly well

A public unified bug dataset for java and its assessment regarding metrics and bug prediction

Bug datasets have been created and used by many researchers to build and validate novel bug prediction models. In this work, our aim is to collect existing public source code metric-based bug datasets and unify their contents. Furthermore, we wish to assess the plethora of collected metrics and the capabilities of the unified bug dataset in bug prediction. We considered 5 public datasets and we downloaded the corresponding source code for each system in the datasets and performed source code analysis to obtain a common set of source code metrics. This way, we produced a unified bug dataset at class and file level as well. We investigated the diversion of metric definitions and values of the different bug datasets. Finally, we used a decision tree algorithm to show the capabilities of the dataset in bug prediction. We found that there are statistically significant differences in the values of the original and the newly calculated metrics; furthermore, notations and definitions can severely differ. We compared the bug prediction capabilities of the original and the extended metric suites (within-project learning). Afterwards, we merged all classes (and files) into one large dataset which consists of 47,618 elements (43,744 for files) and we evaluated the bug prediction model build on this large dataset as well. Finally, we also investigated cross-project capabilities of the bug prediction models and datasets. We made the unified dataset publicly available for everyone. By using a public unified dataset as an input for different bug prediction related investigations, researchers can make their studies reproducible, thus able to be validated and verified