Zsolnai József pedagógusképe

Zsolnai József pedagógusokról alkotott nézetét több művében is megfogalmazta. A tanulmány bemutatja, milyen értékeket, tulajdonságokat tart fontosnak, milyen az ő álláspontja szerint az ideális pedagógus, a gyakorlatban miként realizálódhat elképzelése. Bemutatom továbbá Zsolnai Tanár Úr szakmai életútjának fontosabb állomásait, amelyek hitelesen alátámasztják, megerősítik életprogramjának üzenetét

Pedagógusetikai kódexek bemutatása, vizsgálata

„A Kódex nem az egész embert átmelegítő, rendíthetetlenül megvalósult erkölcs maga – csak mankó, amelyet majd egyszer eldobhatunk, mert a töréseket kihevert, ép csontozatú emberlénynek már semmiféle külső támogatásra sem lesz szüksége. De addig örüljünk neki: használjuk. Segít. Erősít. Véd.” (Jókai, 2004:8

A Pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózatok kialakítása című projektről

A TÁMOP – 4.1.2-08/1/B-2009-0007 Pedagógusképzést segítő szolgáltató- és kutatóhálózatok kialakítása című projekt 2010. március 1-jén indult, és 2011. augusztus 31-én fejeződött be. A projektgazda a Pannon Egyetem, megvalósító konzorciumi partnerei a Dunaújvárosi Főiskola és a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola voltak. Az elnyert támogatás összegéből, mintegy 110 144 320 Ft-ból tizennégy témát valósítottunk meg. A témák közül kilencet a Pannon Egyetem, négyet a Dunaújvárosi Főiskola, egyet a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola gondozott

Az ukrán-magyar határvidék társadalomföldrajzi vizsgálatai, kapcsolatrendszer és együttműködés a két ország határmenti térségében = Social geographical study of the population of the Ukranian and Hungarian borderland areas and study of crossborder cooperation

A következők befolyásolták a határ két oldalán lévő térségek közötti kapcsolatokat: 1.politikai helyzet 2.a határátkelők, ellenőrzőpontok megléte 3.rokoni kapcsolatok (a legális határon átnyúló kapcsolatrendszert erősítette az intenzívebb rokonsági kapcsolatrendszer) 4.gazdasági helyzet (az illegális határon átnyúló kapcsolatokat is befolyásolja), árak közötti különbségek 5.a határvidék településhálózata (rurális vagy városi térség), ez utóbbi esetében intenzívebb a kapcsolatrendszer. A határvidékek esetében az alábbi problémákra figyelhettünk fel: 1.Politikai konfliktus, amelyek rendszerint a meglévő államok vagy pártok között feszülnek 2.Gazdasági gondok, mint a rurális térségek elszigeteltsége, az elszegényedés, stb. 3.Demográfiai probléma, elöregedés; valamint szelektív elvándorlás, ha a körülmények kedvezőtlenek. Itt azt is meg kell jegyezni, hogy a természetes szaporodás majdnem egész Európában nagyon alacsony, ill. helyenként negatív, de a vizsgált térségekben több helyen az elvándorlási tényező meghatározó mértékben rontja, illetve fokozza ezt a helyzetet. 4.Társadalmi és etikai problémák, és etnikai konfliktus; az elszegényedettség, a faji, vallási előítéletesség, stb. | It was found that the main factors affecting the border area: 1. Permeability of the frontier depends on the political situation, presence of checkpoints on the border (difficulty or perceived difficulty in crossing, militarization, etc.). 2. Legal border crossing was more frequent when there were close familial relationships between people living on two sides of the border. 3. The intensity of illegal border crossing depended on the economic and political situation. Where there is a big difference in the price of certain goods between the two countries some inhabitants try to exploit this. 4. The findings suggest another main factor of border life and contact is whether the area is rural or urban. It appeared to be easier to build cross border relationships in urban areas. The borderlands present a range of different problems, of variable seriousness: 1. political problems, including conflict between governments, ethno-national groups and political parties. 2. economic problems, like rural area depression, deindustrialization, geographical isolation, etc. 3. demographic problems, mainly of population decline; selective emigration 4. social and ethnical problems, like deprivation, racial prejudice, etc

A megújuló energiafogyasztás és a nettó energiaimport, az üvegházhatású gázok kibocsátása, valamint a humán tőke közötti kapcsolat vizsgálata = The relationship between renewable energy consumption, net energy import, greenhouse gas emission and human capital

L

Karácsony Sándor, a református értékközvetítő neveléstudós

Karácsony Sándor (1891–1952) a református pedagógiára az egyik legnagyobb hatást gyakorló neveléstudós. A reformáció értékeinek közvetítése mind a közéleti, mind a tudományos életében tetten érhető, vallása jelentette számára a mindennapi és a magasabb szintű törekvéseinek forrását. Küldetéstudatát a református hit, a tettvágy és az alkotás egysége jellemzi, amelyek mindegyike Isten dicsőítésére szolgál. Kötelességének érzi Kálvin követőjeként a folyamatos Igeolvasást, feladatainak magas színvonalú teljesítését, a rábízott talentumokkal való okos gazdálkodást, a szorgalmas munkát, melyhez a lelki erőt, a fáradhatatlan lelkesedését a vallásából meríti. A református egyház működését meghatározó Szentírást és hitvallásait, az egyetemes papság és a zsinat-presbiteri elveket a pedagógia világára értelmezte és alkalmazta. Álláspontja szerint a nevelés valójában közös munka, életközösség kell, hogy legyen, amellyel kapcsolatban a nevelő viszonyulásának, hitének kiemelt szerepe van. Életfilozófiáját az önnevelés, a társas kapcsolati kultúra fejlesztése és a társadalom értékes tagjaként való tevékeny élet jellemzi

Pedagógusetikai kódexek bemutatása, vizsgálata

„A Kódex nem az egész embert átmelegítő, rendíthetetlenül megvalósult erkölcs maga – csak mankó, amelyet majd egyszer eldobhatunk, mert a töréseket kihevert, ép csontozatú emberlénynek már semmiféle külső támogatásra sem lesz szüksége. De addig örüljünk neki: használjuk. Segít. Erősít. Véd.” (Jókai, 2004:8