A földhasználat és a földjáradék összefüggései = Connection of land-use with land-rent (income)

A földértékelés kérdése a mezőgazdasági árszínvonal kialakítása és a mezőgazdasági termelés hatékonysága szempontjából egyaránt fontos. A mezőgazdaságban a termékek helyettesíthetőségi lehetősége igen nagy. A bővítés irányai mind intenzív, mint extenzív módon lehetségesek, sőt az olyan bővítésnek is tág tere van, amikor egyik termék kiszorítja a másikat. A struktúraváltás az extenzív és intenzív fejlesztés kombinációja. A struktúra-váltás megalapozása lineáris-dinamikus földhasználati modell kidolgozásával lehetséges, melyre a kutató munkában általánosan használható módszert és algoritmusrendszert dolgoztunk ki. A föld, mit megújítható természeti erőforrás optimális hasznosítása során a modellváltozókat olyan mélységben szükséges megbontani, hogy lehetőség legyen az alapanyag termelés - feldolgozás - szállítás költségeinek költségnemenkénti elkülönítésére. A regionális egységek fejlesztésére vonatkozó számítás a mikrokörzet ökonómiai és ökológiai feltételeinek legkedvezőbb társítására törekszik, ugyanakkor nem lehet elvonatkoztatni a közgazdasági környezettől, elsősorban a piaci viszonyoktól és attól sem, hogy a föld, mint megújuló erőforrás értékét különböző energetikai célkitűzések is befolyásolják. Ebből az aspektusból a modell célfügvényét jelentő ökológiai és technológiai járadék számítását is új alapokra kell helyezni | The question of land value is very important both from the point of view of determination of agricultural price level and of the effectivity of agricultural production. Substitution possibilities between products are very big. The expansion can be carried out both in intensive and extensive ways, morever there are wide possibilities for such an expansion when one products crowds out the other one. The structural change is a combination of extensive and intensive developments. The foundation of structural change can be based on a linear-dynamic land-use model, for which we have worked out an algorythm-system, generally applicable in research work. In course of optimum use of land as renewable natural resource, it is necessary to break down the model-variables in such extent that there would be a possibility to separate the costs of raw-material production, of processing and transport by cost types. The calculation for the development of regional units, aims the most favourable association of economical and ecological conditions in the given region, at the same time the economic environment, and first of all the market conditions cannot be disregarded, because the value of land as renewable resource is influenced by different energetical objectives. From this point of view, the objective function of the model, as well as the calculation of ecological and technological rents have to be put on new basis

An examination of trust as a strategical factor of success in logistical firms

L

A fenntartható fejlődés, a klímaváltozás és a földhasználat változása társadalmi-gazdasági tényezőinek összefüggése = Sustainable development of agriculture: relationship between climate change and socio-economic factors of land use

A kutatás alapvető célja volt, hogy hozzájáruljon a címben jelölt összefüggések vizsgálata módszertanának fejlesztéséhez, és az adatbázis előállításának korlátain belül bemutassa az európai földhasználat változásának következményeit, különös tekintettel az új tagállamok helyzetére. Ennek megfelelően javaslatot tettünk egy indikátor sorra, amellyel lehetőség nyílik a múltbeli adatok alapján a jövőbeni trendek felvázolására. Vizsgáltuk a köztük lévő korrelációt, és aggregálási lehetőségüket egyetlen index formájában. A fenntarthatóság kulcskérdéseként tanulmányoztuk a társadalmi (ökológiai és ökonómiai) hatékonyság mérésének, és Malmquist index segítségével a hatékonysági tartalékok feltárásának lehetőségeit. A fenntarthatóság legnagyobb kihívása a klímaváltozás. Módszertani javaslatot tettünk az érzékenység és adaptációs képesség mérésére, a klíma és a társadalmi, gazdasági folyamatok mezőgazdasági földhasználatra gyakorolt hatásának integrált elemzésére szcenárió elemzés keretében. Megállapítottuk, hogy a földhasználat mind a mitigációs, mind az adaptációs politikában kiemelt szerepet kell, hogy kapjon. Az adaptáció elősegítéséhez egy célirányosabb támogatás-politikára van szükség. Azonosítottuk a jövőbeni földhasználat hajtóerőit. Összehasonlítást végeztünk az új és régi tagállamok között a hajtóerők vonatkozásában. Irodalmi összefoglalót készítettünk a társadalmi, gazdasági aspektusokat is magukban foglaló földhasználati modellekről. Adaptáltuk a SWFM modellt. | The aim of the research was to develop a methodology which can be used for examining the interrelationship in sustainable development of agriculture, pattern of land use and climate change. We examined these issues in the European Union, showing the differences of the new members. We have also given a series of indicators based on our data for showing the new trends. We have examined their correlations and possibilities for aggregations in the form of a single index. We have also analysed the possibilities of measuring the social factor productivity and its reserves by using the Malmquist index. The biggest challenge of sustainability is climatic change. A measurement suggestion was given by us, which can be used for measuring for sensibility, vulnerability and adaptation capability and furthermore for integrated analysing of the impacts of economic processes used in land use. Vulnerability assessment in combination with scenario analyses allows the project results to contribute towards policy formulation. According to us the land use should get central attention both in mitigation and adaptation policy. For successful adaptation to climate it is necessary to have more targeted subsidy policy. We have identified the future drives of land use change. A comparison of drives was also done between the old and new member states. A literature review of land use models has been made. The SWFM (Silsoe Whole Farm model) was also adapted by us

VULNERABILITY OF AGRICULTURE TO CLIMATE CHANGE IN THE NEW MEMBER STATES OF EUROPEAN UNION

During the last decade, as our Planet became more vulnerable, the demand for improved knowledge of environmental process and the impact of human activity on their dynamic increased. The debate over climate change has clearly entered a new phase that is focusing on what must be done related to mitigation and adaptation. It is there for clear how important agricultural land use change is for the global environment in all its varied components. Different factors, including demographic trends, economic growth and affluence, technology, agricultural and rural policies, institutional structure, social a ttitudes and values and other key driving forces, lead to changes in land use and land cover resulting in a range of impacts on yields, farm income, biodiversity, landscape identity water quality, flooding, greenhouse gas emissions, soil erosion. As the impacts of climate change become more noticeable, international, national and local awareness of the need to prepare for, and respond to, the impacts of climate change has grown. In the face of increasing uncertainty of climat e variability, and socio-economic situation their effectiveness may be reduced significantly. In such a context, prediction of socio-economic trends and the environment changing in space and time is clearly impossible. Given these constraints, an alternative technique for analysis is required. This paper is focusing on the methodology issues of vulnerability analysis in agriculture with special attention on new member states of EU

CHALLENGES AND OPPORTUNITIES TH E INSURANCE INDU STRY FACING WITH IN RELATION TO CLIMATE CHANGE

Apart from the financial risk the insurance industry are facing with in association with climate change, there are also opportun ities to the sector to develop new markets and provide coverage against weather related risks. This study presents a possible method to examine the potential for introducing a new insurance product, namely an agricultural flood insurance scheme in the United Kingdom. The investigation included the calculation of agricultural flood damage costs, the possible changes in flood risk, the description of farmers’ risk attitude and interests in insurance. In a small scale survey, farmers were asked their experiences related to flooding, farm management practices and thei r willingness to pay for flood insurance using a contingent valuation method. Using statistical analysis it was found the insurance demand is positively correlated with the damage cost predicted and association is likely between farm types and WTP for insurance. Linear regression model suggests that the demand for flood insurance is low amongst farmers in the present risk level. The findi ngs of this research highlight that there is little evidence for the viability of a farmer financed agricultural flood insurance scheme at the moment in the United Kingdom

Az agrárgazdaság hatékonyságának néhány sajátos aspektusa

A világ mezőgazdasága kínálati és keresleti oldalról gyorsuló ütemben változik és újabb és újabb kihívásokkal kerül szembe. Ezek a változások új kihívásokat jelentenek a terület kutatói számára is. A mezőgazdasági termelés hatékonysága növelésének új innovatív módszereit szükséges keresni, ami a kutatás és fejlesztési kiadások, valamint ezen ráfordítások hatékonyságának növelését igényli. A kutatók felelőssége, hogy felhívják a figyelmet az agrár K+F (kutatás-fejlesztés) világtendenciájában rejlő veszélyekre, különösen a magas jövedelmű országokban a közfinanszírozású K+F tevékenység hanyatlásának, stagnálásának következményei, illetve az utóbbi évek dinamikájának jellemzőire. A hatékonyság méréséhez mind a termelés, mind a K+F+I (kutatás-fejlesztés-innováció) tevékenység területén módszertani fejlesztések szükségesek. A gazdaságpolitikai intézkedések fenntartható fejlődési kritériumait is figyelembe vevő hatékonyságának méréséhez használt teljes tényező hatékonyság, illetve a termelési tényezők felhasználásának társadalmi hatékonysága mérésének nincsen megbízható, általánosan elfogadott módszere. A természeti erőforrások hatékony felhasználásához szükséges azok egységes értékelése, mert aminek nincsen kifejezett pénzértéke, az piaci viszonyok között nem vagy csak nehezen értékelhető. A hatékonyság növelésének lehetőségeit egyre inkább a nem tárgyiasult termelési tényezők területén kell keresni, így például a társadalmi tőke, a tudás, az ismeret, az információ és ezek áramlása területén. A természeti, gazdasági és társadalmi változások növekvő bizonytalansága miatt a jövőbeni kockázatok felmérése és azok kezelése a hatékonyság alakulása szempontjából ugyancsak kiemelt jelentőségű. E rövid tanulmányban az agrárgazdaság hatékonyságának csak néhány aspektusát érintjük, azonban ezek is rámutatnak arra, hogy a K+F tevékenység intenzitása, a tudományos- műszaki haladás kulcsszerepet játszik a hatékonyság és versenyképesség javításában. Magyarország esetében figyelembe kell venni azt is, hogy a mezőgazdaság eltartóképességét elsődlegesen az élelmiszer-ellátásra rendelkezésre álló terület nagysága határozza meg. Rendelkezésre áll 7,5 millió ha mezőgazdaságilag művelt terület. Többet nem várhat el a társadalom az agráriumtól, mint amit ez a fizikai korlát egyértelműen behatárol. ----------------- Global agriculture is changing at an accelerated pace and is faced with ever changing new challenges from the supply and demand side alike. These changes also pose new challenges for researchers of this field. We have to seek new and innovative methods for increasing the efficiency of agricultural production, and these require increasing research and development expenses, and thus better effectiveness of these expenditures. It is the responsibility of research workers to draw attention to the dangers hidden in the global trends of agricultural R&D, especially to the consequences of the decline or stagnation of publicly funded R&D activities in high-income countries, and to the dynamics and characteristics of recent years. In order to measure the efficiency, methodological improve ments are needed both in production and in the field of R&D&I. There is no reliable and generally accepted method by which the efficiency of economic policy measures could be measured, when also taking into account criteria for sustainable development, as well as overall factor efficiency and the social efficiency of utilisation of the production factors. In order to ensure the efficient use of natural resources it is necessary to use unified assessment, because under market conditions it is difficult or even impossible to assess a certain factor that has no expressed monetary value. The possibilities of increasing efficiency are increasingly sought after in the area of non-materialised production factors, for example in the fields of social capital, of knowledge and knowledge flows. Owing to the growing uncertainty of the natural, economic and social changes, the measurement and treatment of future risks are also of utmost importance from the point of view of efficiency. This brief study only touches on a few aspects of the effectiveness of the agricultural economy. However, these also point out that the intensity of R&D activities and scientific-technical progress play a key role in improving efficiency and competitiveness. In Hungary, it must also be taken into account that the carrying (food provision) capacity of agriculture is primarily determined by the area of land available for food supply. We have 7.5 million hectares of cultivable area. Hungarian society can expect more from Hungarian agriculture than what the country’s physical barriers entail