Az online oktatás tapasztalatai és gyakorlata a pedagógusok nézőpontjából

We conducted a survey among educators about the forced online teaching during coronavirus lockdown in Spring 2020. The aim of the study was to get an accurate picture of the online teaching-learning. On the one hand the questionnaire examined the type of help teachers had received and had asked for, on the other hand the changes in their well-being and in their educational practices, both in terms of methods used and their judged effectiveness. Finally, teachers were also asked about their relationship with students and students’ assumed well-being. Our results show that although educators have received significant help, it has not come from those whom they had asked it from. Basically, they would have liked to get more help from colleagues who were proficient in IT, and they were overwhelmed by the help they received from the heads of the institutions, the work community, friends, and other colleagues. The work they invested increased significantly during online education, but they were less able to judge students’ knowledge and so they decided to grade students’ work less rigorously. Despite teachers’ increased attention to students’ well-being, deterioration in student well-being, attitudes toward learning, and disturbed daily routines were reported. The number of students' independent exercises increased significantly and the proportion of tasks requiring students’ collaboration (pair and group tasks) decreased. It can be seen that there were significant differences between teachers in their choice of methods and their effectiveness. The source of difficulties was investigated in light of methods used. Drawing on information gained in this research suggestions for possible directions towards changes were made.A koronavírus járvány miatti 2020 tavaszán bevezetett kényszerű távolléti oktatással kapcsolatban kérdőíves felmérést végeztünk pedagógusok körében. A vizsgálat célja alapvetően a kialakult helyzet felmérése volt. A kérdőívben egyrészt azt vizsgáltuk, hogy a pedagógusok milyen segítséget kaptak és igényeltek volna, másrészt a közérzetüket és az oktatás változásait vizsgáltuk, mind az alkalmazott módszerek, mind az általuk megítélt eredményesség tekintetében. Végül kérdeztük őket a diákokkal való kapcsolatukról és a diákok közérzetéről is. Eredményeink szerint a pedagógusok bár jelentős segítséget kaptak, de sokszor nem azoktól, akiktől szerettek volna. Alapvetően informatikában jártas kollégák segítségét hiányolták, és sokallták az intézmény vezetőjétől, a munkaközösségtől, a barátoktól és egyes kollégáktól kapott segítséget. Az általuk befektetett munka jelentősen nőtt az online oktatás idején, kevésbé tudták megítélni a diákok tudását és kevésbé szigorúan osztályoztak. Annak ellenére, hogy a diákokkal való személyes törődés nőtt, a diákok közérzetének, tanuláshoz való viszonyának és napirendjének romlásáról számoltak be, miközben jelentősen nőtt az önállóan megoldandó feladataik száma és csökkent a diákok együttműködését igénylő (páros és csoportfeladatok) aránya. Tetten érhető, hogy a különböző helyzetben levő pedagógusok közt mind módszerválasztásban, mind eredményességben jelentős különbségek vannak. A nehézségek okait összefüggésbe hoztuk az alkalmazott módszerekkel és javaslatokat fogalmaztunk meg az adatok tükrében a lehetséges változtatások irányára

A több szempontú szociometria és a csoportosító szociometriai módszer különbségei, előnyei és buktatói, valamint az együttes használatukban rejlő lehetőségek

Háttér és célkitűzések: A magyar iskolapszichológiai gyakorlat egyik nagyon fontos eszköze a szociometria. A külföldi gyakorlatban a Mérei Ferenc által létrehozott és Magyarországon használt több szempontú szociometriai módszer helyett azonban egy hazánkban eddig nem alkalmazott módszer terjedt el. Az általunk csoportosító szociometriának elnevezett módszer az adatokat hasonlóan gyűjti, de egy teljesen eltérő elemzési eljárás mentén a csoportos helyett az egyéni jellemzőkre fókuszál. A metódus az 1970-es és 80-as évek óta sok fontos kutatási eredményt hozott. Jelen tanulmány a két módszer összevetésével, az elméleti különbségek és hasonlóságok elemzésével, valamint a csoportosító szociometria gyakorlati felhasználhatóságával foglalkozik, kitérve a legfontosabb szakirodalmi hivatkozásokra is, eligazítva az olvasót a külföldön igen termékeny kutatási terület irodalmában

Szervezeti képzések gyakorlata Magyarországon a nemzetközi adatok tükrében

Az eltérő szervezeti környezetben (vállalatok és intézmények) folyó képzések és különösen a tréningek hatékonyságának értékelése régóta fennálló problémakör, amelyre a vezetők és HR-szakemberek hosszú idő óta keresik a megfelelő eszközöket és módszereket. A szerzők cikkükben bemutatják a 2016-ban több mint 400 magyarországi szervezet közreműködésével (vállalatnál és intézménynél) végzett felmérésük tapasztalatait, majd ezeket összevetik a 2004-2005, 2008-2010 és 2015-16. évben folytatott, nemzetközi, úgynevezett Cranet-felmérés során kapott válaszokkal. Empirikus vizsgálatuk alapján következtetéseket vonnak le a magyarországi szervezeteknél folyó képzések és tréningek jellemzőiről és az ott alkalmazott hatékonyságmérési módszerekről

Életérzés és társadalomkép = Life feelings and representation of society

A kutatás a társadalmi viszonyokra, kategóriákra, történeti változásokra vonatkozó - egyéni tartalmakban megjelenő, társadalmi mintázatot mutató - nézetek feltárására irányult, keresve ezek érzelmi töltetét, a bennük megjelenő közhangulatot, a személyes helyzettel, illetve a társadalmi közállapotokkal való megelégedettség összetevőit és mértékét. A rendszerváltó Magyarországon a megtapasztalt és látni vélt elégedetlenség viszonylag nagy mérvű, és a kibontakozó markáns társadalmi egyenlőtlenségeknek - a szociálpszichológia nemzetközi szakirodalmában kimutatott - kognitív-affektív igazolása itt csak részleges és a kritikai közszellemhez képest erőtlen. A kiterjedt mintákon zajló, és empirikus mérőeszközöket adaptáló és kifejlesztő kutatás érdemben hozzájárul a társadalmi feszültségek azonosításához a köztudatban, miközben mint alapkutatás, a kognitív szociálpszichológia látókörébe vonja az érzelmek megélését, percepcióját és szerepét. | The research focused on revealing views and judgments regarding social conditions, categories and historical changes as appearing in individual judgments showing social patterning, attempting to unfold their emotional charge, public morale, and the magnitude and elements of satisfaction with personal situation and general state of affairs. The cognitive-affective justification of the experienced and presumed relatively large dissatisfaction in Hungary during its transformation to democracy and the large-scale social inequality emerging in its wake - well known in the international literature of social psychology - is only partially substantiated when compared to critical public morale. The research utilizing an extensive sample, developing and adapting empirical tools is indispensable in identifying social tensions in public thinking, while at the same time functioning as a basic research drawing the perception, role and experiencing of emotions into the sphere of cognitive social psychology