Túlkorosság és esélyegyenlőtlenség az iskola kezdő szakaszában

A későbbre tolódó iskolakezdés társadalmi következményeit feltáró vizsgálat a neveléstudomány azon gyakorlatának kritikájából indul ki, amely a gyermekkort életkori átlagok mentén osztályozza, és erre építi fel pedagógiai intézményrendszerét is. Ez a megközelítés idézi elő az óvodából iskolába történő átmenet nehézségeit. E nehézségekkel való megküzdés egyik intézményesített formája a későbbre tolódó iskolakezdés lehetősége. A vizsgálat bemutatja, hogyan válhat egy, az iskola és a szakemberek által támogatott gyakorlat a különböző társadalmi rétegekhez tartozó gyerekek közötti esélykülönbségek elmélyítésének eszközévé. A kutatás eredményei rámutatnak arra, hogy szoros kapcsolat van a későbbi iskolakezdés és a hátrányos helyzetű gyerekek iskolai kudarcai között, miközben ugyanez a gyakorlat további előnyhöz juttatja a magas státusú gyerekeket

Rape myth acceptance as a relevant psychological construct in a gender-unequal context: The Hungarian adaptation of the updated Illinois rape myths acceptance scale

The Updated Illinois Rape Myth Acceptance Scale (UIRMAS) has been widely used for measuring rape myth acceptance. The scale was created in the United States, however studies have shown that rape myth is a culturally and socially embedded phenomenon. Therefore, in order to measure rape myth acceptance in other parts of the world, the scale needs to be validated. Victim blaming and rape myths are both widespread in public reactions to rape in Hungary (ie, in media reports and public opinion). Furthermore, Hungary can be characterized by a weak feminist movement and scoring low on gender equality measures. Nevertheless, we expected and found the reliability and validity of the Hungarian version of the Updated Illinois Rape myth acceptance Scale (UIRMAS). In Study 1 we conducted a confirmative factor analysis to assess the structural validity of the scale and identified the original factors of

A túlsúlyos emberek implicit elutasítása gyerekkorban = Children’s implicit rejection of overweight people

Az elhízás pszichológiai aspektusai nem választhatók el a túlsúlyos emberekkel szemben kialakított sztereotípiáktól és a nők társadalmi helyzetétől. Mind a tudományos, mind a köznapi megközelítésekre jellemző, hogy az elhízásért elsősorban az egyént és nem a környezeti tényezőket teszik felelőssé. A túlsúlyos embert a társadalom erőteljesen stigmatizálja és diszkriminálja, bár az elutasítás rendszerint indirekt formát ölt, és már gyerekkorban tetten érhető. Kvalitatív vizsgálatunk arra irányult, hogy felmérje e társadalmi összetevők hatásait a serdülőkor előtt álló lányok elhízással, a túlsúlyos emberekkel és a soványságideállal kapcsolatos attitűdjeiben. Nyolc fókuszcsoport-interjúban 51, 9—11 éves gyerek vett részt Budapesten és környékén. Az interjúk szociálpszichológiai tartalomelemzése több szinten, a „grounded theory” elve szerint és a sztereotipizálás hatásainak elméleti kerete mentén zajlott. Eredményeink a túlsúlyossággal szembeni egyöntetű, negatív attitűdökről árulkodnak, amelyek kifejeződése kommunikációs tabuba ütközik, így az elutasítás ténye implicit marad. A gyerekek morális dilemmát élnek át, mivel az elutasítás tapasztalata szembekerül a saját magukról fenntartott pozitív, toleráns én képével. Következésképp a túlsúlyhoz kapcsolódó attribúció kérdése meghatározó szerepet kap az elfogadás—elutasítás dinamikájában. A beszélgetéseket a soványság normatív jellege, vagyis a sovány mint jelző nélküli állapot gondolata is áthatja. Mivel azonban mindez implicit módon és nem nyíltan kommunikálva fogalmazódik meg, a túlsúlyos gyerekek fenyegetett helyzete fokozottan tetten érhető, hiszen az implicit vagy averzív elutasítást az elutasító nem, csupán az elutasított érzékeli. A túlsúly problémája megnevezhetetlen, mégis áthatja a csoportdinamikát. Kutatásunk eredményei arra engednek következtetni, hogy a serdülőkor előtt álló lányokban kiemelten fontos lenne tudatosítani az (A) egészséges táplálkozással, az egészséges életmóddal, vagyis az elhízás megelőzésével és kezelésével kapcsolatos és a (B) külső megjelenésre vonatkozó társadalmi elvárások, sztereotípiák és kirekesztő attitűdök közötti különbséget. | The psychological aspects of being overweight are inseparable from obesity stereotypes and women’s social roles. Both scientific and lay discourses ascribe individual responsibility to obesity rather than external factors. An overweight person is strongly stigmatized and discriminated against; however, the rejection tends to take an implicit form. Not only obesity, but the rejection connected to it can be identified in childhood as well. Our qualitative research aimed at discovering how the exposure to weight stereotypes are reflected in pre-adolescent girls’ attitudes toward weight gain, overweight people and the norm of slimness. Eight focus group interviews were conducted with the participation of 51, 9- to 11-year-old pre-adolescent girls in and around Budapest, Hungary. Content analysis of the interview transcripts took place on different levels, within the framework of “grounded theory” and following the social psychological theories on the effects of stereotyping. Our results point to a unanimously shared negative attitude toward obesity, which are obstructed by communication taboos and therefore expressed implicitly. Participating children encountered a moral dilemma over the experience of rejection and their own positive, tolerant self-image. Therefore, attributional judgments connected to overweight determine the dynamic of rejection and acceptance. The conversations also made it clear that being slim is the widely accepted norm, it is the unmarked position. However, as these commonly shared ideas were not explicitly communicated, they put a further threat on the position of children with overweight, as the others expressing implicit or aversive rejection remain oblivious of their own behavior, while the victims of rejection are fully aware of it. The problem of overweight is indescribable, but governs group dynamics. Based on our findings we therefore argue, that pre-adolescent girls should become aware of the difference between healthy nutrition/healthy life-style, thus preventing obesity and the normative expectations of the ideal look and the discrimination connected to it

Névváltozás vagy kórkép változás? A pszichoszomatikus betegségkategóriák átalakulását befolyásoló társadalomlélektani tényezők = Change of name or change of syndrome? The influence of social psychological factors on the transformation of psychosomatic disease categories

Kutatásunk elméleti és empirikus vizsgálódásokból állt. Az elméleti kutatások egybehangzóan igazolják hipotézisünket, hogy a szomatizációs jelenségek alakulásában jelentős szerepet játszik az adott kor tudományos diskurzusa, a kultúra és a gyógyító-beteg kapcsolat. Az elméleti kutatásokból 10 tanulmány és 4 konferencia előadás készült, 1 monográfia előkészületben van. A kutatás empirikus részében fókuszcsoport és interjú technikával, kérdőíves vizsgálattal, kórrajzok, irodalmi elbeszélések és esettörténetek, illetve média-reprezentációk elemzésével végeztük vizsgálatainkat Eredmények: 1. Magyarországon magasabbra becsülik a szomatizáció előfordulását, mint másutt 2. A tüneteket egyéni okoknak tulajdonítják, bár a társadalmi hatások szerepe is megjelenik a diskurzusokban 3. A tünetek reprezentációiban megjelennek a szomatizációval kapcsolatos kortárs teóriák elemei és a nemekkel kapcsolatos társadalmi sztereotípiák 4. A laikusok és szakemberek vélekedései több hasonlóságot mutatnak annál, mint a felek gondolják 5. a szomatizációs zavarok kialakulását jelentősen befolyásolják az orvos-beteg kommunikáció zavarai. Az empirikus kutatásból 6 tanulmány és 9 konferencia előadás készült (4 cikk előkészületben van). Eredményeink bemutatására szimpóziumot szerveztünk a Magyar Pszichológiai Társaság 2004-es Naggyűlésén, majd 2006 januárjában egy általunk szervezett konferencián (Tünetek és történetek. A szomatizáció társadalmi és művészeti olvasatai) tettük közzé a végső eredményeket. | Our research project consisted of theoretical and empirical studies. Our theoretical results unanimously prove the hypothesis that the scientific discourse of a given period plays a pivotal role in the formation of symptoms. Culture and doctor-patient relationship has an outstanding importance in the transference of these effects. We have published 10 articles and 4 conference papers from the results and a monograph is in peparation. In the empirical part of the research we used focus group and interview techniques, questionnaire survey, content-analysis of patient records, narratives, case studies and media-representations. Results: 1. In Hungary the estimated prevalance of somatization is much higher than in other countries 2. Symptoms are attributed mainly to individual causes but societal effects also appear in the discourses 3. Elements of theories about somatization and gender stereotypes appear in the representations of symptoms 4. Lay and professional representations show much more similarities than the parties suppose 5. Problems in doctor-patient communication contribute to the development of somatization symptoms. We have published 6 articles and 9 conference abstracs from the results (4 papers are in preparation). We organised a symposium at the 2004. conference of the Hungarian Psychological Society. We presented the final results at a conference organised by us in January 2006 (Stories and symptoms. Social and cultural representations of somatization)

The Polish Round Table as a blueprint for “successful” social change?

The Polish Round Table offers a rare historical example where negotiations between representatives of opposing political sides achieved major political transformation in a peaceful way. Such an outcome should undoubtedly be labeled a success. However, in our commentary, taking the example of the Polish Round Table, we take a critical look at the interpretation of success of social movements by social scientists. In line with the ethos of social sciences, social scientists value (harmoniously achieved) progressive types of change, such as the change that followed the negotiations of the Polish Round Table. Indeed, when it comes to the Round Table, our definition of success may be blurred by the political evaluation of the changes of 1989 from a liberal perspective. The target articles point out the importance of specific structural conditions (both internal and international) and psychological processes (perceptions of power, efficacy and moral commitment) that led to the successful outcome. We therefore argue that it is pivotal to delineate the conditions of success, if we want to apply them to other contexts without bias. Neither hindsight, nor liberal bias are problematic per se, but they can evoke a form of wishful thinking that, as scientists, we may want to treat with some skepticism

Laikusok és gyakorló orvosok nézetei a szomatizációról = Lay and medical understanding of somatization

Kutatásunk célkitűzése az volt, hogy megvizsgáljuk, milyen diskurzív mintázatot követnek a szomatizációval kapcsolatban a laikusok és a gyakorló szakemberek elképzelései a mai Magyarországon, s hogy ezek a reprezentációk milyen viszonyban vannak egymással. A felmérés során 10 fókuszcsoport-beszélgetést szerveztünk Budapesten laikus résztvevőkkel, és 25 interjút készítettünk budapesti és vidéki orvosokkal. Kutatásunk eredményei rávilágítanak arra, hogy mind a szomatizációhoz köthető diagnózisok az etiológia, a terápia terén, mind a szomatizációra hajlamosító személyes és társadalmi összetevők szempontjából nagyon hasonló véleményen vannak a medicina képviselői és a laikus résztvevők. A hasonlóságok ellenére azonban egyik fél sem tartja sikeresnek a kommunikációt orvos és beteg között. Az orvosok véleménye szerint nagyon nehéz a páciensekkel elfogadtatni a betegség pszichoszomatikus okait, és ez megnehezíti a gyógyítást, ezzel szemben a laikusok úgy vélekedtek, hogy az orvosok nem vesznek tudomást a pszichoszomati­kus okokról, ezért nem tudják helyesen kezelni a szomatizációs problémákat. Feltételezésünk szerint erre az ellentmondásra a szomatizáció és a szomatizációban érintett személyek szociális reprezentációja adhat magyarázatot, melyben a társadalom többféle előítélete is helyet kap