Talajminták vizsgálata Budapest XI. kerületének területéről környezetfizikai módszerekkel

Környezetünk komplex rendszert alkot, mely számos szférát foglal magában. A különböző szférák között aktív és passzív folyamatok, anyagtranszportok zajlanak. A szférák között kiemelt szerepet kap a pedoszféra, amely az összes többi szférával kölcsönhatásban áll és alapvetően meghatározza az élővilág és az ember életfeltételeit. Emiatt ezzel a szférával kiemelten kell foglalkozni, és nem csak a természetes környezetben, hanem az ember által erősen befolyásolt települési környezetben is. Mindezt az magyarázza, hogy ma a világ népességének több mint a fele (51-52%) városi környezetben él, ahol az ezzel járó infrastruktúra és a fenntartáshoz szükséges rendszerek folyamatos szennyező forrást jelentenek a városi környezetre. Ennek hatására nem csak a szennyezés mértéke nőtt, hanem a nagy népsűrűség miatt a potenciálisan veszélyeztetett népesség száma is. Jelenleg hazánk népességének 17,6%-a Budapesten, 51,8%-a egyéb városokban él (ANDREJCSIK et al., 2014). Budapest területe számos olyan potenciális szennyező forrással rendelkezik, melyek hathatnak a talajra. Közösségi szempontból idesorolható a közlekedés, kommunális hulladék, utak jégtelenítéséből származó anyagok, egyéni fűtés és aeroszol kibocsájtás. Ipari szempontból a különböző üzemek, csatornák, ipari létesítmények. A városi talajok vizsgálatát kiemelt feladattá teszi egy Budapesten mostanában elterjedő, új tevékenységforma, a városi kertészkedés, a közösségi kertek megjelenése és elterjedése. A városi talajok ebben az esetben mezőgazdasági szempontból, kiskerti növények termesztésekor kerülnek hasznosításra. Maga a törekvés segít a városi embereknek közelebb kerülni a természethez, és ezáltal segíti világnézetük, a természethez való viszonyuk fejlődését. Nem szabad megfeledkeznünk azonban arról, hogy például a toxikus fémekkel szennyezett talaj eseten az itt termesztett növények fajtól és anyagcserétől függően bioakuumuláció miatt komoly egészségre ártalmas hatással lehetnek (MOLNÁR, 2013). Magyarországon jelenleg legalább 28 aktív közösségi kert található, ebből 15 Budapesten (www.kozossegikertek.hu). Dolgozatomban Budapest XI. kerületéből származó városi talajmintákat vizsgálok (1. ábra), elsősorban toxikus fémtartalom alapján. Célom az, hogy általános képet nyújtsak a főváros legnépesebb kerületének talajszennyezettségéről, és felhívjam a döntéshozók figyelmét azokra a helyszínekre, ahol beavatkozás szükséges

Egy erdélyi tőzegláp környezettörténeti rekonstrukciója részletes szedimentológiai és geokémiai vizsgálatok alapján

The Homoródszentpál Kerek-tó (Round Lake) is a Holocene peat bog deposition in the western foothill area of the Eastern Carpathians in Romania. This paper presents the result of geochemical analysis of the peat bog at Homoródszentpál Kerek-tó (Round Lake) and compared previous sedimentological and pollen analytical data.. The elemental composition was examined by XRF and six elements (Fe, Mn, Ca, Mg, Na, K) were analysed in water extraction method using atomic absorption spectrometry AAS. The elemental distribution describes the paleoenvironmental and palaeohydrological changes and indicates the different evolution stages of the bog system. Through our results, water-soluble Fe and Mn could be linked to the mineral component of the sediment while the Ca shows biophilic origin. The Na, K and Mg show affinity both the organic and inorganic material. Total element content was determined by handheld XRF (X-ray fluorescence spectroscopy). We use major and trace elements (Fe, Mn, Ti, Si, Zr, P, S)to correlate the sediment matter and apply Fe/Ti, Mn/Ti and Mn/Fe ratios to interpret as indicators of changes in in situ redox conditions of the bog. Based on the sedimentation rate, we distinguished 3 sections from the Middle Neolithic to the Migration Period, in which the influence of human cultures gradually emerged around the lake

Provenance groups in a Roman jet jewelry collection at Aquincum (Budapest, Hungary) and comparison with jet and jet-like gemstones

Jet and jet-like gemstones are found in graves from the Neolithic, but they became particularly popular during the Bronze Age and the Roman period. To discover their provenance, several techniques were used to determine distinctions between organic materials and occurrences. The present study utilized a combination of Fourier Transform Infrared spectroscopic (FTIR) and stable isotope ratio analyses to compare a unique Copper Age black bead („Lelle bead”) with Roman period jet items from the Aquincum Museum’s collection and known jet samples from various locations (UK, Spain, Turkey). Visual and multivariate statistical analyses of FTIR spectra, combined with H%, C%, and stable hydrogen and carbon isotope ratio determinations enabled us to distinguish significant (p < 0.1) groups among the Aquincum collection: „Lelle-type” samples, „Whitby-type” jets, shales, and coals. Some gemstones were positively identified as Whitby jet, whereas some of the others were indistinguishable from the Lelle bead. This study shows that the coupled FTIR and stable isotope analyses can potentially be used to determine the provenance of archaeological artifacts