The psychological consequences of the ecological crisis: Three new questionnaires to assess eco-anxiety, eco-guilt, and ecological grief

As climate change develops reactions such as eco-anxiety, eco-guilt and ecological grief are becoming increasingly common. Our aim was to develop questionnaires to assess these psychological consequences, and to examine their relationship with pro-environmental behavior (PEB). Items of the questionnaires were generated based on literature review and the qualitative analysis of semi-structured interviews (N = 17). The first item pool was administered to a large adult sample (N = 4608) along with assessing PEB. The Eco-Guilt Questionnaire (EGuiQ-11) and the Ecological Grief Questionnaire (EGriQ-6) each had a one-factor structure, while the Eco-Anxiety Questionnaire (EAQ-22) consisted of two factors: habitual ecological worry and the negative consequences of eco-anxiety. The factors were positively associated with PEB. The questionnaires had a robust factor structure, and they are suitable for the assessment of a wide range of negative emotional states related to climate change and the ecological crisis. Our results indicate the possible utility of negative emotions in reinforcing PEB

Az Érzelmi Kreativitás Leltár (ECI) hazai adaptációja

Tanulmányunkban az Averill és Thomas-Knowles (1991) által kidolgozott Érzelmi Kreativitás Index (ECI) hazai adaptációját mutatjuk be. Az érzelmi kreativitás koncepciója számos oknál fogva jelentõs: kitágította az empirikus kreativitáskutatás fókuszát, közelebb hozta egymáshoz az akadémiai és személyiségpszichológiai paradigmákat, és gyakorlati jelentõsége is van; az érzelmi kreativitás magas szintje fordítottan korrelál az alexitímiával, ami számos klinikai jelenség rizikótényezõje. Az Érzelmi Kreativitás Index egy 30 itemes önkitöltõs skála, Averill és Thomas-Knowles a konstrukció szerkezetének és az egyéni különbségeknek a felmérése céljából alakította ki. Három alskálát tartalmaz: érzelmi készültség, újdonság és hatékonyság/autentikusság. Jelenlegi kutatásunk célja az volt, hogy megteremtsünk egy érvényes és megbízható magyar változatot az érzelmi kreativitás mérésére James Averill munkái alapján és az õ személyes engedélyével. A tesztet három vizsgálatban alkalmaztuk. Az elsõben 905 személy (561 nõ és 344 férfi) vett részt, amely alapján felülvizsgáltuk az eredeti faktorstruktúrát. Az eredmények és a konfirmációs faktoranalízis egyaránt megerõsítették a háromfaktoros struktúrát, a skálák megfelelõ belsõ konzisztenciát mutattak. Második vizsgálatunkban négy pszichológiai skálát alkalmaztunk (IRI, CISS 48, Tóth-féle Kreativitás Skála, Kreatív Tevékenység Kérdõív) a konvergens és divergens validitás megállapítására. Az eredmények kapcsolatai igazolták a három konstrukció érvényességét. A harmadik vizsgálatban a vonások idõbeli stabilitását néztük meg teszt-reteszt módszerrel. Ezen vizsgálatok eredményei alapján elmondhatjuk, hogy a lefordított, adaptált, lerövidített kérdõív pszichometriai jellemzõi megfelelõek, és megbízhatóan méri a nevezett pszichológiai konstruktumokat

Psychobiography as a method. The revival of studying lives: New perspectives in personality and creativity research

Psychobiography was invented by Sigmund Freud while investigating the psychological determinants of Leonardo da Vinci’s artistic creativity. Following the founder of psychoanalysis there were about 300 psychobiographic analyses published until 1960. From the 1930’s psychoanalysis also influenced the unfolding personality psychology trend called personology in the USA, led by G. W. Allport and Henry A. Murray, who also worked with life stories. However, the major methodological problems of classic psychobiography and the rising of nomothetic approaches in personality research effaced studying lives between the 1950’s and the 1980’s. The narrative turn in psychology made life story analysis accepted and popular again, and from the 90’s we can talk about “a renaissance of psychobiography”. The new endeavors encompass psychoanalytical and personological traditions and also integrate narrative perspectives. Contemporary psychobiography is constantly widening its focus: not only artists, but scientists, political and historical figures are also analyzed with more explicit methodology and comparative proceedings. In addition to the fact that psychobiography is a qualitative research method, it is very useful in exploring the psychology of creativity and personality itself and hence can be used as an instrument to train psychology students and prepare them for practical activities like psychotherapy or consultations. With the application of psychobiography the knowledge about human functioning and self-awareness is deepening, since it can be viewed as a practical realization of hermeneutical dialogue leading to the understanding of the human mind