A kutatás célja a -Magyar strukturális nyelvtan 4., a mentális szótár szerkezetéről szóló kötetének elkészítése. A szótári információk szerteágazó és rendkívül gazdag voltából következően a kutatás esettanulmányok elkészítésére törekedett. Az igékről hat esettanulmány készült: az első az igék szemantikája és a szintaktikai alternációk közötti összefüggést vizsgálja, a második az implicit vonzatok kérdésével foglalkozik, a harmadik témája a határozatlan argumentumok problémája, a negyediké az igék eseményszerkezete és az aspektus összefüggései, az ötödiké az igei poliszémia, végül a hatodiké az igei vonzatkeret ábrázolásának problémái. Külön-külön esettanulmány készült a relációs főnevekről, a melléknevek szemantikájáról, a mellérendelő kötőszókról, a funkcionális kategóriákról és a partikulákról. Általánosabb témákat vesz célba a ?Morfofonológia a szótárban? c. esettanulmány, a mentális szótár pszicholingvisztikai aspektusairól szóló tanulmány, valamint a szótár korpusznyelvészeti vonatkozásaival foglalkozó tanulmány. Az elkészült mű összesen 14 esettanulmányt tartalmaz kb. 800 lap terjedelemben. A kutatás egyes részkérdései külön könyvben jelentek meg, így az OTKA kutatás keretében készült el és jelent meg egy-egy könyv a modalitásról, az aspektusról és akcióminőségről, valamint a szóképzésről. A "Jelentéselmélet" új kiadásának néhány fejezete is az ennek a kutatásnak az eredménye. (Megjegyzés: A Strukturális magyar nyelvtan 4. kötetében két olyan fejezet is szerepel, melynek anyaga nem képezte jelen kutatás témáját, de tartalmilag kapcsolódik hozzá.) | The aim of the research was the preparation of the fourth volume of the structural grammar of Hungarian to be devoted to the structure of the lexicon. In view of the extreme richness of the lexical information and its ramifications the research was confined to prepare case studies on the various domains of the lexicon. Six such case studies are devoted to the lexical structure of verbs: the first study examines the interrelationship between verbal semantics and syntactic alternations, the second deals with the problems of implicit arguments, the third with the lexical aspects of the indefiniteness effect, the fourth with event structure and aspect, the fifth with polysemy, and the sixth with heneral questions of the argument structure of verbs. Separate studies deal with relational nouns, with the semantics of adjectives, with coordinating conjunctions, with functional categories and with particles. More general topics are dealt with in the study on morphophonological aspects of lexical representations, in the study on psycholinguistics aspects of the mental lexicon and in the study on the contribution of corpus linguistics to the study of the lexicon. The volume contains 14 chapters (approximately 800 pages). Some results of the research were published in separate volumes (one on modality, another one on aspect and aktionsart, a third one on derivational morphology and the lexicon). (Note: In vol. 4 of A structural grammar of Hungarian, there are two chapters that did not emerge as a result of the present project, but they are thematically related to it.
