Interacción de la teoría y la práctica: experiencias del campo de la empresa social húngara

The concepts of social enterprise and social entrepreneur have been subject to growing interest in Hungary, but the field still lacks clear understanding and regulation. Still, in recent years, several key actors have appeared and have shaped the emerging organizational field in certain directions. Based on the theory of reflexive isomorphism, the present paper analyzes the approaches of these dominant actors in Hungary, and also examines the interpretations of practitioner social entrepreneurs. The research employs document analysis to explore the main actors, approaches and narratives, and semi-structured interviews with 20 social entrepreneurs to account for the experiences from practice. Through these methods, the influence of the dominant actors and discourses on the views and experiences of social entrepreneurs is discussed, which contributes to the understanding of the development of the social enterprise organizational field in HungaryLos conceptos de empresa social y emprendedor social han estado sujetos a un interés creciente en Hungría, pero el campo aún carece de una comprensión y regulación claras. Aún así, en los últimos años, varios actores clave han aparecido y han dado forma al campo organizacional emergente en ciertas direcciones. Basado en la teoría del isomorfismo reflexivo, el presente trabajo analiza los enfoques de estos actores dominantes en Hungría y también examina las interpretaciones de los profesionales de las empresas sociales. La investigación emplea análisis de documentos para explorar los principales actores, enfoques y narrativas presentes, y entrevistas semiestructuradas con 20 emprendedores sociales para dar cuenta de las experiencias de la práctica. A través de estos métodos, se discute la influencia de los actores y discursos dominantes en las opiniones y experiencias de los emprendedores sociales, lo que contribuye a la comprensión del desarrollo del campo organizacional de la empresa social en Hungrí

Társadalmi vállalkozások és ökoszisztémáik Európában. Magyar országjelentés

A társadalmi vállalkozás (social enterprise) és a társadalmi vállalkozói szellem (social entrepreneurship) fogalmai meglehetősen újak Magyarországon. Megjelenésük és első példáik egyes nemzetközi nonprofit szervezetek és alapítványok (Ashoka és NESsT) hatásához kapcsolódnak. Azonban bizonyos már létező hagyományok e fejlesztő és támogató szervezetek megjelenése előtt gyökereket biztosítottak a jelenségnek. E hagyományok közé tartozik a civil társadalom és a nonprofit szektor (jótékonysági, önkéntes és egyesületi hagyomány); a szövetkezetek, különösen a szociális szövetkezetek (szövetkezeti hagyomány); a társadalmi célú, felelős hagyományos vállalkozások (üzleti háttér); az egyházakhoz kapcsolódó gazdasági kezdeményezések (egyházak jótékonysági hagyománya). Továbbá e jelentés az állam szerepét (szakpolitikai hajtóerő) két szempontból hangsúlyozza a társadalmi vállalkozások fejlődésében. Egyrészt a magyar állam és az Európai Unió (EU) bizonyos támogatási programok révén alakítják a mezőt, amelyek – a központi költségvetés vagy az EU által társfinanszírozott pályázati rendszereken keresztül – szociális gazdasági kezdeményezéseket és újabban kifejezetten társadalmi vállalkozásokat támogatnak. Másrészt, állami intézmények, például önkormányzatok is részt vesznek társadalmi vállalkozások létrehozásában. Eltekintve e gyökerektől, a társadalmi vállalkozások alapítói ma már gyakran ismerik a fogalmat, és kifejezetten társadalmi vállalkozásokat kívánnak létrehozni

Szociális és egészségügyi területeken működő társadalmi vállalkozások üzleti működési modelljei

Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa a hazai egészségügyi és szociális szektorban tevékenykedő társadalmi vállalkozások üzleti működési modelljeinek bizonyos fajtáit. A cikk statisztikai adatok elemzésén és négy esettanulmány részletes bemutatásán alapul. A kutatás során kétféle társadalmi vállalkozók által használt üzleti működési modellt azonosítottak a szerzők. Azok a társadalmi vállalkozások, amelyek az állami finanszírozást értékesítéssel kiegészítő modellt használják, fő bevételeiket az államtól realizálják, továbbá igyekeznek ezt kiegészíteni saját értékesítési csatornájukon szerzett különféle jövedelmi forrásokkal. Ezzel szemben egyes társadalmi vállalkozások a magánpiaci értékesítésen alapuló modellt használják, melyek elszakadni kívánnak az állami bevételi forrásoktól, arra törekedve, hogy önálló értékesítési tevékenységből származó bevételt generáljanak

Alakzatok a modern és későmodern költészetben és műfordításaikban

Authors of this paper analyze the functions of figures in the poetry of two outstanding poets from the modern and late-modern period. They analyze the meaning forming and structure organizing functions of figures in different periods of Ady Endre’s and József Attila’s poetry. A complete analysis is not achievable, but this paper can serve as an example for further stylistic researches as well as for stylistic researches of text variants in different languages. In our paper Kiss Tímea analyses Ady’s adjectional figures in samples taken from several volumes using method of functional stylistic analysis. She analyzes the function and meaning formation of figures in the texts. The analysis is opened with a short theoretical overview. In the second part of the work Lőrincz Julianna gives a short theory of translatology to help understand the relationship between the source and the target texts. Important questions like translatability, untranslatability, equivalency and intertextuality are discussed. Translation of poems is really difficult. Though they are not as untranslatable as Jakobson says, but such a creative process is needed, that creates texts applicable for the canon of the recipient culture. In the next part Kiss Tímea analyzes the figures in foreign language variants of Ady’s texts. Then in each analysis Lőrincz Julianna gives comparative analysis of figures in foreign language variants (Russian, English) in some of József Attila’s texts. The parallel analysis gives the opportunity for the writers to show the differences and sameness of the figures and structures used in different periods. The readers can get a picture about the difficulties of the foreign language recreation of József’s and Ady’s unique style, who are unquestionably outstanding poets in their own culture. We hope our paper can help teachers and students of highs schools and universities to evolve the ability of functional style analysis during poem analysis. Maybe it will be practical for those who are interested in equivalency of English, Russian, Italian and Slovak target variants of the analyzed texts and how these texts are adequate or non-adequate with the source texts