A fenntartható fejlődés, a klímaváltozás és a földhasználat változása társadalmi-gazdasági tényezőinek összefüggése = Sustainable development of agriculture: relationship between climate change and socio-economic factors of land use

Abstract

A kutatás alapvető célja volt, hogy hozzájáruljon a címben jelölt összefüggések vizsgálata módszertanának fejlesztéséhez, és az adatbázis előállításának korlátain belül bemutassa az európai földhasználat változásának következményeit, különös tekintettel az új tagállamok helyzetére. Ennek megfelelően javaslatot tettünk egy indikátor sorra, amellyel lehetőség nyílik a múltbeli adatok alapján a jövőbeni trendek felvázolására. Vizsgáltuk a köztük lévő korrelációt, és aggregálási lehetőségüket egyetlen index formájában. A fenntarthatóság kulcskérdéseként tanulmányoztuk a társadalmi (ökológiai és ökonómiai) hatékonyság mérésének, és Malmquist index segítségével a hatékonysági tartalékok feltárásának lehetőségeit. A fenntarthatóság legnagyobb kihívása a klímaváltozás. Módszertani javaslatot tettünk az érzékenység és adaptációs képesség mérésére, a klíma és a társadalmi, gazdasági folyamatok mezőgazdasági földhasználatra gyakorolt hatásának integrált elemzésére szcenárió elemzés keretében. Megállapítottuk, hogy a földhasználat mind a mitigációs, mind az adaptációs politikában kiemelt szerepet kell, hogy kapjon. Az adaptáció elősegítéséhez egy célirányosabb támogatás-politikára van szükség. Azonosítottuk a jövőbeni földhasználat hajtóerőit. Összehasonlítást végeztünk az új és régi tagállamok között a hajtóerők vonatkozásában. Irodalmi összefoglalót készítettünk a társadalmi, gazdasági aspektusokat is magukban foglaló földhasználati modellekről. Adaptáltuk a SWFM modellt. | The aim of the research was to develop a methodology which can be used for examining the interrelationship in sustainable development of agriculture, pattern of land use and climate change. We examined these issues in the European Union, showing the differences of the new members. We have also given a series of indicators based on our data for showing the new trends. We have examined their correlations and possibilities for aggregations in the form of a single index. We have also analysed the possibilities of measuring the social factor productivity and its reserves by using the Malmquist index. The biggest challenge of sustainability is climatic change. A measurement suggestion was given by us, which can be used for measuring for sensibility, vulnerability and adaptation capability and furthermore for integrated analysing of the impacts of economic processes used in land use. Vulnerability assessment in combination with scenario analyses allows the project results to contribute towards policy formulation. According to us the land use should get central attention both in mitigation and adaptation policy. For successful adaptation to climate it is necessary to have more targeted subsidy policy. We have identified the future drives of land use change. A comparison of drives was also done between the old and new member states. A literature review of land use models has been made. The SWFM (Silsoe Whole Farm model) was also adapted by us