Viktor bácsi

K

Viktor bácsi

K

Kinek használ rosszhírünk keltése?

K

Csokonai könyvtár (Bibliotheca studiorum litterarium)

„Nem egyszerűen a szokásos kérdésre kívánunk válaszolni, hogy ti. aktuális-e Barta János tudósi életműve és ha igen, miért, hanem abból a felismerésből indulunk ki, hogy az ő életpályája és írott munkássága időben egyre távolodó tények, tendenciák, kihívások és feleletek kölcsönhatásában tárható fel. A XX. század nagy gondolkodástörténeti fordulatának jegyében szólva: Barta János minden írása csak úgy fogható fel és csak úgy értékesíthető hitelesen, ha régmúlt évtizedekre, azok kérdéseire adott válasz gyanánt értelmezzük. [...] így született meg az az elképzelés, hogy »posztumusz« jelenjék meg Barta János soha meg nem írt »Arany-monográfiája«, az Arany-tanulmányok legjava, nagyjából időrendben. (Természetesen a témák és nem a Barta-kéziratok keletkezésének időrendjében.) Amikor aztán lehetőség mutatkozott kétkötetes kiadványra, evidensnek tűnt a legjobb Madách-, Kemény-, Jókai- és Vajda-tanulmányok kiválasztása. A cím meg szinte magától adódott: Arany és kortársai. [...]"Görömbei András, Létérdekű irodalomszemlélet, 9-24. Barta János, Arany János és az epikus perspektíva, 25-58. Arany János és a XVIII. század, Adalék Arany irodalomszemléletéhez, 59-103. Arany János eposzírói pályakezdése, Az elveszett alkotmány, 104-131. Géniuszok találkozása, Petőfi és Arany barátsága, 132-168. Bevezetés Arany János Toldijához, 169-199. Arany János Toldijáról, Világkép és stílus, 200-221. Murány ostromáról, 222-231. A nagyidai cigányok értelmezéséhez, 232-248. Arany János Hebbel-bírálata, 249-262. Még egyszer a lírikus Aranyról (1847-1861), 263-294. Arany János Széchenyi-ódája, 295-310. Ahasvérus és Tantalusz, Egy különös Arany-versről, 311-340. A líra peremén - Arany János apróműfaja, 341-354. Tetemrehívás, 355-359. Az Őszikék titka, 360-380. Kozmopolita költészet, Széljegyzetek Arany János verséhez, 381-386. A tanulmányok megjelenési helyei, 387-388

Studia Litteraria

Dobos István: Anekdotikus novella a magyar századfordulón 7-30. Fülöp László: A lélektani regény - Egy félszázad magyar kritikájának tükrében 31-60. Tamás Attila: Realista stílusváltozatok századunk első felének magyar költészetében 61-82. Mészáros Sándor: Az avantgarde - az 1945 utáni stílustörténeti kutatások tükrében 83-106. Görömbei András: Nagy László három portréverséről 107-124

Studia Litteraria

Márkus Béla: „író leszek vagy parasztvezér" (Veres Péter Számadásának formálódása) p. 5-23. Görömbei András: A poétikai én változása Csoóri Sándor költészetében p. 23-43. Bódis Zoltán: A hamvasi nyelvszemlélet megközelítése p. 43-71. Szirák Péter: Emlékezés és példázat Lengyel Péter, Kertész Imre és Szilágyi István elbeszélő prózájában p. 71-95. Dobos István: A vallásos horizont Esterházy Péter novelláiban p. 95-103. Tamás Attila: A személyiség megjelenési formáinak változásai századunk magyar irodalmában (Második, befejező rész) p. 103-124

Studia Litteraria

Juhász Béla, Ady harmadik műfaja, 3-20. Fülöp László, Az anekdotától a szatíráig, 21-56. Tamás Attila, A Jónás könyvéről, 57-70. Aczél Géza, Tamkó Sirató Károly költészetének első korszaka, 71-94. Görömbei András, A szomszédos országok magyar lírájának új nemzedéke, 95-124

Studia Litteraria

Bevezető 7-8. Fenyő István A francia restauráció történetírásának nyomában 9-36. Lőkös István: Magyar interferenciák és párhuzamok egy horvát regényben (Josip Eugen Tomic: Melita) 37-48. Imre László: Andrej Belij és az orosz szimbolista regény 49-68. Tamás Attila: Kosztolányi Dezső és az osztrák líra 69-84. Berta Erzsébet: Georg Trakl Magyarországon 1945 előtt 85-116. Görömbei András: Bolgár elemek Nagy László költészetében 117-140

Studia Litteraria

KöpecziBéla. Barta János 80 éves 5-8. Bán Imre: Egy korszerű Dante-kép körvonalai 9-20. Bitskey István: Gyöngyösi István és a magyar költői hagyomány 21-34. Julow Viktor: Verseghy Rikóti Mátyás-a és Popé Dunciad-je 35-48. Balogh Ernő: „Szép emlékezet" - „bús emlékezet" (Petőfi: Tündérálom c. művének értelmezéséhez) 49-64. Szuromi Lajos: kegyetlenül félre vagyok értve". (Arany és az időmértékes verselés az Ártatlan dac tükrében) 65-80. Imre László: „Oly jellegzetesen magyar és oly jellegzetesen orosz". (Az Anyegin formaihlete a magyar verses epikában) 81-94. Kun András: A Nyugat költészetesztétikai felfogásának gyökerei a századelő eszmevilágában 95-110. Fülöp László: Ábrándok, idillek és nosztalgiák 111-128. Tamás Attila: Kosztolányi: Szeptemberi áhítat 129-140. Juhász Béla: Alkotás a pihenés óráiban. Szabó Pál elbeszélései 1945 előtt 141-164. Görömbei András: Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja 165-177. Barta János 1977-ben megjelent munkásságának folytatása (összeállította Szénássy Bamáné) 178-182