A mérlegen kívüli tételek szerepének és megítélésének változása a magyar vállalatok működésében

Ebben a cikkben azt vizsgálom, hogy a hazai cégek életében milyen szerepet játszanak a mérlegen kívüli tételek, illetve a vállalati vezetők miként vélekednek az azok kezeléséhez kapcsolódó problémákról. Ehhez a Budapesti Corvinus Egyetem Versenyben a világgal kutatási projektjeinek kérdőíves felméréseit használom. Mivel mind 2004-ben, mind 2009-ben végeztünk adatfelvételt, lehetőségünk van a változások dinamikájának nyomon követésére is. A „mérlegen kívüli tételek” kifejezés a szakirodalomban többféle értelemben is használatos: sokan például a tudáshoz kapcsolódó, a pénzügyi számvitel által nem mért javak (tehát eszközök) értékét nevezik így, míg például a pénzügyi intézmények kapcsán elsősorban a különféle feltételes kötelezettségvállalásokat (például garancia, kezesség), vagyis főként a kötelezettségeket fedi a fogalom. A következőkben a mérlegen kívüli tételek kifejezést a lehető legtágabb értelemben használom: minden olyan tényezőt így jelölök, amely (1) a vállalati értékre érdemi befolyással van, (2) a mérlegben nem vagy nem a valós üzleti értéken (vagyis üzleti érték szempontjából csak részben) szerepel, és (3) a vállalkozás képes az adott tényező értékét befolyásolni. Ez tehát azt jelenti, hogy egyaránt érthetünk alatta eszközöket és forrásokat is

Levedia és Atelkuzu: Időrend és földrajzi hely - a dai és a muszlim források tanúsága

A 9. századi magyar szállásterületekről 10. század közepi bizánci forrásunk, a De Administrando Imperio (DAI) 8, 37, 38, 39, 40. és 42. fejezete szól. A muszlim földrajzi irodalomban a magyarok lakóhelyéről Ibn Hordādbeh, Al- Hamadānī, a Ğayhānī-hagyomány szerzői írnak. A kutatás nyelvtörténeti alapon a DAI időrendjét megkérdőjelezte, azonban indokolatlan a DAI 38. fejezetét a 9. század elé helyezni, hiszen Levedi Álmos kortársa volt. A DAI 37, 38, fejezete alapján a besenyők (kangarok) a türköktől vették el a Jaik (Urál) és Etil (Volga) közötti területet. A 9. századi muszlim szerzők is tudnak a magyarok kimekek és guzzok utáni, bağānāk előtti lakóhelyéről, illetve a besenyők és a bolgár ’.sk.l-ek közötti országáról. Ez nem lehet a magyar Levedia, mert az a Don vidékén kereshető, ott, ahol Atelkuzu is. A DAI szerint a besenyők 50-55 évvel ez [948/952] előtt a türköket elűzték és földjükre települtek. A türkök ma besenyők lakta földjét az ottani öt folyóról nevezik, ám ezt nem mondja forrásunk Atelkuzu-nek. A Ğayhānī-hagyomány a magyaroknak a Rūm-tengerrel határos országáról és az abba torkolló két folyójáról, az Atilról és a Dunáról szól. Atel/Etil néven csak a Volga/Don ismert, a Kuzu~Kubu a DAI szerint a Bug, Atelkuzu e két folyó között kereshető, a besenyők 10. századi földjének keleti felén. Az öt folyó vidéke (Dnyeper-Szeret között), a magyarok 9. század végi lakóhelye nem azonos Atelkuzu-vel, hanem időben későbbi szállásterület

A versenyképesség aktuális kérdései a pénzügyekben - Összefoglaló a pénzügyi kutatócsoport munkájáról = Current issues of competitiveness - Summary on the work of the Finance research team

A pénzügy kutatócsoport a TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 azonosítójú projektjében igen szerteágazó elemzési munkát végzett. Rámutattunk, hogy a különböző szintű gazdasági szereplők megnövekedett tőkeáttétele egyértelműen a rendszerkockázat növekedéséhez vezet, hiszen nő az egyes szereplők csődjének valószínűsége. Ha a tőkeáttételt eltérő mértékben és ütemben korlátozzák az egyes szektorokban, országokban akkor a korlátozást később bevezető szereplők egyértelműen versenyelőnyhöz jutnak. Az egyes pénzügyi intézmények tőkeallokációját vizsgálva kimutattuk, hogy a különféle divíziók közt mindig lehetséges a működés fedezetésül szolgáló tőkét (kockázatot) úgy felosztani, hogy a megállapodás felmondás egyik érintettnek se álljon érdekében. Ezt azonban nem lehet minden szempontból igazságosan megtenni, így egyes üzletágak versenyhátrányba kerülhetnek, ha a konkurens piaci szereplők az adott tevékenységet kevésbé igazságtalanul terhelték meg. Kimutattunk, hogy az egyes nyugdíjpénztárak befektetési tevékenységének eredményességére nagy hatással van a magánnyugdíjpénztárak tevékenységének szabályozása. Ezek a jogszabályok a társadalom hosszú távú versenyképességére vannak hatással. Rámutattunk arra is, hogy a gazdasági válság előtt a hazai bankok sem voltak képesek ügyfeleik kockázatviselő képességét helyesen megítélni, ráadásul jutalékrendszerük nem is tette ebben érdekelté azokat. Számos vizsgálatunk foglalkozott a magyar vállalatok versenyképességének alakulásával is. Megvizsgáltuk a különféle adónemek, árfolyamkockázatok és finanszírozási politikák versenyképességet befolyásoló hatását. Külön kutatás vizsgálta a kamatlábak ingadozásának és az hitelekhez kapcsolódó eszközfedezet meglétének vállalati értékre gyakorolt hatásait. Rámutattunk a nemfizetés növekvő kockázatára, és áttekintettük a lehetséges és a ténylegesen alkalmazott kezelési stratégiákat is. Megvizsgáltuk azt is, hogy a tőzsdei cégek tulajdonosai miként használják ki az osztalékfizetéshez kapcsolódó adóoptimalizálási lehetőségeket. Gyakorlati piaci tapasztalataik alapján az adóelkerülő kereskedést a befektetők a részvények egy jelentős részénél végrehajtják. Külön kutatás foglakozott a szellemi tőke hazai vállalatoknál játszott szerepéről. Ez alapján a cégek a problémát 2009-ben lényegesen magasabb szakértelemmel kezelték, mint öt esztendővel korábban. Rámutattunk arra is, hogy a tulajdonosi háttér lényeges hatást gyakorolhat arra, ahogyan a cégek célrendszerüket felépítik, illetve ahogy az intellektuális javakra tekintenek. _____ The Finance research team has covered a wide range of research fields while taking part at project TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005. It has been shown that the increasing financial gearing at the different economic actors clearly leads to growth in systematic risk as the probability of bankruptcy climbs upwards. Once the leverage is limited at different levels and at different points in time for the different sectors, countries introducing the limitations later gain clearly a competitive advantage. When investigating the leverage at financial institutions we found that the capital requirement of the operation can always be divided among divisions so that none of them would be better of with cancelling the cooperation. But this cannot be always done fairly from all point of view meaning some of the divisions may face a competitive disadvantage if competitors charge their similar division less unfairly. Research has also shown that the regulation of private pension funds has vital effect on the profitability of the investment activity of the funds. These laws and regulations do not only affect the funds themselves but also the competitiveness of the whole society. We have also fund that Hungarian banks were unable to estimate correctly the risk taking ability of their clients before the economic crisis. On the top of that the bank were not even interested in that due to their commission based income model. We also carried out several research on the competitiveness of the Hungarian firms. The effect of taxes, currency rate risks, and financing policies on competitiveness has been analysed in detail. A separate research project was dedicated to the effect of the interest rate volatility and asset collaterals linked to debts on the value of the firm. The increasing risk of non-payment has been underlined and we also reviewed the adequate management strategies potentially available and used in real life. We also investigated how the shareholders of listed companies use the tax optimising possibilities linked to dividend payments. Based on our findings on the Hungarian markets the owners perform the tax evading trades in case of the most shares. A separate research has been carried out on the role played by intellectual capital. After that the Hungarian companies dealt with the problem in 2009 with far higher proficiency than five years earlier. We also pointed out that the ownership structure has a considerable influence on how firms structure their aims and view their intangible assets

A steppe tengeréről a Kárpátok szigetére. Lehetett-e szerepe a steppei török törzsszövetségeknek a magyar népalakulásban?

The dissertation aims at the modern analysis of the process of Turkish–Hungarian coexistence, the importance of which is shown by the fact that the reconstruction of the Hungarian history in the 5–9th centuries is based on it. Following the concept of Gyula Németh, prehistoric research places Turkish–Hungarian coexistence, which is considered to be a decisive phase of the Hungarian ethnogenesis, in the centuries before the conquest. More and more facts that show Németh’s concept is fundamentally uncertain, the facts of Hungarian language history and our knowledge of the Hungarian ethnogenesis contradict his idea of the constant participation of Turkish steppe tribes and their alliances, which could have led to extensive bilingualism, the melting of the Hungarians in the Turkish sea of the steppe. Multilingualism may have been an everyday phenomenon among the nomads of Eurasia, and the loss of the language of significant communities and peoples also occurred on many occasions. The question may rightly be asked, in what way could the language and ethnicity of our ancestors, which had developed much earlier, have been preserved among the complex prestige relations of the foreign-language nomads of the steppe? The traditional concept of Hungarian people's formation must be reconsidered. The hypothesis searching the Hungarians under other folk names (Turkish, Hun, Onogur) before the 9th century, is not substantiated by the analysis of the meaning of Hun and Turkish names, which makes their use to identify Hungarians only from the 9th and 10th centuries, respectively. The transfer of the name Onogur~Ungri to Hungarians from the Turkish-speaking groups found in the Carpathian Basin can be supported by historical, linguistic and archaeological arguments. A century of archaeological excavations has not been able to locate the traces of the Hungarians in the archaeological heritage of the 6–10th centuries from the Pontus area. In contrast, by the 2010s, their rapid migration through the steppes from the Southern Urals to the Southern Bug and Dnieper rivers during the 9th century became certain. All this confirms the testimony of written sources about the relatively short stay of the Hungarians in the steppes for only a century, and excludes their more centuries-old presence in the Eastern European regions that can be considered from the point of view of linguistic history and cultural geography. There is no decisive argument in favour of the idea that the stable framework of the Hungarian ethnogenesis would have been provided by the Khazar Empire for 2–300 years. Our only written source (DAI) claims that they have lived together for only three years, and overriding it on the basis of linguistic history and cultural geography brings together gradual, multiple Turkish-Hungarian contacts into a single region and period. The development of the Turkish-type nomadic tribal organization of the Hungarians does not presuppose their participation century-long in the formation of the steppe tribal associations. In the research, in a less direct way, the one-time Khazar organization has been mentioned several times, which can explain the Turkish name of the vast majority of Hungarian tribes without serious linguistic consequences. The Kavars may have played a significant role in mediating Khazar institutions to Hungarians. Their subordination cannot be justified; their significant cultural, political and military prestige among the Hungarians is very likely. The three tribes of Kavars, that joined to the Hungarians following the military defeat of the Hungarians by the Pechenegs, were able to offer the princely power over the Hungarian tribes a mobilizable political-military base independent of the social ties of the Hungarians. We have no reason to reject the concept based on written sources, developed by Gyula Pauler, which makes the appearance of Hungarians in the Eastern European steppe by the years 820–830, making their rapid migration probable. The date of their appearance in Eastern European steppe can be changed to the middle of the 9th century based on newest analyses of written sources. All the factors (Chuvash Turkish language, the way of life and natural environment reflected in Chuvash loanwords of Hungarian language) that were present in the Don-Caucasus region were also available in the contemporary Carpathian Basin, where both written and archaeological data confirm the presence of the Hungarians. The Avars and the various Chuvash-speaking Ogur groups of the Carpathian Basin, whose culture were very similar to the Turks in Eastern Europe, may have an important role in the change of life and final formation of the Hungarians. The presence of this Turkish-speaking population at the time of the Hungarian Conquest is confirmed by more and more observations, and their way of life and life-geographical conditions fully match with the Chuvash-Turkish loanwords of the Hungarian language

SUBNATIONAL REGIONAL COMPETITIVENESS: ANALYSIS OF HUNGARIAN MANUFACTURING FIRMS

It is one of the key targets of both national governments and the EU to reduce regional development differences. This paper reviews the proof of existence and potential explanations of subnational regional deviations in competitiveness. Then, the financial data of a sample of Hungarian manufacturing firms from the 2010-2014 period is analysed for regional effects. Based on this data, we cannot reject the existence of regional effects; however, they mainly show up in export intensity, labour efficiency and wage level, rather than in entities’ profitability. Compared to the dispersion among firms within the same region, sub-sector, and size-category, the effect of regional factors seems to be modest. One of the main contributions of this article is to contrast the EU regional competitiveness index with financial statement data in order to show that firm-level competitiveness in Hungary is hard to track by regional indices, as some factors are over-weighted while other variables are missing from those measures. In particular, spatial characteristics like the proximity of more developed areas and central location within a given wider country area are missing.&nbsp

The application of selenium and magnesium on the larval and fry rearing of the red drum (sciaenops ocellatus l.)

Az európai ‒ és hazai ‒ haltermelésben az utóbbi években számos próbálkozás történt egzotikus származású, nagy gazdasági potenciállal rendelkező halfajok termelésének meghonosítására. Figyelembe véve Magyarország jelentős termálvíz-kincsét, a nagy sótartalmú felszín alatti vizek kiválóan alkalmasak lehetnek az exportpiacon is értékesíthető melegigényes tengeri, illetve tág sótűrésű halfajok termelésére. A vörös árnyékhal (Sciaenops ocellatus L.) minden tulajdonságát tekintve alkalmas az intenzív akvakultúrában való meghonosítására, azonban a magyarországi termelésben való megjelenéséhez szükség van a faj hazai körülményekhez igazodó ivadéknevelési és -takarmányozási technológiájának kidolgozására. Előzőek alapján, a doktori kutatás fő célja volt egy viszonylag egyszerűen előállítható, a halak egészségére, illetve termelési paramétereire pozitívan ható dúsított élőeleség és takarmány-adalék kifejlesztése, mellyel a magyarországi körülmények között (is) biztonságosabbá tehető a vörös árnyékhal nevelése. A halak ivadéknevelésénél rendkívül fontos szempont az elhullás alacsonyan tartása, mely eléréséhez megoldást kínálhat az élő- és granulált eleség szelénnel történő kiegészítése, mivel az így felvett nyomelem elősegítheti a halak egészségének fenntartását és nagyban hozzájárulhat a termelési paraméterek kedvező alakulásához. Ebből következően arra kerestem a választ, hogy megoldható-e a zooplankton és granulált keveréktakarmány szelénnel való kiegészítése, illetve az képes-e pozitívan befolyásolni a vörös árnyékhal lárvák és ivadék termelési paramétereit. A kísérletek értékelésekor a lárvák, illetve az ivadék számára optimális szelénmennyiséget is meghatároztam. Mivel a mikroelemek közül a szelénnél található a legkisebb határ az esszenciális szerepe és a toxicitása között, ezért a vizsgálatokban fontosnak tartottam a felhasznált szelénkészítmény (nanoméretű elemi szelén) toxikus hatásának vizsgálatát is. A kíséreltek során azzal a ténnyel szembesültem, hogy a halak neveléséhez használt rendszervíz magnézium tartalma nem felelt meg maradéktalanul az árnyékhal szükségleteinek, így a megfelelő egészségi állapot fenntartásához folyamatos magnézium utánpótlásra volt szükség. A kristályos magnézium-klorid vízbe oldásával végzett makroelem-pótlást meglehetősen költségesnek és nehézkesnek találtam, így arra is kíváncsi voltam, hogy az árnyékhal ivadék magnézium-igénye kielégíthető-e a takarmány Mg-kiegészítésével.Recently, there have been several attempts in European (and Hungarian) fish farming to introduce exotic fish species with high economic potential into production. Considering the significant thermal water resources of Hungary, highly saline groundwaters could be perfectly suitable for the production of warmwater marine and euryhaline fish species, which have unlimited market potential on foreign markets. The characteristics of red drum (Sciaenops ocellatus) make it ideally suited to introduction to intensive aquaculture, but its appearance in domestic production requires the development of fry rearing and feeding technologies of the species adapted to Hungarian conditions. Based on the above, the main objective of my Ph.D. research was to develop a relatively easily produced enriched live feed and feed additive with a positive effect on the health and production parameters of the fish, which would make the production of red drum safer in Hungarian conditions (among others). During fry rearing of fish, it is extremely important to keep mortality low. A solution for this could be the selenium enrichment of live and pelleted feeds, as the trace element taken up this way can help maintain the health of the fish and significantly contribute to a favorable development of production parameters. Consequently, we were looking for an answer to the question, whether the selenium enrichment of zooplankton and the pelleted feed is possible and whether it can positively affect the production parameters of red drum larvae and fry. During the evaluation of the experiments, we also tried to determine the optimum selenium quantities for larvae and fry. As, of all microelements, selenium has the narrowest margin between essential and toxic concentrations, we also considered it important to study the toxic effect of the used selenium preparation (nano elemental selenium) during our studies. During the experiments, we were faced with the problem that the magnesium content of the fish rearing system water did not fully correspond to the needs of red drum, and thus, the maintenance of adequate health conditions required continuous magnesium supply. Macroelement supply by dissolving crystalline magnesium chloride in the water was found to be rather costly and cumbersome, and thus, we were also interested whether the magnesium need of red drum fry could be met by Mg enrichment of the feed.N

FACTORS OF GROWTH FOR THE BIGGEST HUNGARIAN FIRMS

Since the beginning of the financial crisis, one of the key challenges of the economic policy has been to boost the growth of firms, particularly in the CEE region. Various research has showed that obstacles limiting and boosters enhancing companies’ development potential differ across companies. This paper builds on both publicly available financial reports and a detailed questionnaire targeting the top 200 Hungarian firms with the highest sales in 2015. In top management’s opinion, the level of technology, innovation and export position improved most in the years 2013 to 2015. At the same time, results show that beside market factors and challenges within companies’ discouraging regulations, the limited amount of available trained workforce, high tax burden, and management capabilities are the major obstacles of growth. Even the biggest firms do not form a homogeneous group: constraints are different when controlled for export intensity, ownership, location, and strategic focus. So, access to financing is a real issue only with locally owned firms