Fogalmak és jelentések a területi tervezés látókörében

Az ország létezésmódját társadalmi, gazdasági, területi és környezeti folyamat-alrendszerek szintéziseként felfogva a szerző tanulmánya bevezetőjében ezen folyamatokat egyrészt önmagukban, másrészt kapcsolódásaikban vizsgálja. Mondanivalója érdemi része a területi tervezés, területiség, településfejlesztés, -rendezés fogalmakhoz kapcsolódik, melyekből eredően erőteljesen bírálja Budapest gazdasági-kulturális monopolhelyzetét, a kiegyenlítődés nehézségeit, s a törekvések tétova, majd minden vonatkozásban ellenérdekelt voltát

"Ártatlan" axiómák: EU-elvek a hazai területi tervezés kelléktárában

Kormányzatunk egyértelműen azon stratégiai elvek mellett áll, amelyeket az Európai Unió a térségi fejlesztési programok kimunkálása során a nyolcvanas évek második felétől érvényesíteni javasol. A tanulmány írója kísérletet tesz annak érzékeltetésére, hogy az elvek, amelyek deklaráltan értékteremtő társadalmi törekvések erősítői, lényegük szerint politikai-gazdasági hatalmi érdekek érvényesítői. A logikai kapcsolódásokat elemezve észrevételezi, hogy a már-már axiómaként megjelenő alapelvek - a partnerség, a szubszidiaritás, az addíció, a programozás és a koncentráció elve - közül az utóbbi, amelyet ötödik axiómaként aposztrofál, erőteljesen politikai színezetű, a többi elv érvényesítését korlátozó karakterű. Ez utóbbi elvnek az EU-programokban megjelenő kiemelt pozíciója és a szubszidiaritás elv más "síkra" terelése szerző szerint a deklarált alapelvek korántsem demokratikus "árnyékelveit" hozza felszínre. A várható következményeket tekintetbe véve, de a hazai sajátosságok figyelembevételével is, indokoltnak ítéli az EU- elvek honosítási módjának újragondolását

PRMT1 and PRMT8 regulate retinoic acid-dependent neuronal differentiation with implications to neuropathology

Retinoids are morphogens and have been implicated in cell fate commitment of embryonic stem cells (ESCs) to neurons. Their effects are mediated by RAR and RXR nuclear receptors. However, transcriptional co-factors required for cell and gene-specific retinoid signaling are not known. Here we show that Protein aRginine Methyl Transferase (PRMT) 1 and 8 have key roles in determining retinoid regulated gene expression and cellular specification in a multistage neuronal differentiation of murine ESCs. PRMT1 acts as a selective modulator, providing the cells with a mechanism to reduce the potency of retinoid signals on regulatory "hotspots". PRMT8 is a retinoid receptor target gene itself and acts as a cell type specific transcriptional co-activator of retinoid signaling at later stages of differentiation. Lack of either of them leads to reduced nuclear arginine methylation, dysregulated neuronal gene expression and altered neuronal activity. Importantly, depletion of PRMT8 results in altered expression of a distinct set of genes, including markers of gliomagenesis. PRMT8 is almost entirely absent in human glioblastoma tissues. We propose that PRMT1 and PRMT8 serve as a rheostat of retinoid signaling to determine neuronal cell specification in a context- dependent manner, and might also be relevant in the development of human brain malignancy

Loci Memoriae Hungaricae

Előszó (S. Varga Pál) - 9 ; 1. A magyar emlékezethelyek kutatásának elméleti alapjai - 23 ; 1.1. Vita - 25 ; Gyáni Gábor: A magyar „emlékezet helyei” és a traumatikus múlt - 27 ; Fata Márta: A magyar emlékezethelyek specifikumai (Hozzászólás Gyáni Gábor vitaindítójához) - 36 ; Takáts József: A klasszikus és az új nacionalizmus (Hozzászólás Gyáni Gábor vitaindítójához) - 39 ; 1.2. Történelem és emlékezet - 43 ; Balogh László Levente: A Trianon-emlékművek és az áldozatdiskurzus - 45 ; Erős Vilmos: A történetírás-történet mint emlékezethely - 58 ; Gerő András: A nemzeti emlékezethelytől a nemzeti emlékhelyig - 69 ; 1.3. Emlékezethely és medialitás - 79 ; Kerékgyártó Béla: Építészet, identitás és emlékezet (Aldo Rossi elmélete ; és a lakótelepek példája) - 81 ; Bujdosó Ágnes: A televízió mint az emlékezés médiuma (Medialitás és emlékezés sajátos összefüggései a Delta magazin főcímének kapcsán) - 96 ; Dunai Tamás: A Kádár-kori képregény mint emlékezethely - 106 ; Puskás István: „A Maradandóság Városában maradékomból élek.” (A nyolcvanas évek debreceni underground kultúrájának emlékezete) - 114 ; 1.4. Szociokulturális megközelítések - 125 ; Biczó Gábor: A kulturális emlékezet a szociokulturális konszenzusgyakorlatban: magyar–román együttélési közösségek példája - 127 ; Pék Győző–Almássy Zsuzsa–Szabó Gergely–Máth János–Kőszeghy Attila: Kollektív traumatikus eseményt követő kommunikáció vizsgálata (A magyarországi „vörösiszap-katasztrófá”-val kapcsolatos információfeldolgozás és érzelmi reakciók) - 140 ; 1.5. Az emlékezethely-kutatás nemzetközi eredményei - 151 ; Pabis Eszter: Az emlékezethelyek kutatásának eredményeiről Németországban és Svájcban - 153 ; Kovács Szilvia: Az emlékezet helyei a kultúratudományok térbeli fordulatának aspektusából (Moritz Csáky, Peter Stachel: Die Verortung von Gedächtnis) - 164 ; Pusztai Gábor: Németalföld emlékezete: holland és flamand nemzeti emlékezethelyek (Jo Tollebeek [red.]: Het geheugen van de Lage Landen) - 171 ; Réti Zsófia: Emlékezethelyek Hollandiában – A Lieux de mémoire et identités nationales című kötetről - 176 ; Száraz Orsolya: Olasz emlékezethelyek – három kötetben (I luoghi della memoria, a cura di Mario Isnenghi) - 183 ; Friedrich Judit: A kulturális emlékezet kutatása az ELTE Anglisztika Tanszékén (Egy OTKA-projektről és a Confrontations and Interactions című, angol nyelvű konferenciakötetről) - 191 ; 2. Mohács mint reprezentatív emlékezethely - 199 ; 2.1. Mohács a modern emlékezetkultúra küszöbén - 201 ; 2.1.1. A verbális közeg tanúsága - 201 ; Bitskey István: Mohács emlékezete egy kora újkori hitvitában - 203 ; Debreczeni Attila: Nemzeti nagylét, nagy temető és – Batsányi (Egy nemzeti narratíva formálódása) - 208 ; Orbán László: Az útbaigazított emlékezet Kazinczynál (Identitásminták Kazinczy önéletrajzi szöveghálózatában – a kulturális emlékezethely gondolatának megjelenése) - 227 ; S. Varga Pál: „…keressetek alkalmat a hajdanra visszanézhetni…” (Mohács emlékezethellyé válása a 19. század elejének magyar irodalmában) - 240 ; Brigovácz László: Intések az utókornak – Mohács hagyatéka reformkori szentbeszédekben - 250 ; 2.1.2. A festészet tanúsága - 259 ; Veszprémi Nóra: A magyar történeti festészet kezdetei? (A mohácsi csata képi ábrázolásai a 18. század végén és a 19. század elején) - 261 ; Keserü Katalin: Mohácsról szól-e a Mohács-kép 1848/49 után? - 274 ; 2.2. Mohács emlékezete a modern korban – a történetírás, a politika és az irodalom tanúsága - 285 ; Szendrei Ákos: „Mohács-kép” a Szilágyi Sándor szerkesztette millenniumi A magyar nemzet történetében - 287 ; Erős Vilmos: Magyar Historikerstreit? (A Mohács-vita az 1960-as és 70-es években) - 301 ; Kerepeszki Róbert: Horthy Miklós mohácsi beszéde, 1926 (Emlékezethely a politikai gondolkodásban és a nemzetközi kapcsolatok történetében) - 313 ; Kovács Szilvia: Mohács – a történettudomány és a kulturális emlékezet narratívái (Krúdy Gyula: Mohács) - 325 ; 2.3. Idegenek szemében - 337 ; Györkös Attila: Mohács és a török–francia szövetség, avagy a „Nyugat árulásá”-nak mítosza - 339 ; Jakó Klára: Foglalkozik-e Moháccsal és a magyarsággal a 16. század vége és a 18. század eleje között a moldvai és havasalföldi krónikairodalom? - 352 ; Dobrovits Mihály: Nekik Mohács kell (A török Mohács-percepció kérdőjelei) - 362 ; Bárány Attila: Adalékok Mohács emlékezetéhez a Habsburgok államaiban: II. Lajos ábrázolásai a brüsszeli katedrálisban - 367 ; 2.4. Alternatív Mohács-képek - 385 ; Csorba Dávid: Az Angyalok kápolnája mint emlékezeti hely - 387 ; Baltavári Tamás: A mohácsi csata számítógépes rekonstrukciója és animációs megjelenítése - 397; A kötet szerzői - 403 ; Névmutató - 41